2019. december 9. hétfő
Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

„Ki velük!”

„A politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.” Mátyás Győző (168 Óra Online):

Arthur J. Finkelstein a politikai kampány egyfajta jetije, akiről már mindenki hallott, szinte mindenki bizonyosra veszi, hogy ő a Fidesz politikai tanácsadója, ugyanakkor sokan mégis afféle kriptidnek vélik, és még a létezésében is kételkednek.

Nos a minap megbizonyosodhattunk róla, hogy a híres kampányguru élő személy, olyannyira, hogy nem kevés öniróniával magát egyenesen „Dr. Strangelove végső fegyverének” aposztrofálja. (A Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni c. film Stanley Kubrick kolosszális szatírája a hidegháborúról Peter Sellers-szel a címszerepben.)

Megbizonyosodhattunk róla, mert az egyik internetes portál talált egy négy éves felvételt, ami Prágában készült egy „workshop-féle” összejövetelen, s ennek keretében Finkelstein meglepő nyíltsággal beszél arról, hogy ő mit gondol a politikáról, választókról, és ennek megfelelően milyen stratégiai alapokra építi a maga kampányait.

Én végighallgattam a több mint egy órás felvételt – igen tanulságos volt. Már az is, hogy az abszolút gyakorlati ember hírében álló Finkelstein – írásban rögzített alapvetései nem ismeretesek – mégiscsak egyfajta teoretikus összefoglalását adta a kampánymunka sarokpontjainak. Az egyik legfontosabb tézise az, hogy bár ez a racionális ember számára nehezen elfogadható gondolat, a politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.

És most tessék egy pillanatra arra gondolni, hogy mondjuk egy jó fél éve még senki átlagpolgárnak eszébe sem jutott, hogy a bevándorlás Magyarországon problémát jelentene, annál is kevésbé, mert valódi bevándorlót a kínai boltoson kívül még nem látott. A magyar kormány feje viszont – hallatlan jó ízlésről téve tanúbizonyságot – a Charlie Hebdo-merénylet után bedobta a témát a köztudatba, kormányfunkcik egymásra licitálva ragozták a kérdést, jött a nemzeti konzultáció stb...

Ugyanakkor a Publicus Intézet felmérése szerint még két hónappal ezelőtt is csak a megkérdezettek 23 százaléka tartotta fontos kérdésnek a bevándorlást, viszont 57 százalék vélte aggasztónak a kivándorlást.

 Na de aztán rákapcsolt a kormánypropaganda a háziasított „köz”médiával az élen, és az utóbbi időkben szinte másból se álltak a hírek, minthogy miként védi meg a kormány a bevándorlózombiktól a lakosságot. A Publicus Intézet megismételte a felmérést, és ma már az jött ki, hogy a megkérdezettek a bevándorlást égetőbb problémának tartják, mint az elvándorlást.

Ahogy Finkelstein tanította: az az igazság, amit annak vélsz. Illetve, amit a propaganda beléd táplál.

Hogy a bűnbakképzés mennyire hálás politikai vezérmotívum, azt Finkelstein előadása egy helyén elég szemléletesen mutatja be. Azt mondja, ha valaki képviselőjelölt előáll, mondjuk, a nyugdíjrendszer rendbetételének részletes tervével – bukni fog. Ámde ha valaki elkiáltja, hogy „dobjuk ki őket!”, meg hogy „ki ezekkel az emberekkel az országból!”, és tetszőlegesen megnevez egy csoportot – az sikeres lesz, mert a politika ma szinte kizárólag az érzelmekre alapoz.

És hát nem éppen annak vagyunk ma tanúi, amint a Fidesz-kormány éppen folyamatosan harcol a legújabban megtalált bűnbakok, a bevándorlók ellen?

Finkelstein a felvétel egy más pontján példálózik is azzal, hogy világszerte előretörőben vannak az idegengyűlöletre építő pártok, amelyek egyként azt mondják a bevándorlókról, hogy „elveszik a munkánkat”, „lerombolják az életmódunkat”. Nem ismerősek a szlogenek? Nem láttunk ilyesmit véletlenül plakátra nyomtatva?

És a fideszhatalom láthatólag profitál is ebből a gyűlöletkampányból, szépen beleálltak „a nép védelmezője” szerepbe, és most megint jók a népszerűségi mutatóik. Köszönhetően nem kevéssé a gyakorlatba átültetett Finkelstein-doktrinának is.

Ami kicsit leegyszerűsítve úgy szól: ha sikeres akarsz lenni a politikában, az emberek tájékozatlanságára és – nincs ezen mit szépíteni – ostoba előítéleteire kell építened. Nem vonom kétségbe, hogy ez eredményes stratégia, csak erős kételyeim vannak az iránt, hogy erkölcsileg vállalható.

 

2015. július 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Kasztner-vonat egy túlélő szemével

Nem gondolja, hogy Kasztnert bűnözőnek kellene tekinteni, amiért megállapodott Eichmannal, mert erkölcsi megfontolásokból ugyan nem szabadna >

Tovább

A hányinger hajtóereje

Nyilvánvaló, hogy október 13-a megdöbbentette és megrémítette őket, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy nincs más >

Tovább

Orbán jövőre kilép az EU-ból, az euró 375 fölé erősödik?

Megy előre a vizsgálat a 7-es paragrafus alapján. Emellett Budapest Törökország kapcsán is szembefordul az EU-val, >

Tovább

Virágzik és terjed a tekintélyelvűség az unióban

Mindent egybevéve, az unió meglepően barátságos környezetet tud kínálni a tekintélyelvűség puhább formáinak. És nemigen van >

Tovább

A hálaadás napján

Van, aki rosszallja a rektor döntését. Rasmusent ki kell rúgni, mondják, a gyűlöletbeszédet nem védi az >

Tovább

Nosztalgiapolitizálás, avagy hogyan aratott a populizmus

Trump, Farage, Orbán és a többi populista olyan embereket vonz, akik azt akarják, hogy a világ >

Tovább

Jézuska és a jógadémon

Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi >

Tovább

Már a Budapest-Belgrád projektre vásárolhatott bányát az Orbán-családdal üzletelő cég

A Magyarország legjobb kövét adó bányát egy fiatal, de jó kapcsolatokkal bíró cég szerezte meg, amelynek >

Tovább

A szavakból épített szögesdrót

Magyarország olyan helyzetben van, mint az NDK 1961-ben: a tömegek elmennek, ezért falat kell építeni, csak >

Tovább

Soros György: A berlini faltól az új falakig

Az amerikai-magyar üzletember szerint a világ forradalmi időket él, világszerte erősödik a nacionalizmus, a jövő bizonytalan. >

Tovább

Pár méterre az ígéret földjétől

Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >

Tovább

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább