Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Pápa tér
„Amikor már újra egymás közt élhette közösségi életét a magyar a saját kultúrája szerint, akkor az egyik frekventált közterén csaknem felfaltak egy embert a férgek.” Megyesi Gusztáv (Népszabadság):
Napok óta várjuk, hogy valaki megmondja, mi lett a Pápa téri férfivel. Múlt hét közepén írták meg a lapok, hogy a II. János Pál pápa téren darázsfelhőből mentették ki azt a hatvanéves embert, aki már négy napja ült étlen-szomjan a padon, a lábán lévő kötés alatt kukacok hemzsegtek; az orvosok szerint a mentők az utolsó órában érkeztek.
Azt kérdeznénk, hol voltak a Pápa tér lakói. Négy napon át ül egy ember a köztéri padon mozdulatlan, darazsak nyüzsögnek rajta, rettentő büdös, már az se biztos, hogy életben van, és ez senkinek se tűnik fel, arra járó rendőrnek, polgárőrnek, járókelőnek, a téren lakónak, vagy ha igen, továbbmegy, míg végre valaki négy nap után telefonál a mentőknek.
Túl egy szerencsétlen ember sorsán azért firtatjuk ezt, mert pár héttel ezelőtt még igen aktívak voltak ugyanennek a térnek a lakói. Egymás után panaszkodtak kormánypárti orgánumoknak, hogy ellehetetlenült az életük, mert ellepték a teret a menekültek. Koszosak, hangosak, a bokrokba szarnak, jól mondta a polgármester, hogy „tüzet raknak, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”, igaz, ők maguk nem láttak ilyet, és a rendőrség sem tud hasonlóról. Viszont elfoglalják a padokat, nem lehet tőlük rendesen sakkozni és ultizni, ezenfelül betegségeket terjesztenek, az ember fél lemenni a gyerekkel, kutyával; egy kalapos úr elfúló hangon nehezményezte, hogy amióta itt vannak az idegenek, nem lehet rendes közösségi életet élni.
Most már lehet. A menekültek több mint egy hónapja eltűntek, visszatért a régi béke és harmónia a térre: a kutyák vidáman csóválják a farkukat, egy öregúr susztermattot ad a társának, gyerekek szaladnak a pöttyös labda után, virágzik a közösségi élet, s nem kell félni, hogy elkapnak valami halálos betegséget. Ha van is mocsok, szemét, szar a bokor alján, az legalább minőségi: nem a menekültek termelték, hanem immár újra a magyarok, akik joggal büszkék az együttélési kultúrájukra, s joggal féltik keresztény értékeiket az iszlám betolakodóktól. Csak egyetlen ember ül a padon félholtan, darazsak felhőjében, ám a közösségi életre oly érzékeny Pápa tér nem veszi őt észre; igaz, a férfi nem közösségi, hanem szigorú magánéletet él.
Elmehet büszke Magyarország a francba a menekültek nélküli napjain is, mondhatnánk, de nem erre akarunk kilyukadni. Hanem hogy ne legyenek illúzióink, nehogy azt higgye bárki is, hogy a Magyarországon átvonuló több százezer menekült között nem lesz egyetlenegy se, aki megírja a megaláztatásait, avatott tollal, értőn, tehetségesen. Hogy nincsen, aki már most, vonulás közben is írja. Ezt nem lehet megúszni. És ha csakugyan tehetséges kézben lesz az a toll, és remekmű születik, szörnyű lesz az Magyarországra nézve, mert ez viszi majd hírünket a föld minden sarkába, ebből ismerszünk majd meg a világ előtt, ha a világ esetleg még nem ismerne minket. A remekművet nem lehet raportra hívatni a külügyminisztériumba, a remekműben minden benne van, ami fontos, és nem számít mindenféle szir-szar kormányfő, miniszter meg szóvivő véleménye; száz évre meglesz a bizonyossága a világnak, hogy Magyarország milyen ország lett a vezetői által; s nincs az a megíratott ellenregény, ami ezt feledtetné.
S akkor még örülhetünk. Mert az értelemszerűen nem lesz majd benne a könyvben, hogy amikor már rég elmentek a menekültek, amikor már újra egymás közt élhette közösségi életét a magyar a saját kultúrája szerint, akkor az egyik frekventált közterén csaknem felfaltak egy embert a férgek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >
Százhárom sorsfordító perc
Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >
Szerbia hagyta, hogy Putyin kémjei „hangágyúkkal” kísérletezzenek kutyákon
A POLITICO által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint szerb hírszerző tisztek az orosz hírhedt biztonsági szolgálattal együttműködve >
Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára
Kilóg a sorból a Neue Zürcher Zeitung kommentárja, mert azt tanácsolja Dániának, hogy adja el Grönlandot, >
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >