Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért tántorog kétszáz éve a csőd szélén Görögország?
„Hosszabb távon a populizmus győzött a liberalizmus fölött.” Szegő Iván Miklós (hvg.hu):
(...) Takis S. Pappas elsősorban az intézményi közgazdaságtan képviselőjének, Daron Acemoglunak és szerzőtársának, James Robinsonnak a téziseivel magyarázza a görögök bukásait. Pappas szerint a válság fő okainak egyike az, hogy hosszabb távon a populizmus győzött a liberalizmus fölött.
Acemoglu a HVG Extra Business magazinjában kifejtette a gazdasági fejlődés legfőbb tényezőiről alkotott elméletét: „a befogadó gazdasági intézmények teremtenek ösztönzőket a befektetésre és az innovációra, és ezek teszik lehetővé az emberek részvételét a gazdasági tevékenységekben. De ezek a gazdasági intézmények olyan befogadó politikai intézmények támogatására szorulnak, amelyek a politikai hatalmat széles körben szétterítik a társadalomban, és ellenőrzik a hatalom gyakorlását is.” Márpedig Görögországban nem igazán volt demokratikus, befogadó politikai intézményrendszer az elmúlt századokban. Fokasz Nikosz szerint a második világháború után „önkorlátozó demokrácia” volt, amely a szabadságjogokat korlátozta. Mouzelis pedig a XIX. századi parlamenti rendszer demokráciadeficitjére mutat rá a Modern Greece című kötetében.
A stabil központi kormányzat Acemoglu és a gazdaságtörténész, Immanuel Wallerstein szerint is meghatározó a gazdasági fejlődésben. Márpedig Görögországban instabil kabinetek váltották egymást: 193 év alatt Alekszisz Ciprasz, a mostani kormányfő a 186. sorban. (Bár ez nem 186 különböző személyt jelent, hiszen sok kormányfő többször is alakíthatott új kabinetet.)
Wallerstein az egységes elit hiányával magyarázza a gyenge központosítást a fejletlen országokban. Görögországban éppen ezt a folyamatot figyelhetjük meg: Mouzelis szerint az állam megalakulásakor kiéleződött a liberális, emigrációból visszatérő „nyugatosok” és a görög helyi elit közti viszony. Az ortodox egyházi vezetők féltek a görög függetlenségtől, hiszen így elvesztették hatalmukat a többi, török uralom alatt maradt balkáni terület ortodox hívei fölött.
A görög földbirtokosok kezdetben nem is támogatták a függetlenséget. A siker után azonban a földek jelentős részén sikerült elérniük, hogy ne modern kapitalista viszonyok, hanem a török feudális földbirtokrendszer maradjon fenn. Kereskedelmi viták is kialakultak: a nyugatosok a védővámok helyett liberalizálták volna a nemzetközi kereskedelmet, a hazai – gyenge – hajógyártás és fonalkészítő szövetkezetek ezzel azonban olyan erős konkurenciával találták magukat szemben, mint az angol hajó- és textilipar. A „nyugatosok” közben eladósították az országot, a hiteleket viszont nem tudták visszafizetni, mert a mezőgazdaság nem volt piacképes, az ipar pedig gyakorlatilag nem létezett: pár ezer iparos és kereskedő volt a XIX. század elején csupán az egész országban, így a gazdaság nem bírta el az óriáshiteleket.
A nemzeti kettészakadás az első világháború alatt is bekövetkezett Görögországban – erről Fokasz Nikosz ír. Athénban a háború alatt egy semleges, de valójában németbarát kormány működött egy ideig, míg Thesszalonikiben antantbarát ideiglenes kormány volt. Ez a szakadás megismétlődött a kommunista partizánháború után. Az 1949-es pacifikálással a megosztottság fennmaradt, majd a hetvenes években, egy katonai diktatúra után új formában jelentkezett.
Az 1980-as és 1990-es években újfajta populizmus jelent meg Görögországban: a Papandreu politikai dinasztia ekkor a PASZOK nevű párt révén – egy rövid megszakítással - évtizedekre a népszerű, de hosszabb távon strukturális gazdasági problémákat felhalmozó politikát folytatott.
Görögország ekkor kezdett lemaradni a nemzetközi versenyben, az állami szektor túlterjeszkedett. Közben az államháztartás és a külkereskedelem deficitje növekedni kezdett. A túlburjánzó, sokszor korrupt állami elitnek és bürokráciának a fenntarthatatlanságára azonban a 2000-es években derült csak fény.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán nukleáris félelemkeltő kampánya
Orbán az atomháborúról beszél, és az EU-t vonja felelősségre három okból: a belső hatalom megőrzése érdekében, >
Magyarország üzlete a szankcionált Gazprommal – miért engedi meg az USA?
Orbán Viktor nagyot dob, ha a MOL tényleg meg tudja szerezni a szerb olajtársaság többségi tulajdonát, >
Trump nem feledkezik meg Amerika régi szövetségeiről – meg akarja azokat semmisíteni
Ezt fejti ki a Guardian kolumnistája, Rafael Behr. Az európai vezetőknek azt ajánlja: lássák, hogy az >
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >
Százhárom sorsfordító perc
Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >