Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szükség van-e multietnikus erdélyi pártra?
„Erdélyi Párt, amely a három erdélyi etnikum és kultúra teljes nyelvi és politikai egyenlőségének eszméjén alapszik.“ Foter.ro:
Többek közt erről cseréltek eszmét erdélyi román és magyar autonomisták Tusványoson. Két, egymásnak ellentmondó opció körvonalazódott, az ellentétes pólusokat Sabin Gherman és Fancsali Ernő képviselte a legmarkánsabban.
Tusványos hagyományosan a román-magyar párbeszéd színtere is – a magyar-magyar dialógus mellett –, az utóbbi években azonban láthatóan megcsappant a szabadegyetem interetnikus programjainak mennyisége és súlya. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, az Erdélyi románok az autonómiáért – együtt vagy külön? panel moderátora szerint a tábor szervezői folyamatosan keresik a kapcsolatot a lehetséges román partnerekkel, de az a tapasztalatuk, hogy eleve azok a román politikusok és értelmiségiek jönnek el, akik egyébként is nyitottak, ergo nem kell meggyőzni őket az autonómia szükségességéről. Mint Sabin Gherman, akit nem kell bemutatni a magyar olvasóknak: Tusványoson ő képviselte, Lucian Constantin, az Erdélyi Demokrata Liga elnöke mellett, az erdélyi román autonomistákat. Gherman szerint az a probléma, hogy a magyar-román párbeszédben – nyilván képletesen – „Google Translate”-et használunk, a kommunikációban „fordítási” problémák adódnak, nem értjük egymást – ennek részben az az oka, hogy a politikai vezetőinken keresztül kommunikálunk egymással.
Ebben a magyar politikai vezetők is ludasak, nem csak a románok: egyrészt csak választási időszakban „autonómiáznak”, másrészt az autonómia-elképzeléseik etnikai alapúak. Az RMDSZ autonómiatervezete például technikai értelemben kiváló, de csak a Székelyföld számára kínál megoldást, a Néppártét jobbnak tartja, mert Románia föderalizálásának gondolatával a teljes országra kiterjedő megoldást javasol. Úgy véli, a regionalizmust és az autonómiát
nem az etnicizmussal, hanem a modernizációval kell összekapcsolni.
Gherman már a felütésben utal arra, hogy szükség lenne egy Erdélyi Pártra, amely a három erdélyi etnikum és kultúra teljes nyelvi és politikai egyenlőségének eszméjén alapszik – és ebből jottányit sem szabad engedni, mert másként nincs esély egy transzetnikus alakulat létrehozására. A beszélgetés során azonban kiderül, hogy ezt a fajta politikai szerveződést nem mindenki tartja megfelelőnek – a törésvonal pedig, bizony, etnikai jellegű.
Lucian Constantin, az Erdélyi Demokrata Liga elnöke ugyanis többé-kevésbé osztja Gherman nézetét. A Liga nyitott minden erdélyi etnikum számára, és bár alig több mint egy éve alakultak, idővel szeretnének az erdélyi autonomisták reprezentatív szervezetévé válni – ehhez persze az kell, hogy kitörjenek a Facebook világából az interneten kívüli nyilvánosságba is, helyi alapszervezeteket építeni mindenütt, sok munka és pénz szükségeltetik tehát.
Az EDL alapvetően kulturális egyesületként működik, de Constantin szerint tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz belépniük a napi politika világába, részévé válni egy reménybeli – és közelebbről meg nem határozott – transzszilvanista politikai hálózatnak.
Fancsali Ernő, az autonómiapetíció kezdeményezője, a Néppárt kolozsvári elnöke abban egyetért román beszélgetőtársaival, hogy az autonómiatörekvéseket nem szabad kizárólag Székelyföldre fókuszálni, a multietnikus erdélyi párttal kapcsolatban viszont erős fenntartásai vannak.
Fancsali – aki beszámolt a legutóbbi autonómiapárti óriásplakát-mizériáról is – elvi alapon támogatna egy ilyen szerveződést, de gyakorlati megvalósulásának lehetőségét minimálisra taksálja. Mégpedig három okból:
a román kormányzatok politikájának köszönhetően nagyfokú bizalomhiány alakult ki az erdélyi magyarságban a román politikum iránt;
az elmúlt 25 évben az RMDSZ politikája a magyar képviselet elvesztésétől való állandó félelemre épített, sikeresen, ezért a magyarok nem fognak „román” pártra szavazni;
a hasonló szlovákiai pártkezdeményezés, a Híd-Most negatív példaként vonult be az erdélyi magyar köztudatba, ezért a magyarok nem támogatnának ilyenszerű hazai pártot.
Fancsali a multietnikus erdélyi párt helyett egy másik modellt javasol: az autonomista román és magyar pártok és szervezetek szövetségét, amelyen belül a helyi lakosság etnikai összetétele alapján osztanák le a választókerületeket. Egy ilyen konföderatív alapú pártszövetségnek nem hogy 5-10 éven belül, de már a következő választásokon is van némi realitása.
Sabin Gherman is a félelemre helyezi a hangsúlyt:
az együttműködést az gátolja leginkább, hogy a magyarok – jogosan – félnek az asszimilációtól (ezért helyezik etnikai alapra a politikájukat és nem „közösködnek” a románokkal), a románok pedig úgy érzik, ha „összeállnak” a magyarokkal, a közigazgatási autonómia gyakorlati megvalósítását sodorhatják veszélybe (hiszen könnyen megkaphatják a bélyeget, hogy a magyarok szekerét tolják). Az új választási törvény azonban – amellett, hogy Constantin és Fancsali szerint veszélyeket is rejt magában, mert a pártalakítás megkönnyítésével szétaprózódhat az autonomista szcéna – kedvez egy új, multietnikus erdélyi párt létrehozásának, mert a magyar szavazók nem bíznak az új politikai kezdeményezésekben (lásd az EMNP választási sikertelenségét), a román szavazók viszont kifejezetten igénylik a politikai vérfrissítést, mert torkig vannak a meglévő nagy pártokkal.
Gherman szerint ki kell használni ezt a helyzetet: „olyan egyszerű mindez, hogy már bonyolultnak tűnik”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >