Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szemben a virtuális zombivilággal
„A módszeresen és vállaltan lebutított magyar társadalomnak is tükröt mutat.“ Magyari Nándor László (Systemcritic):
(..) A balgaság posztmodern dícsérete éppen egy olyan történet kapcsán jutott az eszembe, mely szembemegy a bevett, szüretlen „internetes idiotizmussal” (Umberto Eco), és saját tapasztalatot ír le, illetve mutatja meg a dolgokat a „másik”, az ismeretlen, a menekülő ember perspektívájából. Nemcsak önmagában hiteles tudást és tudósítást közvetít Kakuk György El Camino de Balkan riportsorozata, hanem hitelesen építi le azt a démonizált/dehumanizált képet, amit a menekülőkről a magyar kormány és propagandagépezete elterjesztett, amit a gyülöletkapmány festett meg elnagyolt, és őrült ecsetvonásokkal. És ha már halódó dolgokról szóltam, a Kakuk György módszere – t.i. néhány napra elszegődött „titkos” menekültnek és a valódiakkal eggyütt tette meg az utat Görögországból egészen a magyar határig – a kulturális antropológia, a részvevő megfigyelés, a helyszíni megtapasztalás módszere, azé a tudományé, mely éppen haláltusáját vívja a magyar kormányzattal, szószerint a létéért küzd. A menekültek életét megpróbáltatásaikat élni még néhány napig sem könnyű, de megtapasztalni és leírni annál fontosabb, mert semmit nem kell hozzátenni, semmit nem kell elvenni a „tényektől”, csupán, megfigyelni, megtapasztalni és leírni, mások számára is hozzáférhetővé tenni és a hatás lenyűgöző. A résztvevő megfigyelésre, a „benszülöttek szempontjaira” építő tudás előítéleteket bonthat le és félelmelket oldhat, megmutatja, hogy más is ember, hogy ugyanolyan gondokkal küzd, mint mi magunk, sőt – maradva az esetnél – azt is megmutatja, hogy mit jelent ezer kilométereken át menekülni a szinte biztos halál, a kilátástalanság, az állandó stressz, megalázás, bizonytalanság, jövőtlenség, stb., elől. Tudatában volt, vagy sem (szerintem igen) Kakuk György az antropológiai szempontot alkalmazta a menekültügyre (és szerencsére követője is akadt már), kalandja és riportja ettől hiteles. Úgy megy szembe a gyülöletkampánnyal, melynek a menekültek az áldozatai, hogy arról egy szót sem kell szóljon, „csak” tudósít, de aki riportjait olvassa az végig érzi, mennyire elhibázott és igazságtalan a gyülöletkampány, az atavisztikus félelmek fölkeltése, a „mások” lenézése, az érzéketlenség, stb., és szolidírítást kelt, érzelmi azonosulást az elesettekkel. És közben arra is rádöbbent, hogy hajszálon múlik, és semmiféle biztosíték nincs arra, hogy magunk is menekültekké válljunk, nem is először hiszen minden generáció történeti tapasztalata a ma menekülők élete.
Az El Camino de Balkan többet is tett, hiszen az egyre inkább zombifikálódó, szétszakadó és egymás ellen forduló, előítéletes és elfogult, ha úgy tetszik módszeresen és vállaltan lebutított magyar társadalomnak is tükröt mutat. Nemcsak azzal, hogy hitelesen mutatja meg a menekülők hétköznapjait, vergődéseit, stb., hanem az „internetes idiotizmus” jellemző példáját is bemutatja. Kakuk György névtelenül közölte riportjait, és csupán a „zarándokút” végén vállalta névvel a szövegeket. Amíg anonimításban közölt szinte csak dícsérő szavakat és kommenteket kapott, még a magát jobboldalinak mondó sajtóban, internetes felületen is. Aztán az önleleplezést követően, ugyanazokról a szövegekről indult be a gyalázatos trollkodók, az „internet idiótáinak” mocskolódó, lejárató, stb., hadjárata. Úgy tűnik a kétszínűség, a dolgoknak ideológiai, előítéletes és torz látása ma egyre inkább magyar sajátosság, a kommentvilág pedig a piszkos, a dehonesztáló beszéd generátora: a gyáva és nevüket nem vállaló „véleményüket” (amivel persze sokszor nem is értenek egyet, vagy nem is veszik komolyan azt) minden percben megváltoztató „internetes idióták” gyüjtőhelye.
Jó kísérlet volt a menekültekkel menni, megtapasztalni életüket, az ők szemével láttatni helyzetüket, mintha csak azt a sarkalatos kérdést próbálta volna megválaszolni az „utazó”, amit Baudrillard vet föl: megfordítható-e még a világ tökéletes szimulákrummá válása? Vannak-e még – legalább kognitív, vagy elméleti – esélyeink arra, hogy a „valós valóságot” tekintsük tények világának, vagy már mindent legyőzött az ideológiai, a babonákra és „hitekre”, stb., alapozott „valóságshow”? Dícséret érte: Le a kalappal, Gyuri!
Következő cikk: Itt az új hisztielem a menekültellenes kampányban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >