Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az Orbán-kormány egyszerűen hazudik a menekültekről
„A helyzet teljesen egyértelmű: Magyarország a menedékkérelmek érdemi vizsgálatára sem hajlandó.“ Lencsés Károly (Népszabadság):
A politikai menekülteket befogadjuk – jelentette ki a frakcióvezetővé avanzsált Kósa Lajos még a Fidesz ügyvezető alelnökeként valamikor júliusban. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban pedig azt mondta, hogy Magyarország nyitva tartja a menekültek előtt a hivatalos határátkelőket. Szijjártó Péter külügyekért is felelős miniszter ugyancsak akkoriban a Passauer Neue Presse című bajor lapnak nyilatkozta, hogy világos különbséget kell tenni a menekültek és gazdasági bevándorlók között. Szerinte Magyarország mindig is védelmet nyújtott az igazi menekülteknek, de másokat nem fogad.
Ehhez képest mára ott tartunk, hogy senkit nem fogadunk be. A menekült fordulat pedig végképp kiveszett a kormányzati kommunikációból, s migránsokról, illegális bevándorlókról, újkori népvándorlásról beszélnek. Lázár a múlt heti Kormányinfón azt is világossá tette, hogy a következő hónapok legfőbb feladata jogi és politikai eszközökkel elkerülni a kötelező visszatoloncolásokat. Ha lesz ilyen, akkor Görögországba küldjék vissza a menekülteket – fogalmazott –, hiszen ott léptek először az unió területére, így a dublini rendelet értelmében oda kell visszaküldeni őket. Lázár szerint egyébként nincs szükség befogadásra vagy bevándorlásra, sem kvótára. (...)
Mellesleg a tiltakozásnak alig van értelme, mert
olyan jogszabályi környezetet teremtettek, amely lényegében kizárja, hogy bárki eséllyel menedékjog iránti kérelmet terjeszthessen be.
Akik a hivatalos határátkelőkön érkeznek, azok Lázár szerint nyitott kapukat döngetnek, csakhogy az uniós külső határokon elvileg el sem juthatnak hozzánk, hiszen a szerb hatóságok senkit nem léptethetnek ki, aki nem rendelkezik Magyarországra, illetve az unió területére érvényes útlevéllel és beutazási engedéllyel.
Ugyanez a helyzet az uniós tag Horvátország és Románia esetében, mert azok nem részesei a schengeni egyezménynek, tehát az ottani hatóságok sem engedhetik át hozzánk az utasokat megfelelő papírok nélkül. Ennyit a hivatalos átkelőkről. De azok sem járnak jobban, akik a magyar–szerb, illetve magyar–horvát határon – ahol kerítést is felhúztak – felállított tranzitzónákban jelentkeznek. Ők nem illegális határátlépők ugyan, viszont a menekültek számára biztonságos harmadik országból érkeznek – amit Szerbia esetében az ENSZ Menekültügyi Szervezete és más EU-tagállamok sora is vitat –, ezért a kérelmüket a hazai szabályozás szerint elfogadhatatlannak kell minősíteni.
Akik viszont a déli határra telepített műszaki záron át jönnének, bűncselekményt követnek el, és az eddigi bírói gyakorlat szerint mindenképpen kiutasításra számíthatnak.
A magyar–román zöldhatáron egyelőre nincs kerítés, de aki onnan érkezik illegálisan, azért esélytelen, mert a menekültek számára uniós tagállamként keleti szomszédunk is biztonságos harmadik ország, tehát ott kellett volna menedékjogot kérni.
A szlovén határ – amely a schengeni övezet része – viszont elvileg szabadon átjárható, de onnan sem érdemes próbálkozni, mert az onnan érkezők a fenti ok miatt végképp nem számíthatnak menedékjogra Magyarországon.
Marad tehát Ukrajna: ha valakinek sikerül átjutnia a Tiszán, és azt is valószínűsíteni tudja, hogy útja során korábban egyetlen uniós tagállamban sem fordult meg, annak a kérelmével a magyar hatóságok talán hajlandók érdemben foglalkozni. Meg azoknak is van némi esélye – amire hazai politikusok már korábban utaltak –, akik repülővel közvetlenül hozzánk érkeznek a válságövezetekből, mert akkor kétségkívül mi leszünk az első állam, ahol az EU területére léptek. Más kérdés, hogy például Szíriából erre kinek van lehetősége.
A helyzet teljesen egyértelmű: Magyarország – az ENSZ menekültügyi egyezményét és nagyrészt az uniós normákat is figyelmen kívül hagyva – a menedékkérelmek érdemi vizsgálatára sem hajlandó.
Amúgy szeptember végéig – a 176 ezer kérelmezőből, akiknek a zöme nem várja meg az eljárás végét – közel 350 embert részesítettek a hatóságok nemzetközi védelemben. Tavaly a számuk – az akkor 42 ezer menedékkérőből – megközelítette az ötszázat. Amúgy a kvóta pár ezer embert jelentene, miközben Magyarországnak a nyugati államok befogadási hajlandósága nélkül százezrekkel kellene megbirkóznia.
Lázár legutóbbi nyilatkozata alapján az is világossá vált, hogy a dublini rendeletet sem kell túl komolyan venni. Tehát azt a német megkeresések szerint legalább negyvenezer – de összességében akár százezres nagyságrendű – menekülőt sem vesszük vissza, akit állítólag Magyarország területén regisztráltak először, mert azt vélelmezik, hogy mindegyikük megjárta Görögországot is.
Marad tehát a kvótavita, amelynek még van némi tétje. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ugyan a kvótával szóló döntéssel nem vontak el nemzeti hatáskört, mert azt, hogy ki jogosult nemzetközi védelemre, csak a genfi egyezmény és az uniós normák alapján lehet dönteni. Tehát, akit a közösség bármely tagállama menekültnek nyilvánít, annak az ügyében Magyarország sem hozhatna más döntést, ha itt adja be a kérelmét.
Így hamis a kormányfő azon állítása, amely szerint „nem tudjuk azt elfogadni, hogy valahol máshol – nem Felcsúton, nem Budapesten, nem Magyarországon – döntsék el, hogy nekünk kikkel kell együtt élnünk”. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >