Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Álom vagy vízió
Nem lehet megkerülni Boris Tadićot ezen a héten sem, pedig nagyon akartam. Nem lehet, mert nem hagyja magát.
Ezúttal pártelnökként magyarázta, mit és miért tesz az államfő Tadić, illetve a Mirko Cvetković jelmezébe öltözött miniszterelnök Tadić. Így tudhattuk meg, hogy Szerbia elnöke, a Demokrata Párt vezetője nemzeti konszenzusról álmodik, ami, elképzelése szerint arra lenne jó, hogy összefogva, egyként rugaszkodjunk neki az elkövetkező évek feladatainak végrehajtásához. Mert, ahogy mondta, hosszú és nehéz lábadozási időszak következik, melynek során komoly rendszerbeli reformokat kell végrehajtani. És ez nem lehet csupán egy politikai párt feladata. Ezért számít a szakszervezetekre, a kormányon kívüli szervezetekre és az ellenzékre is.
Nem pártvezetői gondolatvezetés, a jó államfők, a jól politizáló államfők elvszerűnek ható érvei ezek, melyek lényege, hogy egy választott elnök nem pártvezető, hanem minden polgár elnöke. Csakhogy mindez mégiscsak a Demokrata Párt főbizottságának ülésén hangzott el. Kiderült, hogy az Európai Unióhoz való igazi közeledést úgy 2O13-ra tervezi. Sok-sok munkával elérhetjük, hogy 3-4 év múlva bekerüljünk az Unió előszobájába – mondta. Szilárd gazdaságot, csökkentett közfogyasztást kell ehhez fölmutatnunk. Nem izgalmas politikai beszédeket, hanem komoly politizálást. Ehhez kellene az egységes támogatás. Tudja azonban a Demokrata Párt elnöke, hogy Szerbiában ígérni is kell valamit a támogatáshoz. Biztos ezért mondta, hogy számít a gazdaság talpra állására. Bár ennél a témánál nem volt túlságosan bőbeszédű. Emlegette a stabil hazai valutát, a devizatartalékok és a kivitel növekedését, na meg a bizalom megszilárdulását. Mármint az államba vetett bizalomét. Bizonyára ő is tisztában van vele, hogy ezen a téren még akad tennivaló. Ezért tartotta fontosnak megismételni, hogy a közfogyasztás visszafogása mellett a költségvetési hiányt is mérsékelni kell. Radikálisan – ahogy fogalmazott. Azután a hamuszórás szónoki fortélya következett: beismerte, hogy ez a kormány is hozzájárult a fogyasztás serkentéséhez. Erre egykor szükség is volt, igazolta azonnal a Nemzetközi Valutaalap által kifogásolt túlzott költekezést, hogy rögtön utána előrevetítse a fényes távoli jövőt. A kormánytól várható jövőkép túlmutat majd megbízatási idején – ígérte a pártvezető államfő.
Nem maradhattak ki a beszámolóból a pillérek sem. Brüsszel, Moszkva, Washington, Peking – ismételte meg a szerbiai külpolitikai prioritásokat, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája. Az el nem kötelezettekkel való kokettálás nem azt jelenti, hogy alternatív külpolitikai céljaink vannak – állította. Kiderült beszédéből, hogy nem mondott le a politikai rendszer reformjáról sem, csak haladékot adott végrehajtására. Néhány évet. A pár hónappal ezelőtt teljesen váratlanul beharangozott regionalizálásra még több évig várni kell. Talán az Unióhoz való közeledésig. Mert ugye, ez is egy uniós követelmény lesz. Egyelőre azonban úgy tűnik, inkább Vajdaság statútuma és a vele járó hatásköri törvény meghozatala az időszerű. És ezt már nem a demokraták főbizottságán elhangzottakból tudjuk, hanem Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szavaiból. Az erre tett ígéret kettőjük találkozóján hangzott el. Bár nagy valószínűséggel még a parlamenti munka augusztusi szünetében, amikor Tadić a sokat bírált és máig elvitatott tájékoztatási törvény elfogadásához gyűjtötte a szavazatokat. Mint a szavazás napján kiderült, mindegyikre szüksége volt. De ismét bebizonyította, hogy a lehetséges művésze a politikában. Ha van mit ígérnie. Neki pedig volt, és most már a számlák rendezése tart. Az elnöki különfogadás, amelyre a magyarok szövetsége elnökének oly sokat kellett várnia a tavasszal, már csak borravalónak tűnik. Akárcsak Boris Tadić dicsérete Pásztor szabadkai sajtóértekezletén.
Mindenesetre a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával Tadić-úgy látszik-megszerezte az általa emlegetett nemzeti konszenzushoz mindenképpen szükséges kisebbségi hozzájárulást. Most még csak az ellenzéket kellene megnyernie valahogy. Bár nem biztos, hogy valóban ez a célja. Szerbiában nagyobb, dicsőbb és értékesebb a győzelem, ha harcban szerzi meg az ember.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet
Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin >
Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata
Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >
Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba
Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >
A Nyugat kudarcot vall a Balkánon
A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >
Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is
A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >
A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen
Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >
Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére
A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >
A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát
Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >
Válaszúton
Mindent meg kell tennünk, hogy Magyarország a szövetségesek, a Nyugat oldalára álljon. Putyin háborúja s Orbán >
Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba
Méghozzá Francis Fukuyama szerint, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia >
Isten éltesse, Kissinger úr, éljen sokáig!
Mindössze 8 évig volt a washingtoni diplomácia első embere, de ez idő alatt Nixonnal együtt megváltoztatta >
Menetelés a Hexit felé
Amikor már az ember azt gondolná, hogy ennél nem lehetne rosszabb Magyarország és az EU viszonya, >