Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Győzelem-e?
„A szekértáboros logika alapján gyakran teszik fel a kérdést: neked Trianon fáj vagy a holokauszt?“ Miklósi László (hvg.hu):
70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?
A 20. század meghatározó történelmi fordulata volt, amikor a náci Németország és szövetségesei vereségével ért véget Európában a második világháború. Új korszak kezdődött, Európa és a világ kétpólusúvá vált. Néhány év múlva kontinensünk „nyugati” részén elkezdődött az a demokratikus folyamat, melynek eredménye az Európai Unió létrehozása lett. Ennek fundamentuma a két korábbi ellenség, Németország és Franciaország igen szoros gazdasági és politikai együttműködése. Ugyanakkor a Szovjetunió érdekszférájába tartozó „keleten” több mint negyven évig a „proletárdiktatúra” időszaka következett.
A világtörténelmi jelentőségű fordulat a 70. évforduló Magyarországán alig tűnik fel. Néhány héttel ezelőtt a második világháború magyarországi befejeződésének kerek évfordulója is szinte észrevétlen maradt.
Miért?
A keményen dolgozó kisember ezzel kevéssé foglalkozik, a kormányzat pedig a történelem átértelmezésével van elfoglalva. Az alaptörvény Nemzeti Hitvallás című bevezetőjéből (a történelmi tényekkel ellentétben) úgy tűnhet, mintha 1945-ben lényeges változás nem történt volna: a német megszállást a szovjet megszállás váltotta fel. Ugyanakkor napjainkban megkezdődött a Horthy-korszak átértékelése, pozitív jellegének felmutatása. Készülnek az új, nemzeti értékrendet kiemelten fontosnak tekintő tankönyvek is.
Ebben a helyzetben miért lenne fontos számunkra 1945 májusa, a második világháború vége? Ismét legyőztek minket, a dolgok megtörténtek velünk. Még emlékezzünk is rá?
Mi kizárólag saját sérelmeinkkel vagyunk elfoglalva. Trianon, Trianon és Trianon. S persze holokauszt és holokauszt. zsidótörvények, Recsk. Mindezek tükörcserepek, s töménytelen van belőlük. Egyiket sem beszéltük meg. Hogyan foglalkozhatnánk más kérdésekkel?
A szekértáboros logika alapján gyakran teszik fel a kérdést: neked Trianon fáj vagy a holokauszt? Pedig mindezek együttesen a traumáink.
Nehéz szembenézni azzal, hogy Magyarország a második világháborúban miért állt a hitleri Németország oldalára, s kinek mi ebben a felelőssége. Ne csodálkozzunk, ha sokan az idealizált múltba való révedést választják.
A rendszerváltás előtt a hatalom a szocialista országokban a felszabadulást ünnepel(tet)ve elhallgatta a szovjet hadseregnek a polgári lakossággal szemben elkövetett „dúlását”, agresszióját. Manapság miközben Magyarországon tényszerűen beszélünk a szovjet megszállásról, alig esik szó a náci Németország és a magyar nyilasok alóli felszabadulás fontosságáról.
Nemrég döbbenten mesélte egy középiskolás: egy diákcsere alkalmával Olaszországban azt tapasztalta, hogy ott a történelemmel való ismerkedést a közelmúlt eseményeivel, egyebek mellett Olaszország második világháborúban betöltött szerepével kezdik. A történelemtanulás alapja: a demokrácia fontosságának tudatosítása.
Magyarországon ez elképzelhetetlen. A kizárólagosan kronológiára épülő történelemtanítás úthengere minden más megközelítést a földbe döngöl. A tananyag egyetlen lehetséges felépítése, valamint a kötelező ismeretanyag bősége lehetetlenné teszi a fontos kérdésekkel való érdemi foglalkozást. S erre szándék sincs. (...)
.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >