Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A hányinger, a kémia és a szexizmus
„Meghívta ebédre az összes ellenségünket, díszvendégként az ukrán ügyvivőt.” Herényi Károly (Galamus), Megyesi Gusztáv (Népszabadság), Kósa-Somogyi László (Kanadai Hírlap):
Nemzeti hányinger
Ott, ahol nemzeti dohánybolt létezhet, a formállogika szabályai szerint a dohányfüst okozta hányinger is csak nemzeti lehet.
Nem szívesen lennék most egy Fidesz-szavazó bőrében. Mert – Bacsó Péter után szabadon – a belpolitikai helyzet fokozódik. A Bayer-féle uszításon szocializálódott nyomorult Fidesz-szavazó most csak kapkodja a fejét. Milyen egyszerű és szép volt az élet, amíg csak a komcsikat meg a libsiket kellett anyázni és gyalázni. Némi zavart okozott ugyan, hogy a Fidesz is tele van egykori komcsikkal – Pintér, Martonyi, Fónagy, Pozsgai, Szűrös és a többiek –, de hát ők a Fidesz megtért kommunistái, akik csecsszopó koruk óta másra sem vágytak, mint az Ormán-féle centrális erőtér elődjére, a demokratikus szocializmusra és a nemzeti együttműködés rendszerére. Ez az aprócska zavar gyorsan áthidaltatott a Fidesz-hívők fejében, spongya rá. Milyen mámoros, nosztalgiát keltő érzés az élemedett korú híveknek Orbán képét cipelni azon az Andrássy úton, ahol bolondos ifjúságuk idején Rákosi, Marx, Engels és Lenin képével tették ugyanezt a büdös imperialisták elleni harc tüzétől áthevítve. Istenem, a virsli mustárral és sörrel-illatú ifjúságot idézi az a gyönyörű transzparens, amelyen ismét üzenjük a döglődő kapitalista Nyugatnak, akiket a saját fészkükben fogunk agyontaposni, hogy NEM LESZÜNK GYARMAT. És Putyin képében újra itt vannak az egykori kedves szovjet elvtársak. Hát igaz volt és ma is igaz: a szovjet-magyar barátság tényleg megbonthatatlan. Kell-e ennél idillisztikusabb, szebb öregkor a magyarnak?
Na de most váratlanul viharfelhők gyülekeznek a nemzet kék egén! Egy Fidesz-alapító, a másik alapító szerint a legokosabb, legecizte azt, aki a legokosabbnak tartotta őt. Nyilvánosan. Többször. Egymás után. A legecizett történetesen Magyarország miniszterelnöke. Aki hallgat, mint a sír, pedig a hallgatás évszázadok óta a beleegyezést jelenti a magyar fejekben. A legokosabb ezzel persze nemcsak a miniszterelnököt, hanem összes hívét is legecizte, mert csak magafajta követ magafajtát. Spongya rá, csak ne kelljen állást foglalni. Mert kínos, hogy a bölcs miniszterelnök majd harminc évig nem vette észre, hogy kígyót melenget a keblén? (...)
Köszönjük a Fidesz nemzeti és keresztény szavazóinak, hogy ezt az ordenáré, tolvaj, műveletlen társaságot az ország nyakára ültette. Köszönjük a Fidesz nemzeti és keresztény szavazóinak, hogy segítségükkel sikerült kiölni egy nemzet egészséges immunrendszerét, amely immár némán és beletörődve tűri a testén kétharmaddal élősködőket.
Téved, aki azt hiszi, hogy csak a jobb megélhetés miatt menekült el a saját hazájából félmillió magyar. A fideszes élősködők és az élősködők támogatói elől és miatt is menekül. Menti a gyerekét, a jövőjét, a becsületét, a jó hírét. De leginkább a lelkét. Hányingere van a hazájában uralkodó viszonyoktól. Menekül, mert nem fogadja el, az „ahol mindenki szaros, ott mindenki tiszta” hamis igazságát. Menekül, mert ebben a fideszországban nem tud tiszta maradni.
Sok egyéb mellett ezért nem lennék most egy Fidesz-szavazó bőrében. Mert nemcsak a politikusokon, rajta is ott a felelősség. Őt nem fogja bíróság elítélni, de ha értelmes unokája egyszer majd felteszi neki a kérdést, papa vagy mama, hogy tudtad ezeket támogatni, akkor az kínos lesz. Ennek a kínos helyzetnek elejét kéne venni. Még nem késő. Még lehet.
XXX
Van kémiájuk
(...) Ám ez most nem az az eset, amikor a dúsgazdag Vajna méltóságos asszony kitartott filmcézár férje ingyenzsetonokat osztogat hálás népének a kaszinó előtt a kínai holdújév alkalmából; az ilyeneken már rég túl vagyunk, s most se szólnánk, csakhogy nemzeti létkérdésről van szó. Annak idején a királyi udvarok, csakúgy, mint a leggazdagabb főurak, se titkolták, hogy birtok a birtokhoz, vagyon a vagyonhoz adja a lányát, házasítja ki a fiát, emez hozza a gazdagságot, amaz a befolyásos kapcsolatokat, a bejárást az udvarba; nehogy már szégyellni kelljen ezt, s főleg titkolni.
Hiszen alig jött össze izzadságos munkával gázszerelőileg meg vezérigazgatóilag a fele királyság, s máris felosztódjék? Hiszen még nem is koncentrálódott igazából a vagyon Magyarországon, s máris széthordják? A nemzet pusztulna bele. Sofőrrel, egyéb lúzerekkel nem sokra jutunk. A hercegkisasszony mégse állhat oda az apja elé, hogy „drága édesapám, miniszterelnök úr, ez itt a barátom, Laci, ortodox gondolkodású pék”.
Az most nem válasz erre, hogy a hercegkisasszonyok nem ilyen körökben forognak. Mi magunk a saját szemünkkel láttuk pár éve a Balaton Sound fesztiválon, hogy személyesen a zamárdi pék vitte fel a VIP-páholyba a friss péksüteményt, oda, ahol a hercegkisasszony is önfeledten mulatott az udvarhölgyeivel, s mondhatjuk, ilyen jóvágású, okos szemű pék nincs az egész déli parton; a kontaktus lehetősége tehát megvolt, mégis mindig a vezérigazgató meg a cégtulajdonos fiatalurak győznek.
Az már aztán a regényírók dolga, hogy utánajárjanak: vajon az új főúri osztály soraiban köttetnek-e érdekházasságok, vagy tényleg csak a kémia dolgozik. Van-e az úgy, hogy a hercegkisasszony vagy a méltóságos úr legkisebb lánya a cég szerény, ám devizahitelt nyögő anyagbeszerzőjébe szerelmes fülig, mégis a szomszéd földbirtokos félhülye és ragyás fia vezeti oltár elé? Rossz volna még rágondolni is, hogy mit meg nem kell tenni a családi békességért és a haza felvirágzásáért.
XXX
Győzelmi jelentések!
(...) Szóval Szerbiába mentünk. Azért mentünk, hogy a szerbekkel megbeszéljük, hogy közösen lépünk fel egy magyar-szerb szakaszért, a leendő Török-áramlat nevű gázprojectben. Ez azért volna jó, mert nekünk van tároló kapacitásunk, ami valamikor tele volt, csak most éppen nagyon nincs. A tároló kapacitás a gáz üzletben eléggé kicsi beruházás. Mondták a szerbek, hogy NO. A gáz hozzájuk megy, ott vége van, – oszt jónapot. Az oroszok a balkáni háború óta a szerbeket támogatják – mi pedig a horvátoknak vittünk fegyvert, anno… Szerbia, kis orosz energia elosztó lesz… Kicsike, orosz bázisú regionális hatalom. De itt is jót beszélgettünk. Az ellátásról, étkezésről nem érkezett jelentés. De látszólag nem lett lazább a kis zakónk, a nemzet egyetlen, legvezéribb zakója… (...)
Aztán kapta magát Keresztapus, – Keresztapusch, ez mégis előkelőbb – és hoppá, nekiszaladt Lengyelországnak.
Annyira szaladt a marha, hogy a virágot kinn felejtette, amit Ewa Kopacz valódi Úrhölgynek vitt, aki tárgyalópartnere volt lengyel részről… Vissza is fordult érte az ajtóban. Csak nagyon gonosz rendszerellenségek nevetnek az ilyen emberi dolgon… Mondjuk, elárulok egy titkot: hölgy tárgyalópartnernek nem a találkozáskor kell virágot adni, hanem az elköszönésnél – LEHET! De nem is kötelező. Azért nem a randi elején, mert szexista megnyilvánulás. Vidéken – talán… A felciutti alagronómusnőnek… De ez a Kopacz, ez egy nagyon nagypályás focista hölgy volt… Mi pedig kispályás fociban vagyunk jók Szíjjártó Péter óta… Illetve kispályás fociból itthon vagyunk jók – nemzetközileg nem jegyeznek minket. Ez is nagyon jó út volt viszont.
Pár nappal korábban bejelentette Putyin Budapesten, hogy legyőzte Ukrajnát, és utána elment a mi Hős Vezérünk, oda, ahol Ukrajnát részben úgy tekintik, mint ahogyan mi tekintünk Erdélyre… Bravó! Ezek után, tárgyalásaink sikeréhez nem fér kétség. Jó, mondjuk mondta Ewa Kopacz, hogy a volt szocialista országok a demokratizálódáshoz, a gazdaság felállításához, igen sok európai segítséget kaptak, és hűeknek kell lenniük az európai értékekhez, elvekhez, de azt hiszem ezt mi nem nagyon értettük. Viszont szépen mosolygott, jól állt a nyakkendője, jó, hogy a zakóján lehetne tán kicsit engedni, mert olyan, mint egy túltöltött vidéki hurka. Kaczynskí elvtárs hű fegyvertársunk, és Felciutti Vittorió találkozásáról szintén nem tudok beszámolni, mert ugyan mi azt mondjuk hivatalosan, hogy nem is akartunk találkozni vele, pedig mennyi hűséges rajongóját küldte Budapestre birkamenetre… Nem… Békemenetre. Nem is értem, hogy akkor miért nem akartunk találkozni véle…? A lengyelek azt mondják, hogy “Putyin trójai falovával” nem találkoznak… Így Orbán pofájára nyomták az ajtót. De ez szerintem nem így volt – a Vezér nem akart találkozni… Biztos. Mert nem hazudik – különben.
Volt még egy sikerünk… Hazament a Goodfriend. Ez nagy siker volt. Mondjuk ez a Colleen Bell is jó firma… Meghívta ebédre az összes ellenségünket, díszvendégként az ukrán ügyvivőt – mivel mind a mai napig nem voltunk képesek érvényesíteni a nagykövet akkreditációját – amikor itt volt a Putyin… Még a norvégokat is. Arról nem szól a fáma, hogy Goodfriend távozásával Vida Ildikó mehet-e Amerikába…? Pedig győztünk…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >