2021. január 15. péntek
Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Te is az orosz ügynökök ügynöke vagy?

Interjú Hammer Ferenc médiakutatóval, az ELTE oktatójával

„Ezek azok a sztorik, amelyek három feles pálinka után, a tábortűznél jöttek elő, most meg már felbukkannak délelőtt fél 11-kor is az interneten.” Parászka Boróka (Erdélyi Riport):

Mindennapos élmény, hogy emberek tömegei osztanak meg olyan információkat, amelyeknek a hitelessége megkérdőjelezhető. Felkészült, magasan képzett emberek, egyetemi tanárok például , fenntartások nélkül hivatkoznak propaganda anyagokra, népszerűsítik ezeket. Mi történik? Nem ismerik fel, hogy mihez járulnak hozzá? Vagy felismerik és támogatják? Van-e arról konszenzus ma, hogy mi a propaganda?

Vannak olyan emberek, akik relatíve későn kezdtek el internetet használni. Nem a kétezres évek elején, amikor az internetezés elterjedt, hanem öt-tíz évvel később. Az ő esetükben megismétlődik az „internettörténet”. Attól függetlenül, hogy valaki a gazdag internet korában kapcsolódik-e be, végig kell mennie ugyanazokon a fázisokon, amelyeken mások már az ezredforduló idején átestek. Viszonylag épelméjű emberek ma is vadul osztanak meg olyan tartalmakat, hogy „félig kislánynak öltöztetett kisfiút találtak a bevásárló központban”. Ilyenkor nagyon erős a késztetés, hogy rákérdezzünk: nem látod, mit osztasz meg? Nem látod, hogy ez kamu? Úgy tűnik, hogy nem látják, az etnogenezis és a filogenezis megismétlődik egymásban. Az interneten való tájékozottsághoz szükséges dörzsöltség nem teljesen oktatásfüggő. Ahhoz idő kell. El tudom képzelni azt, hogy valaki elismert akadémikusként az interneten nem ismeri ki magát. Azt gondolja, hogy ami magyarul van leírva, szakmainak látszó formátumban, az már igaz.

Ez az Internet szociológiai része. De fogalmazzunk meg egy összeesküvés-elméletet az összeesküvés-elméletekről. Tegyük fel, hogy a propagandaanyagok gyártása mára vált nagyiparivá. Változtak a módszerek, az eszközök, változott a tömegkommunikáció jelentősége. Ilyen körülmények között ma nehezebb felismerni és kezelni a megtévesztést?

Most voltam egy konferencián Prágában, ami az orosz propagandáról szólt. A helyi Szabad Európa Rádió munkatársaival rendeztek egy kerekasztal-beszélgetést. Ott feltettem a kelet-európai keménykötésű szólásszabadság bajnokoknak a kérdést, elcserélnék-e a brezsnyevi propagandát a maira? Mindannyian felröhögtek: bármikor odaadnák a mostanit azért, mert az annyival egyszerűbb volt. Ez a média nem úgy működik, hogy nyakkendős, unalmas apparatcsikok Moszkvából eszeveszettnek tűnő híreket olvasnak be. Ma a helyszínen felvásárolják a legjobb újságírókat, a legjobb minőségű újságírói anyagokat készíttetik velük, tényfeltárást arról, hogy mi a helyzet a tömegközlekedéssel, a közművekkel stb. Öt-hat ilyen anyag közé meg beszúrnak valami szaftosat mondjuk Szíriáról. Ilyenkor a szakmabelieknek is fel kell kötni a gatyát ahhoz, hogy egyértelmű legyen, mi a kamu és mi a hiteles információ.

Az általam kérdezett tényfeltáró újságírók azt mondták: felesleges adatokat várni erről a propaganda gépezetről, mert ilyeneket természeténél fogva nehéz szerezni. Ha mégis nyilvánosságra kerülne hiteles adat a manipulációs hálózatokról, intézményekről, az is felesleges volna, mert a célközönséget nem győzné meg. Ha ez így van, mi a teendő?

Én nem vagyok gyakorló újságíró, így nem tudok ennyire cinikus lenni. Ragaszkodnék ahhoz, hogy próbáljunk meg tényeket szerezni, azokat több forrásból ellenőrizni, és ha ez megtörténik, olyan nagyon-nagyot nem lehet tévedni. A kiábrándulást abból a szempontból teljesen megértem, hogy – idézem Bajomi Lázár Péter médiakutatót – a „vélemények, és nem a tények a makacs dolgok”. Az látszik a propagandaoldalak népszerűségéből, hogy az emberek megosztják ezeket, mert szeretnék, hogy igazak lennének. Szeretnének hinni azokban az uszító dolgokban, amelyeket ilyen oldalakon olvasnak, és nem is nagyon foglalkoztatja őket, hogy a tartalom igaz, vagy sem.

Miért orosz a propaganda?

Ez a fajta taktika a közép kiiktatására törekszik, az a cél, hogy csak a szélsőségek maradjanak fönn. Mert ebben a kívánt állapotban bármit, bárhogyan meg lehet indokolni. Nyugodtan be lehet jelenteni, hogy bálnák röpültek el Moszkva felett, ha mégsem repülnek át azok a bálnák, akkor utólag hozzá lehet tenni: “a híresztelésekkel ellentétben mégsem volt bálnarajzás, dinoszaurusz röptetés viszont lesz”.  A közbeszéd és a tények viszonya puhul fel. Valamikor Torgyán József csinálta ezt nagyon jól: volt a fejében egy elképesztő beszélőgép. Mindig, mindenre volt egy válasza, szünet nélkül.

(...) Az az agresszió, amit a neten, a kommentekben, a facebook falakon látunk felületfüggő, vagy internettől független antropológiai tény, csak most válik láthatóvá?

Mindkét dologról szó van. A társadalomban mindig is ott volt ez az agresszió, csak a közbeszéd természete, a korábban működő média nem engedte, hogy ez elszabaduljon. Ezek azok a sztorik, amelyek három feles pálinka után, a tábortűznél jöttek elő, most meg már felbukkannak délelőtt fél 11-kor is az interneten. Figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző kultúrákban az erőszakhoz való vonzalom más és más. Az elfogadott erőszak mértéke változik. Módosult az, hogy miként viszonyulunk a gyerekveréshez, a nőveréshez. Moszkva egyik messzi külvárosában láttam például tavaly, hogy ott nagyon sok a betört orrú ember. Minden második férfi így, lapos orral járt, először azt gondoltam, hogy működik ott egy ökölvívó-egylet. De nem, ott a civilek bokszolják egymást. Nekem, mint messziről jött idegennek ez feltűnik, mert a mi kultúránkban is sokat verekednek az emberek, de nem ennyit, vagy nem így.

 

 

 

 

 

2015. december 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább

FT: Bidenek egy „Amerika az első” külpolitikára van szüksége

Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a >

Tovább

„Kedves CDU! Ugyan árult már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!”

A döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott >

Tovább

DW: Vihart kavar egy szobor Budapesten

Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám >

Tovább

Krugman: A washingtoni puccs már évtizedek óta érett

Amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe >

Tovább

NZZ: A magyar ellenzék egyetértett a korszakváltásban

Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget >

Tovább

Putyin lidércnyomása

Nehogy bárki azt higgye: Putyin a hasát fogja a washingtoni lázadás miatt. Sőt, az lidércnyomással ér >

Tovább

Ahol az igazság már nem számít, az a fasizmus előszobája

Amikor nem ragaszkodunk többé a tényekhez, akkor átengedjük a hatalmat olyanoknak, akik – megfelelő gazdagság és >

Tovább

Die Presse: Robbanásveszély Kárpátalján

Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, >

Tovább

A Fehér Házból irányított felkelési kísérlet után

A kérdés ezek után az, el lehet-e tűrni, hogy bizonyos európai országokban alattomosan eltávolodnak a jogállamtól? >

Tovább

Nemcsak Washingtonban történik ilyesmi

A világot ugyan sokkolták szerdán a Washingtonból érkező felvételek, Cas Mudde azonban arra figyelmeztet, hogy ilyesmi >

Tovább

Európai demokraták, ébresztő!

Európa némi felsőbbrendűséggel figyeli az USÁ-t, azt hiszi, errefelé egy ilyen politikus nem kerülhet hatalomra. Nem-e? >

Tovább