2024. április 16. kedd
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Civilizációk harca?

„Sokan keresnek igazolást (például a magyar interneten) az IS gyilkosságaira, a lefejezésekre, tömeges erőszakra, s ezt hol Amerika bűneivel, s még inkább Izrael, a zsidók létével tennék.” Miklós Gábor (Népszabadság):

Samuel Huntington hét évvel a halála után újra itt van közöttünk. A vérontások után (orosz gép, Párizs, Kenya) muszáj azon gondolkoznunk: a Harvard politológus professzorának igaza is lehetett, ha jóslatait jobban megfontolják, kevesebb lenne az áldozat.

Az amerikai tudós először 1993-ban tette közzé a Civilizációk összecsapása című esszéjét, amelyet 1996-ban könyv alakban is megjelentetett. Magyarul is olvasható. Huntington szerint az emberiséget megosztó erő és a konfliktusok forrása kulturális eredetű. A nemzetállamok maradnak a világpolitika legerősebb szereplői, de a globális politika alapkonfliktusai nemzetek és államcsoportok között vannak. A civilizációs konfliktusok uralják majd a világpolitikát. A civilizációkat elválasztó határok lesznek a jövő frontvonalai – állította. Huntington kilenc nagy civilizációt különböztetett meg, de már húsz évvel ezelőtt is a fő frontvonalat a Nyugat és az iszlám világ között látta. El kell gondolkoznunk ezeken a jóslatokon. Ám ha tényként fogadjuk el, hogy a létező civilizációs különbségek elkerülhetetlen globális konfliktussá növekednek, csapdába esünk.

Csapda, hogy Francois Hollande francia államfő a párizsi merényletek után azonnal háborút hirdetett. Igaz, ő nem általában az iszlám elleni harcot deklarálta, hanem a terrorállam ellen indított akciót. Ám az IS egyik célja épp az lehetett, hogy háborút provokáljon. Ez emeli a tekintélyét, növeli a hozzá áramló kétségbeesett és zavarodott mohamedánok számát. Most minden véresen látványos akciójuk ellenére inkább szekta csupán. Franciaországban több millió muzulmán él, sokan közülük elszigetelve, rossz szociális körülmények között, de nem követik az „IS civilizációját”. Feltételezhető, hogy az IS irányítói épp Franciaország jelképes helye és szerepe miatt indítottak ott támadást. Franciaország, a maga szabadságelvű állami ideológiájával maga a Nyugat, az ellentéte annak a torz világnak, amit az IS véres eszközökkel hoz létre.

A véres tettekkel azonban a dzsihadisták maguk ellen fordítják azokat a kultúrákat (orosz ortodox, afrikai), amelyeket Huntington szintén Nyugat-ellenesnek tételezett. A fő célpont a Nyugat, hiszen az iszlám világban otthonos a „keresztesekkel” szembeni gyűlölet. Sokan keresnek igazolást (például a magyar interneten) az IS gyilkosságaira, a lefejezésekre, tömeges erőszakra, s ezt hol Amerika bűneivel, s még inkább Izrael, a zsidók létével tennék. Akik így ágálnak, elfogadják az IS logikáját, még ha gyalázzák is. Ugyanúgy gyűlölik a szabadságot, a női egyenlőséget, a kisebbségek megbecsülését. Ideáljuk a politikai korrektség nélküli civilizáció. Huntington a fő megosztó erőt a vallásokra épülő kultúrákban látta. Az új törésvonalak nem feltétlenül a Nyugatot állítják szembe más hagyományos kultúrákkal, hanem a szabadság és a tolerancia, a szolidaritás erőit az erőszak, a vallási bigottság, a nemi erőszak „civilizációival”.

2015. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább

Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket

Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >

Tovább