Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Körömágyra a kocsiajtót
„Van erről egyébként valami ókori könyv, Újszövetség, vagy mi az ördög a címe.“ Péterfy Gergely (Népszabadság):
(...) A Történelem két dologgal mutatta meg a magyaroknak, hogy köszöni szépen, jól van és dolgozik: az egyik a menekültek érkezése volt, a másik pedig a kétfarkúak plakátkampánya.
Olyan dolgok, amelyek az egyszeri magyar számára eddig csak a képernyőn jelentek meg, biztonságosan elzárva a kép keretébe és a keretet körülölelő dobozba, hirtelen kiszabadultak onnan, és betörtek e lomha és bávatag ország intim szférájába. A menekültek megjelenésével az arab világ évtizedek óta zajló, Arafat-kendős, Szaddám-bajuszos, Kadhafi-satyakos sagája, a Kétfarkú plakátkampányával a digitális közösségek szubverzív kommunikációja vált tapintható, analóg valósággá.
A menekültek a tévéből szabadultak ki, ahol eddig csak háborús hírek anyagaiként vagy amerikai mozifilmek terrorista/őrült vegyész/hibbant muszlim sztereotipiáiként jelentek meg; a Kétfarkú plakátjai pedig a számítógépek, tabletek, okostelefonok képernyőjéről teleportálódtak a világba és elfoglalták a közösségi tér kitüntetett pontjait.
A menekültek a Dél-Alföld csöndben döglődő, időtlen és poros unalmába törtek be, egy olyan térbe, amelyet a közvélemény tradicionalista része hajlandó még mindig a „legmagyarabb” vidéknek tekinteni, ahol Petőfi költészetének örök gémeskútjai jelentik a moccanatlan idő Héraklész-oszlopait; ahol sem az urbanizáció, sem a modernitás nem fertőzte még meg a föld egyszerű népét, akiktől a népi irodalom és a jobboldali mitológia a nemzet megújulását reméli. Erdély, Felvidék, Délvidék már elveszett – ott az idegenek penetrációja már visszafordíthatatlan –,
és erre a feldolgozatlan, kibeszéletlen és végiggondolatlan Trianon-traumára mint egy belilult körömágyra, a Történelem, ez a bekatizott taxis, most újra rá csapja a kocsiajtót.
Idegen népek fiai és leányai sompolyognak a kertek alatt, fenyegetően mennek a kerítés mellett, letapossák az ágyást, és még magyarul sem tudnak. Zsákban viszik el a gyerekeket, mint az oláh, vérét veszik, mint a zsidó, megeszik az árokparton, mint a tót, sligovicát isznak rá, mint a rác. Szüzeket erőszakolnak, mint a ruszkik, templomokat gyaláznak, mint a janicsárok, és ragályt terjesztenek, mint a német zsoldosok.
Na és persze lopnak, mint a cigány. (...)
Lehet, hogy nagyot tévedek, de úgy tűnik, hogy a jövő világa a közösségeken (nem nemzeten és családon, hanem a szociális hálók és az információ közösségein) és a szolidaritáson alapszik.
Épp most szoktatják még keményebb bezárkózásra és gyűlöletre, kényszerítik atomizálódásra és önzésre az embereket, amikor a legnagyobb szükség lenne a szolidaritásra és a nyitottságra.
De hát, ki tudja, hátha épp a menekültek jelenléte fogja ráébreszteni a magyar társadalmat, hogy a bezárkózás és a gyűlölet megbetegít és tönkretesz, sorvaszt és lerombol, és aki nem ad a nélkülözőnek, az maga is elszegényedik. Úgy rémlik, van erről egyébként valami ókori könyv, Újszövetség, vagy mi az ördög a címe. Ja, és ha már közösségi médium, akkor nem ártana valami app sem, amin az immigráns meg tudja nézni, kihez és hol fordulhat segítségért, és a segíteni akaró is meg tudja nézni, hol és mire van szükség. Ha randizni meg taxizni lehet appal, akkor pelenkát és szemcseppet is el lehet juttatni a szükséges helyre. És ha majd a farizeusok és írástudók megkukulnak, megint eljön a lelki szegények ideje.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >