Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Pápa tér
„Amikor már újra egymás közt élhette közösségi életét a magyar a saját kultúrája szerint, akkor az egyik frekventált közterén csaknem felfaltak egy embert a férgek.” Megyesi Gusztáv (Népszabadság):
Napok óta várjuk, hogy valaki megmondja, mi lett a Pápa téri férfivel. Múlt hét közepén írták meg a lapok, hogy a II. János Pál pápa téren darázsfelhőből mentették ki azt a hatvanéves embert, aki már négy napja ült étlen-szomjan a padon, a lábán lévő kötés alatt kukacok hemzsegtek; az orvosok szerint a mentők az utolsó órában érkeztek.
Azt kérdeznénk, hol voltak a Pápa tér lakói. Négy napon át ül egy ember a köztéri padon mozdulatlan, darazsak nyüzsögnek rajta, rettentő büdös, már az se biztos, hogy életben van, és ez senkinek se tűnik fel, arra járó rendőrnek, polgárőrnek, járókelőnek, a téren lakónak, vagy ha igen, továbbmegy, míg végre valaki négy nap után telefonál a mentőknek.
Túl egy szerencsétlen ember sorsán azért firtatjuk ezt, mert pár héttel ezelőtt még igen aktívak voltak ugyanennek a térnek a lakói. Egymás után panaszkodtak kormánypárti orgánumoknak, hogy ellehetetlenült az életük, mert ellepték a teret a menekültek. Koszosak, hangosak, a bokrokba szarnak, jól mondta a polgármester, hogy „tüzet raknak, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”, igaz, ők maguk nem láttak ilyet, és a rendőrség sem tud hasonlóról. Viszont elfoglalják a padokat, nem lehet tőlük rendesen sakkozni és ultizni, ezenfelül betegségeket terjesztenek, az ember fél lemenni a gyerekkel, kutyával; egy kalapos úr elfúló hangon nehezményezte, hogy amióta itt vannak az idegenek, nem lehet rendes közösségi életet élni.
Most már lehet. A menekültek több mint egy hónapja eltűntek, visszatért a régi béke és harmónia a térre: a kutyák vidáman csóválják a farkukat, egy öregúr susztermattot ad a társának, gyerekek szaladnak a pöttyös labda után, virágzik a közösségi élet, s nem kell félni, hogy elkapnak valami halálos betegséget. Ha van is mocsok, szemét, szar a bokor alján, az legalább minőségi: nem a menekültek termelték, hanem immár újra a magyarok, akik joggal büszkék az együttélési kultúrájukra, s joggal féltik keresztény értékeiket az iszlám betolakodóktól. Csak egyetlen ember ül a padon félholtan, darazsak felhőjében, ám a közösségi életre oly érzékeny Pápa tér nem veszi őt észre; igaz, a férfi nem közösségi, hanem szigorú magánéletet él.
Elmehet büszke Magyarország a francba a menekültek nélküli napjain is, mondhatnánk, de nem erre akarunk kilyukadni. Hanem hogy ne legyenek illúzióink, nehogy azt higgye bárki is, hogy a Magyarországon átvonuló több százezer menekült között nem lesz egyetlenegy se, aki megírja a megaláztatásait, avatott tollal, értőn, tehetségesen. Hogy nincsen, aki már most, vonulás közben is írja. Ezt nem lehet megúszni. És ha csakugyan tehetséges kézben lesz az a toll, és remekmű születik, szörnyű lesz az Magyarországra nézve, mert ez viszi majd hírünket a föld minden sarkába, ebből ismerszünk majd meg a világ előtt, ha a világ esetleg még nem ismerne minket. A remekművet nem lehet raportra hívatni a külügyminisztériumba, a remekműben minden benne van, ami fontos, és nem számít mindenféle szir-szar kormányfő, miniszter meg szóvivő véleménye; száz évre meglesz a bizonyossága a világnak, hogy Magyarország milyen ország lett a vezetői által; s nincs az a megíratott ellenregény, ami ezt feledtetné.
S akkor még örülhetünk. Mert az értelemszerűen nem lesz majd benne a könyvben, hogy amikor már rég elmentek a menekültek, amikor már újra egymás közt élhette közösségi életét a magyar a saját kultúrája szerint, akkor az egyik frekventált közterén csaknem felfaltak egy embert a férgek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >