Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Álom vagy vízió
Öreg Dezső
Nem lehet megkerülni Boris Tadićot ezen a héten sem, pedig nagyon akartam. Nem lehet, mert nem hagyja magát.
Ezúttal pártelnökként magyarázta, mit és miért tesz az államfő Tadić, illetve a Mirko Cvetković jelmezébe öltözött miniszterelnök Tadić. Így tudhattuk meg, hogy Szerbia elnöke, a Demokrata Párt vezetője nemzeti konszenzusról álmodik, ami, elképzelése szerint arra lenne jó, hogy összefogva, egyként rugaszkodjunk neki az elkövetkező évek feladatainak végrehajtásához. Mert, ahogy mondta, hosszú és nehéz lábadozási időszak következik, melynek során komoly rendszerbeli reformokat kell végrehajtani. És ez nem lehet csupán egy politikai párt feladata. Ezért számít a szakszervezetekre, a kormányon kívüli szervezetekre és az ellenzékre is.
Nem pártvezetői gondolatvezetés, a jó államfők, a jól politizáló államfők elvszerűnek ható érvei ezek, melyek lényege, hogy egy választott elnök nem pártvezető, hanem minden polgár elnöke. Csakhogy mindez mégiscsak a Demokrata Párt főbizottságának ülésén hangzott el. Kiderült, hogy az Európai Unióhoz való igazi közeledést úgy 2O13-ra tervezi. Sok-sok munkával elérhetjük, hogy 3-4 év múlva bekerüljünk az Unió előszobájába – mondta. Szilárd gazdaságot, csökkentett közfogyasztást kell ehhez fölmutatnunk. Nem izgalmas politikai beszédeket, hanem komoly politizálást. Ehhez kellene az egységes támogatás. Tudja azonban a Demokrata Párt elnöke, hogy Szerbiában ígérni is kell valamit a támogatáshoz. Biztos ezért mondta, hogy számít a gazdaság talpra állására. Bár ennél a témánál nem volt túlságosan bőbeszédű. Emlegette a stabil hazai valutát, a devizatartalékok és a kivitel növekedését, na meg a bizalom megszilárdulását. Mármint az államba vetett bizalomét. Bizonyára ő is tisztában van vele, hogy ezen a téren még akad tennivaló. Ezért tartotta fontosnak megismételni, hogy a közfogyasztás visszafogása mellett a költségvetési hiányt is mérsékelni kell. Radikálisan – ahogy fogalmazott. Azután a hamuszórás szónoki fortélya következett: beismerte, hogy ez a kormány is hozzájárult a fogyasztás serkentéséhez. Erre egykor szükség is volt, igazolta azonnal a Nemzetközi Valutaalap által kifogásolt túlzott költekezést, hogy rögtön utána előrevetítse a fényes távoli jövőt. A kormánytól várható jövőkép túlmutat majd megbízatási idején – ígérte a pártvezető államfő.
Nem maradhattak ki a beszámolóból a pillérek sem. Brüsszel, Moszkva, Washington, Peking – ismételte meg a szerbiai külpolitikai prioritásokat, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája. Az el nem kötelezettekkel való kokettálás nem azt jelenti, hogy alternatív külpolitikai céljaink vannak – állította. Kiderült beszédéből, hogy nem mondott le a politikai rendszer reformjáról sem, csak haladékot adott végrehajtására. Néhány évet. A pár hónappal ezelőtt teljesen váratlanul beharangozott regionalizálásra még több évig várni kell. Talán az Unióhoz való közeledésig. Mert ugye, ez is egy uniós követelmény lesz. Egyelőre azonban úgy tűnik, inkább Vajdaság statútuma és a vele járó hatásköri törvény meghozatala az időszerű. És ezt már nem a demokraták főbizottságán elhangzottakból tudjuk, hanem Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szavaiból. Az erre tett ígéret kettőjük találkozóján hangzott el. Bár nagy valószínűséggel még a parlamenti munka augusztusi szünetében, amikor Tadić a sokat bírált és máig elvitatott tájékoztatási törvény elfogadásához gyűjtötte a szavazatokat. Mint a szavazás napján kiderült, mindegyikre szüksége volt. De ismét bebizonyította, hogy a lehetséges művésze a politikában. Ha van mit ígérnie. Neki pedig volt, és most már a számlák rendezése tart. Az elnöki különfogadás, amelyre a magyarok szövetsége elnökének oly sokat kellett várnia a tavasszal, már csak borravalónak tűnik. Akárcsak Boris Tadić dicsérete Pásztor szabadkai sajtóértekezletén.
Mindenesetre a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával Tadić-úgy látszik-megszerezte az általa emlegetett nemzeti konszenzushoz mindenképpen szükséges kisebbségi hozzájárulást. Most még csak az ellenzéket kellene megnyernie valahogy. Bár nem biztos, hogy valóban ez a célja. Szerbiában nagyobb, dicsőbb és értékesebb a győzelem, ha harcban szerzi meg az ember.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit
Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. >
Orbán új jogszabállyal igyekszik kiiktatni a bírálókat
Az ellenzék Oroszországban érzi magát – jelenti Budapestről a Der Standardnak Gregor Mayer. A beterjesztett javaslat >
Románia vasárnap két világ közül választ, a következmények egész Európára kihatnak
Ha a szélsőjobbos Simion győzedelmeskedik, az válságba taszíthatja a kontinenst – hangsúlyozza Keno Verseck a Deutsche >
A lengyel elnökválasztás barométere annak, hogyan is áll a populista hullám Európában
Döntően meghatározza, hogy az ország helyre tudja-e állítani a jogállamot, és hogy az EU megbízható partnere >
Az orosz elnök étvágya csak nőtt, egész Ukrajnát be akarja kebelezni
Európa számára az egész háborúban nem a Kreml a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a jelek >
Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, akár nem
Nathalie Tocci azt tapasztalta, hogy Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, >
Orbán felhúzta az erdélyi magyarokat
Mégpedig azzal, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztás előtt beállt az ultranacionalista jelölt mögé. A kb. egymilliós >
A szaúdi udvar és a Trump-ház megérdemlik egymást
A Daily Telegraph világgazdasági szakírója kifejti, hogy a szaúdi gazdasági együttműködéssel Trump már megint rossz lóra >
Az amerikai Nagy Ugrás - hátra
Trump azt kockázatja, hogy Kína karjaiba tereli Európát, Hszi legnagyobb örömére. Mert az USA káoszba süllyed, >
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >