Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar feltámadás és a húsvéti sonka
„Jézus zsidó volt, és a zsidó hagyományok szerint a sertéshús tisztátalan, nem szabad megenni.” Balavány György (hvg.hu), Hanula Zsolt (Index), Népszabadság:
Nyugi, a kereszténység nem ilyen!
Kénytelen vagyok vállalni a kockázatot, hogy ezzel az írással ismét kiverek bizonyos biztosítékokat, sőt, néhányan gyűlölni fogtok, feleim. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem zavar. Azt hiszem, mégis szólnom kell, mégpedig a kereszténység védelmében. S ha hívőként szólnod kell a kereszténység védelmében, akkor a hallgatás bűn – Krisztus megtagadása. Semmilyen kockázattól nem tartok jobban, mint ettől. A keresztény hit védelme pedig – ha aktuális, tehát érvényes akar lenni – szükségképp hatalomkritika is. Miért? Mert a kereszténységet jelenleg leginkább a „keresztény hatalom” veszélyezteti.
A sokat és méltán szidott vasárnapi boltbezárás nem a probléma maga, hanem a probléma tünete. A probléma – amiről árulás lenne hallgatni – az, hogy a hatalom az elmúlt években a kereszténységet kurzussá, rendszerré, politikai ideológiává, hovatovább pártállássá fokozta le, és ezzel iszonyatos lelki pusztítást végzett. Krisztust ez a hatalom nem tekinti és nem is mutatja másnak, mint egy meglehetősen csapongó (most érjük be egy ilyen eufémikus szerkezettel) kormányzás megszentelőjének, az evangéliumot pedig – nincs enyhébb kifejezés – meghamisítja, mikor törvényt akar belőle fabrikálni. (...)
A dolog egyszerű: az embereknek nem kell fideszes vagy kádéenpés Krisztus. Nyilván emeszpés, jobbikos, satöbbis sem. Kurzus-Krisztusokra senki nem kíváncsi. Nem kell az az evangélium, ami arról szól, hogy melyek az előírt családmodellek, és melyek a megvetendők. Nem kell a szeretetre hivatkozó gyűlölet. Nem kell olyan isten, aki egy hazugságokkal átszőtt, végletekig korrumpált közigazgatást áldásában részesít. Nem kell, már nagyon régóta nem kell pénzéhes papok és ájtatos tartüffök istene. És – elnézést ateista, agnosztikus és mindenféle barátaimtól – amikor az emberek azt mondják: nem kell az isten, akkor azt biztosan nem az Istenre mondják. Mert Isten mindenkinek kell. Arra a valóban „gyalázatosra” mondják, évszázadok óta, a hazug bálványra, amit a rendi, politikai, vagyis hamis kereszténység igaziként mutogat.
(...) Kedves barátaim, nincs „nemzeti” „jobboldali”, vagy éppen „szocialista” Krisztus. Nincs, nem volt és soha nem lesz „magyar feltámadás” – Istennek legyen hála. Viszont szívből örülök, hogy egy világi-liberális lap hasábjain elmondhatom: az igazi Megváltót ne ott keressétek, ahová a nagy hatalmú vallási-politikai vezetők mutogatnak. Ott nincs. Sokkal közelebb van. Egész közel. És tökéletesen szabaddá tudja tenni az életünket, kívül-belül, most és mindörökké, még ha ezer KDNP potyog is az égből.
XXX
Miért eszünk sonkát húsvétkor?
Ha húsvét, akkor hagyományosan tojás és sonka kerül az asztalra. A tojás még érthető is, mint az (újjá)születés szimbóluma, de a sonka, mint tradicionális húsvéti étel már nem ennyire egyértelmű. Sőt, ha jobban belegondolunk, valójában teljesen logikátlan, hiszen Jézus zsidó volt, és a zsidó hagyományok szerint a sertéshús tisztátalan, nem szabad megenni. De akkor miért ünnepeljük a feltámadását egy olyan étellel, ami tilos volt számára?
A válasz egyszerű: a húsvéti sonkának semmilyen vallásos alapja nincsen, egyszerűen praktikus okok miatt úgy alakult a hűtőgép feltalálása előtti évszázadok során, hogy tavasszal volt a szezonja.
Az első megbízható, elektromos hűtőgépek nagyjából száz évvel ezelőtt kerültek kereskedelmi forgalomba, és az 1920-as évek második felében, a Frigidaire cég (miattuk hívjuk máig fridzsidernek a hűtőt) modelljeinek sikere nyomán kezdtek elterjedni. Az ezelőtti évszázadokban a húsoknak is szezonjuk volt, ahogyan a gyümölcsöknek és zöldségeknek. A disznóvágás például azért történt mindig hagyományosan a tél elején Európában, mert a nagy mennyiségű húst a hidegben lehetett könnyen eltartani aránylag sokáig anélkül, hogy megromlana. Meg persze azért is, mert ősszel még volt bőven mivel etetni a malacokat, télen meg már nem.
A sonka, amit tradicionálisan pácolással és füstöléssel tartósítottak, elég sokáig bírta; tavasszal, mire eljött a húsvét, nagyjából csak ez maradt meg a téli disznóvágásból. Mivel egyébként is a legjobb minőségű húsok közé számított, a sonka adta magát, hogy a nagyböjt után az elfogyasztásával ünnepeljék az emberek húsvétot.
A sonkával ellentétben a Magyarországon nem annyira elterjedt, de világszerte egyébként jellemző másik húsvéti húsétel, a bárány abszolút vallásos tradíció és jelkép. Egyrészt a zsidó disznóhús-tilalom miatt Jézus idejében a bárányhús volt a tipikus ünnepi étel (valószínűleg az Utolsó vacsorán is ezt ették az apostolok), másrészt a bárány Jézus, mint Isten báránya jelképe is.
XXX
Női húsvét
A nők szeretik, ha udvariasak a férfiak. Ha előreengedik őket az ajtóban, kabátjukat felsegítik, viszik a hatos csomag ásványvizet helyettük, megdicsérik a szoknyájukat. Ezek gesztusok, nem kerülnek semmibe, mégis: valahogy férfiasabb lesz a férfi és nőiesebb a nő.
Azt viszont kifejezetten rühellik a nők, ha túlzott előzékenységre hivatkozva kímélő üzemmódra akarják őket kapcsolni. Valójában nem is előzékenységről van szó, hanem bizonyos személyek saját nyomorult előítéleteinek kivetítéséről. Mert a nők biztos szívesebben szorgoskodnak otthon, mint hogy dolgozzanak a munkahelyükön. Köszönjük, nem kell sajnálni minket, mi akartunk dolgozni, megoldjuk a problémáinkat.
Nem kérünk szabadnapokat ahhoz, hogy kalácsot süssünk (meg is nézem, megkelt-e már a tészta... majdnem) vagy hogy a húsvéthoz méltó meghittséget biztosítsunk. Eleve a meghittséget jobbára többen tudjuk biztosítani. Elengedhetetlen hozzá egy férfi (vagy egy másik nő, ha épp úgy adódik) vagy legalább egy hullámos papagáj, amely napjában tízszer megdicsér, és megeszi a kalácsot.
Lehet, hogy a jó szándék vezérelte a Kaposvári Egyetem vezetőségét, amikor a hölgyeknek szabadnapot adott nagypéntekre, hogy készülhessenek a húsvétra, és nem húzódik meg e mögött valami Harrach Péter-i lenézés. De ez akkor is káros. Ha most nem kérjük ki magunknak ezt a szabadnapot, jövőre ha szóvá tesszük, miért nem annyi a fizetésünk, mint a férfiaké, megkapjuk: mit akartok, ti nagypénteken szabadon pucolhattatok ablakot.
Következő cikk: Az erdélyi magyar közösséget a saját intézményei aknázzák alá
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >