2024. április 18. csütörtök
Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A másfél fok esélye

„Ha ezek az államok nem tartják magukat szigorúan az útitervhez, az esély elúszik, mint egy csöpögő jéghegy.“ Szűcs László (Erdélyi Riport):

Ambiciózus és teljesíthetetlen. Ez a két szó jutott az eszembe arról a globális megállapodásról, melynek elfogadásakor könnyekkel küszködve ölelgették egymást és üdvrivalgtak a párizsi klímacsúcson részt vevő 195 ország vezetői. Nem vonom kétségbe, volt közöttük jónéhány, aki ezt őszintén tette.

A többnapos konferencia sikerét egyetlen számba sűrítve lehet megfogalmazni, s ez, mint szimbólum, a paktum estéjén már ott virított az Eiffel-tornyon is: 1,5, magyarán elérni azt, hogy másfél foknál nagyobb mértékben ne emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest. Nyaranta, meg ebben a semmilyen télben gyakran érezzük úgy, hogy ezen a látszólag elhanyagolható mértékű emelkedésen mi már rég túl vagyunk.

Eredetileg két Celsius fokot tűztek ki maguk elé felmelegedés-plafonként a konferencia résztvevői, az elfogadott szigorúbb változat a megszűnésük miatt joggal aggódó kis csendes-óceáni szigetországok könyörgése (nyomásgyakorlása, haha...) nyomán ment át. Mert ugye, ha olvadnak azok a fránya sarkok, emelkedik a világóceán szintje, s akkor Isten veled Vanuatu.

Önmagában remek dolog, hogy Párizsban ha fél fokkal is, de többre jutottak, mint amire akár a vérmesebb reményű zöld mozgalmárok is számítottak, s örömteli olyan híreket olvasni, hogy például Uruguay felhasznált elektromos energiái 95 százalékát megújuló forrásokból nyeri, miközben a világátlag 12 százalék. Csakhogy a klímacsúcs eredményének veszélyeztető tényezőiként elegendő felsorolni néhány, Uruguaynál sajnálatosan nagyobb és népesebb ország nevét, hogy az örömkönnyeink gyorsan felszáradjanak: Kína, Egyesült Államok, Brazília, India, Oroszország, stb. A másfél fokos terv sikere döntő mértékben az ő magatartásukon múlik, ha ezek az államok nem tartják magukat szigorúan az útitervhez,

az esély elúszik, mint egy csöpögő jéghegy.

Márpedig Barack Obamának jóelőre megüzente Washingtonból a republikánus többségű törvényhozás, hogy a kalapja mellé tűzheti a paktumot (pedig Kalifornia tragikus kiszáradásáról talán ők is hallhattak); Kína ma nem úgy néz ki, mint aki radikálisan csökkenteni szándékozná szennyező nagyiparát, bezárni óriási szén alapú erőműveit (miközben a maszkokban élő pekingiek az orrukig sem látnak a szmogtól); Brazília épp szebbik arcát igyekszik mutatni a világnak, a nagy nyári játékokra készülve napfénnyel, szambával (közben zavartalanul tűnik el naponta sok futballpályányi erdő a dzsungelben, helyt adva újabb ültetvényeknek, hogy a brazilok etetni tudják csirkével a világot); Putyin Oroszországa pedig alig várja, hogy végre olajat bányászhasson a még érintetlen északi sarkvidéken. Ezekkel a körülményekkel, kőkemény gazdasági (és politikai) érdekekkel szemben kellene sikerre vinni a méltán ünnepelt párizsi kompromisszumot. Az egyetlen esélyt az adja, hogy a zöld érdekek szószólói és a szmogbárók ugyanazon a bolygón laknak, 7,4 milliárd társukkal együtt. A Mars felé kacsingatni meg, ugye még korai lenne. Pedig príma bányákat lehetne nyitni ott is. Ráadásul a kilátás is pazar. És a mi kilátásaink?

 

 

 

 

2015. december 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább