Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Ki velük!”
„A politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.” Mátyás Győző (168 Óra Online):
Arthur J. Finkelstein a politikai kampány egyfajta jetije, akiről már mindenki hallott, szinte mindenki bizonyosra veszi, hogy ő a Fidesz politikai tanácsadója, ugyanakkor sokan mégis afféle kriptidnek vélik, és még a létezésében is kételkednek.
Nos a minap megbizonyosodhattunk róla, hogy a híres kampányguru élő személy, olyannyira, hogy nem kevés öniróniával magát egyenesen „Dr. Strangelove végső fegyverének” aposztrofálja. (A Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni c. film Stanley Kubrick kolosszális szatírája a hidegháborúról Peter Sellers-szel a címszerepben.)
Megbizonyosodhattunk róla, mert az egyik internetes portál talált egy négy éves felvételt, ami Prágában készült egy „workshop-féle” összejövetelen, s ennek keretében Finkelstein meglepő nyíltsággal beszél arról, hogy ő mit gondol a politikáról, választókról, és ennek megfelelően milyen stratégiai alapokra építi a maga kampányait.
Én végighallgattam a több mint egy órás felvételt – igen tanulságos volt. Már az is, hogy az abszolút gyakorlati ember hírében álló Finkelstein – írásban rögzített alapvetései nem ismeretesek – mégiscsak egyfajta teoretikus összefoglalását adta a kampánymunka sarokpontjainak. Az egyik legfontosabb tézise az, hogy bár ez a racionális ember számára nehezen elfogadható gondolat, a politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.
És most tessék egy pillanatra arra gondolni, hogy mondjuk egy jó fél éve még senki átlagpolgárnak eszébe sem jutott, hogy a bevándorlás Magyarországon problémát jelentene, annál is kevésbé, mert valódi bevándorlót a kínai boltoson kívül még nem látott. A magyar kormány feje viszont – hallatlan jó ízlésről téve tanúbizonyságot – a Charlie Hebdo-merénylet után bedobta a témát a köztudatba, kormányfunkcik egymásra licitálva ragozták a kérdést, jött a nemzeti konzultáció stb...
Ugyanakkor a Publicus Intézet felmérése szerint még két hónappal ezelőtt is csak a megkérdezettek 23 százaléka tartotta fontos kérdésnek a bevándorlást, viszont 57 százalék vélte aggasztónak a kivándorlást.
Na de aztán rákapcsolt a kormánypropaganda a háziasított „köz”médiával az élen, és az utóbbi időkben szinte másból se álltak a hírek, minthogy miként védi meg a kormány a bevándorlózombiktól a lakosságot. A Publicus Intézet megismételte a felmérést, és ma már az jött ki, hogy a megkérdezettek a bevándorlást égetőbb problémának tartják, mint az elvándorlást.
Ahogy Finkelstein tanította: az az igazság, amit annak vélsz. Illetve, amit a propaganda beléd táplál.
Hogy a bűnbakképzés mennyire hálás politikai vezérmotívum, azt Finkelstein előadása egy helyén elég szemléletesen mutatja be. Azt mondja, ha valaki képviselőjelölt előáll, mondjuk, a nyugdíjrendszer rendbetételének részletes tervével – bukni fog. Ámde ha valaki elkiáltja, hogy „dobjuk ki őket!”, meg hogy „ki ezekkel az emberekkel az országból!”, és tetszőlegesen megnevez egy csoportot – az sikeres lesz, mert a politika ma szinte kizárólag az érzelmekre alapoz.
És hát nem éppen annak vagyunk ma tanúi, amint a Fidesz-kormány éppen folyamatosan harcol a legújabban megtalált bűnbakok, a bevándorlók ellen?
Finkelstein a felvétel egy más pontján példálózik is azzal, hogy világszerte előretörőben vannak az idegengyűlöletre építő pártok, amelyek egyként azt mondják a bevándorlókról, hogy „elveszik a munkánkat”, „lerombolják az életmódunkat”. Nem ismerősek a szlogenek? Nem láttunk ilyesmit véletlenül plakátra nyomtatva?
És a fideszhatalom láthatólag profitál is ebből a gyűlöletkampányból, szépen beleálltak „a nép védelmezője” szerepbe, és most megint jók a népszerűségi mutatóik. Köszönhetően nem kevéssé a gyakorlatba átültetett Finkelstein-doktrinának is.
Ami kicsit leegyszerűsítve úgy szól: ha sikeres akarsz lenni a politikában, az emberek tájékozatlanságára és – nincs ezen mit szépíteni – ostoba előítéleteire kell építened. Nem vonom kétségbe, hogy ez eredményes stratégia, csak erős kételyeim vannak az iránt, hogy erkölcsileg vállalható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >