2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Fairtók

„Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását.”  Markó Beáta (168 Óra):

 A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember számára a természetet a Városliget és a Margit-sziget jelentette. Itt tolták a szülei a babakocsiban, itt andalgott kézen fogva élete első szerelmével, itt sétáltatta a kutyáját, majd a saját gyerekét, unokáját is ide vitte friss levegőt szippantani.

A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember úgy képzeli, hogy aki vidéken született és a természet lágy ölében töltötte a gyermekkorát, szereti is azt. A hatalmat öt éve birtokló vidékiek társasága azonban meggyőzött bennünket eddigi felfogásunk tévességéről.

A fővárosba költözött politikai garnitúra évek óta módszeresen irtja a zöldet Budapesten. A növényektől irtózó, faluról, kisvárosból jött vezetés fejszéjével először a Kossuth térnek esett neki. A „nemzet főtere” átalakításának többes célja volt: lerakták politikai hitvallásukat – a tér 1944 előtti arculatának visszaállításával –, jelentősen szűkítették a tüntetésre alkalmas területet, valamint százával vágták ki tavasszal az éppen rügyező, egészséges fákat. Ekkor hallottuk először az „ültetünk helyettük új fákat” megnyugtató magyarázatot, s akinek kétségei lennének, bármikor megtekintheti az egykori hatalmas lombkoronájú fák helyén kornyadozó, állítólag speciális betonba vagy gránitba fúrt nyeszlett fák napi haláltusáját.

Ám akinek ez nem lett volna elég, bármikor – forró nyári napokon különösen – élvezheti a főváros új zöldfelületét, a Károly körúti villamossínek közötti szellemes és avantgárd ötlettel lefektetett gyeptéglákat. Ha kedvünk szottyan, lemegyünk, kinyitjuk a magunkkal vitt nyugágyat, és a két oldalunkon elsikló villamoskocsik közé ékelve üldögélünk, olvasgatunk vagy magunkba szívjuk a nagyvárosi élet pezsgését, a kipufogógáz üde illatát. Lássuk be, kevés metropolisz képes hasonló élményt nyújtani.

A szisztematikus fairtás az Orczy-kertben folytatódott. A szép emlékű Ludovika újjáélesztését célzó építési projekt útjában állt a tizenöt „tájidegen” nyárfából álló fasor. Mivel közismerten sem a kormány, sem a lakosság zöme nem kedveli az idegeneket, a fák megkapták a halálos ítéletet, amit gyorsan végre is hajtottak. Természetesen ez alkalommal is megnyugtattak, hogy a fakivágások után nemhogy csökkenni, de logikusan nőni fog a zöld felület. Itt is pótolni fognak mindent, s ha elkészül a projekt, a város legszebb parkja lesz itt a beruházók állítása szerint. A tűző nyári napon kellemesen bandukolhatunk a facsemeték között, s dédunokáink, ha Magyarországon maradnak, száz év múlva akár az árnyékukat is élvezhetik.

A Városliget közadakozásból jött létre több mint százötven évvel ezelőtt, és a világ első közparkjai közé tartozik. A rendszeresen nemzeti konzultációt játszó kormány a köz mai leszármazottjainak megkérdezése nélkül úgy döntött, megadja a kegyelemdöfést Budapestnek a Városliget lebetonozásával. A főváros tüdeje, a Városliget régóta bántja a fairtó kormány szemét, ezért elhatározták, hogy múzeumokat és egyéb épületeket húznak fel oda, miután kivágták a száz-kétszáz éves platánfákat, s az ugyanerre a sorsa ítélt több száz jegenyét, hárs-, nyár-, fűz-, akác-, nyír- és más fajtájú fát. A Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója, jelenlegi kormánybiztos immár a harmadik kormány harmadik múzeuminegyed-projektjét tartja kiválónak. Bárhogy változik a tervezet, ő lankadatlan lelkesedéssel agitál az éppen aktuális elképzelés mellett. Mondanunk sem kell, hogy a hűs árnyat adó, sokat látott öreg fákat ugyanúgy visszapótolják, mint a fent említett esetekben, s abból is csak a rosszindulat szól, aki szerint egy zsenge facsemete nem helyettesít azonnal egy terebélyes ősi fát.

Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását, a terület teljes felszántását és salakkal felszórását. Így az eddigi virágültetésre, gyomirtásra és öntözésre költött összeget is a kormányzó Várba költözésére lehetne fordítani, s – annyi év után – végre jó kilátással, méltó helyen tölthetné a hatalmából hátralévő harminc évet hazánk és Európa erős embere.

2015. december 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A magyar média hallgatása”

A stratégia ravaszabb, igazából a piac tudatos manipulációját jelenti. Az ellenzéki szerkesztőségeket kiéheztetik, vagy baráti cégekkel >

Tovább

A szélsőjobb ma

Trump, Orbán és Bolsonaro lehúzta a mocsokba saját pártját. De azt látni, hogy a szélsőjobb behatolt >

Tovább

Miért veszélyes Orbán a szlovákokra is?

Szlovákiában évtizedek óta általános nézet, hogy a szlovákiai magyarok mindig hozzájárultak szavazataikkal Szlovákia euroatlanti integrációjához, és >

Tovább

Keresztény példa

A magyar politika hasznára válna, ha a hazai parlament elnöke a kereszténységet Pelosihoz hasonlóan fogná fel. >

Tovább

Kovács, a lebukott tweeteres

Kovács üzeneteit a meghiúsult remények dokumentumaiként érdemes olvasni. Hiszen az egész eljárás leállítását sürgette a teremből, >

Tovább

A Kasztner-vonat egy túlélő szemével

Nem gondolja, hogy Kasztnert bűnözőnek kellene tekinteni, amiért megállapodott Eichmannal, mert erkölcsi megfontolásokból ugyan nem szabadna >

Tovább

A hányinger hajtóereje

Nyilvánvaló, hogy október 13-a megdöbbentette és megrémítette őket, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy nincs más >

Tovább

Orbán jövőre kilép az EU-ból, az euró 375 fölé erősödik?

Megy előre a vizsgálat a 7-es paragrafus alapján. Emellett Budapest Törökország kapcsán is szembefordul az EU-val, >

Tovább

Virágzik és terjed a tekintélyelvűség az unióban

Mindent egybevéve, az unió meglepően barátságos környezetet tud kínálni a tekintélyelvűség puhább formáinak. És nemigen van >

Tovább

A hálaadás napján

Van, aki rosszallja a rektor döntését. Rasmusent ki kell rúgni, mondják, a gyűlöletbeszédet nem védi az >

Tovább

Nosztalgiapolitizálás, avagy hogyan aratott a populizmus

Trump, Farage, Orbán és a többi populista olyan embereket vonz, akik azt akarják, hogy a világ >

Tovább

Jézuska és a jógadémon

Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi >

Tovább