2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Már csak politikai akarat kéne

„Él nemzet e a hazán, a fene egy meg, van itt emberség és tisztesség, jóérzés és segítő kéz, ha nem is olyan harsány és arrogáns, mint a gyűlölethuszárok.“ Papp Réka Kinga (Facebook):

1939-ben először fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket végeztek ki gázosító teherautókkal. Két évvel később, 41-ben Chelmnoban is beindult a nagyüzemi gyilkolászás: 5000 cigányt öltek meg úgy, hogy teherautók rakterébe zárták őket,é s a kipufogógázt visszavezették a raktérbe. A kocsik addig jártak a városban, amíg a rakományt képező emberek mind meg nem haltak. Később Rigában is használták ezt a módszert. Egy SS-jelentés szerint 1942 júniusáig 97 ezer embert "dolgoztak fel" teherautókban. Mindezt azért, mert a Harmadik Birodalomnak nem feleltek meg: barnábbak voltak, vagy épp nem voltak épek, már volt a politikai meggyőződésük, melegek voltak, zsidók voltak - nem feletek meg az éppen hatalmon lévők termelési elképzeléseinek.

Tudom, tudom, nem kellene Holokauszttal példálózni, túllihegem, jaj ez liberális huhogás meg bérrettegés. Tudom, tudom. Azért megkérek mindenkit, aki számára a tegnapi, hűtőkocsiban fulladt 50-70 ember esete nem vérfagyasztó, és nem kíváncsi az ügy kontextusára, menjen a fenébe és hagyjon békén az óbégatásával. Számukra nincsen mondanivalóm.

Nem nem tartom legitim véleménynek az idegengyűlöletet. Nem, ez nem egy egyenértékű opció, a kurva életbe! A konzervativizmus nem egyenlő a seggfejséggel! Aki szerint Európán kívül született, gyarmati (neokolonialista) háborúk elől elmenekülő emberek kevésbé alanyai az emberi jogoknak, az egészen egyszerűen nem jó ember. Aki szerint a Boko Haram vagy az ISIS elől hozzánk menekülni, minden odds ellenében, iszonyú kínlódással és megpróbáltatások közepette elvergődni ide, ahol magunk hirdetjük, hogy az Ígéret földje vagyunk – hiszen a magyar reformok működnek! NERniában mindig süt a nap! Európa az egyenlőség hazája! – megengedhetetlen, az egészen egyszerűen nem tisztességes ember. És nekem nincsen kanalam többé jó pofát vágni ehhez az állásponthoz.

Nem hiszem, hogy bárki szándékosan ölte volna meg azt a szegény félszáz embert, akiknek majd aztán csak a bomlástermékei érték el az autópályát használók ingerküszöbét. (Mondjuk azt nem értem, hogy egy fél óránál hosszabb ideig egy helyben álló hűtőkocsi hogy a valagamba’ nem tűnik fel senkinek egy álló napig, de végülis amilyen idegenek vagyunk a saját életünkben, miért pont egy országúton figyelnénk egymásra. Bezzeg, amikor szaga lett!)

Pár nappal korábban akár nyolcszázan is lehettek, akik a Földközi-tengerbe fulladtak. Az persze messze van tőlünk, és a vízihullának a szaga se olyan erős, ezért azok, akik még az útjuk egy korai pontján lelik halálukat, ide hozzánk már csak számokként jutnak el. És egyre több a nulla a számok végén. Tavaly 3000-en fulladtak a Földközi-tengerbe, idén augusztus végéig már rég túlléptük ezt a számot. Van, ahol közúton, van, ahol vonatsíneken lelik halálukat a menekülők. De ők messzebb vannak, fel se fogjuk. A hűtőkocsi a mi első saját igazán kézzelfogható mészárlásunk.

Ez nyilván egy újabb undorító és megátalkodott katasztrófa, mint amilyen általában a gondatlan emberölés lenni szokott. De a közvetlen szándékolatlanság nem ment fel senkit. És itt legkevésbé a hűtőkocsi sofőrjére, vagy a felboruló hajók legénységére gondolok. Sokkal inkább gondolok arra az európai politikai elitre, amely most háborút hirdet az embercsempészek ellen, és esze ágában nincs tudomásul venni, hogy egyáltalán miért fordulnak a menekülők csempészekhez. Egyáltalán miért menekülnek. A felelőtlen, önző, felfuvalkodott, hiedelmek és faszméregetés alapján kormányzó döntéshozóink teszik lehetővé ezt a kétségbeejtő embertelenséget, amibe sokezren halnak bele.

Akik itt meghalnak, ők mind egyesével emberek, személyek, a mieinkkel azonos emberi jogokkal, érzésekkel és gondolatokkal, sajátos tudásokkal, változatos szándékokkal és képességekkel. Ha számokká redukáljuk őket, akkor éppen hogy megoldást nem fogunk találni a problémára. És az EU most éppen számokká redukálja őket.

Nem az a probléma, hogy ide jönnek. Az a probléma, hogy nincs hol élniük. És mi, az Ígéret földje olyan erővel pofozzuk őket visszakézből, mintha ugyan Európa maga nem egy istenverte gyarmatbirodalom volna. Mintha gyarmati javakból élni teljesen tiszta és tisztességes játék volna: én elvettem mindenedet, te meg dögölj meg, kérlek, szépen fegyelmezetten, ott, ahol vagy! Nem, ne gyere ide, ez itt az én játszószőnyegem! Naaa, ne kiabálj, csúnya dolog.

És ha parancsot nem is adnak ki a teherautós megsemmisítésre, a körülményeket azért biztosítják hozzá. Ez is amolyan kiszervezett gazdasági tevékenység. Kormányzó úr, jelentem, a felelősséget sikeresen kiszerveztük, a balhét mások elvitték helyettünk, és mi most megbüntetjük őket azért, amit tulajdonképpen mi magunk csináltunk!

Magyarország egy sokkal többre és nagyobbra hivatott, de végülis mégis EU-s forrásokon és nagy rendszertehetetlenségeken tengődő szerencsétlen közösség, és a politikai elitünk arra kárhoztatott minket, hogy nyomorúságban, irtózatos munkanélküliségben, szegénységben, lakhatási válságban rohadjunk el itt, ahol vagyunk. Itt, a platón. A mi szeretteink ugyanúgy mennek nyugatabbra dolgozni, ahogyan szír meg afgán családok jönnek ide hozzánk. És az Egyesült Királyságban bőven kaphatnak is a pofájukra, hogy mit keresnek ott. Ez már csak így megy. Bármikor kerülhetünk ugyanabba a helyzetbe, mint a hozzánk érkező menekülők. Sőt, amolyan kifinomult, rendkívül európai módon már régesrég odakerültünk.

Én őszintén nem értem, hogyan nem öli meg magát szégyenében mindenki, akinek köze van a teherautón fulladt hetven ember halálához. Én elvágnám a saját torkom a helyükben. Nem, nem a sofőrre gondolok, hanem azokra a hatalomgyakorlókra, akik haszonélvezői egy világgazdasági rendszernek, amely elnyomáson és kizsákmányoláson alapul, és amikor az elnyomott és kizsákmányolt emberek elindulnak arra, ahol a tőlük elvett gazdagságot felhalmozták, akkor ráfér a tetves pofájukra ellenük uszítani. Kormányplakáton, kerületi újságban, királyi tévében. Mintha a mi mindennapi nyomorunkat nem ugyanők okoznák. Azt akarják elérni, hogy mi, talpasok, mindennapi emberek azokra haragudjunk, akik éppen úgy elszenvedik az elnyomást, mint mi. Az elnyomóink helyett, természetesen.

Ugyanakkor a magyar társadalom, a sokat ragmált, sokszor lenézett és leostobázott magyar társadalom egy része nem habozik segíteni. Miután szemkápráztató hatékonysággal és szervezettséggel tönkretették az aljas gyűlöletpropagandát, magyar emberek most rendszeres komoly élelmiszeradományokat küldenek a tranzitzónákba; szórakozóhelyek a termeiket adják át a segélymunkásoknak, megint mások random menekülőket szállásolnak el az égszakadás idején. Mert él nemzet e a hazán, a fene egy meg, van itt emberség és tisztesség, jóérzés és segítő kéz, ha nem is olyan harsány és arrogáns, mint a gyűlölethuszárok.

Segítség és jószándék tehát van. Szakmai tudás is van. Már csak politikai akarat kéne.

2015. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább