Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kormányfőnek lenni jó. Lehet gonoszkodni
„Visszasírnak még ezek engem”? „Erre azért nem mernék megesküdni.” Bruck András (hvg.hu), Szüdi János (Galamus), Népszava:
Miért jó miniszterelnöknek lenni?
„Orbánnak mindig az első ajánlata a legjobb, megtanulhatnák már az agyonvert ballibák” – pár éve olvastam ezt a kommentet, és a mai napig emlékszem rá. Nem sok ennél kompromittálóbb állítás létezhet egy parlamenti demokrácia miniszterelnökéről. A legutóbb most karácsony táján jutott eszembe, amikor a parlament másodszor is szavazott a plázák vasárnapi bezárásáról. A törvény ugyanis nem enyhébb lett, hanem tovább szigorodott. Hát, igen, a nevezetes első ajánlat.
Nem mellesleg, abban a bizonyos kommentelőben a Fidesz-kötődésű Nézőpont intézet egyik akkori munkatársát gyanították a többiek, és név szerint meg is nevezték az illetőt. Éppen az ő személye miatt volt a komment nem csak kétségbeejtő, de hasznos is: jó rálátást adott magára a rendszerre. Bár előfordul, hogy a kormány második ajánlata végül jobb az elsőnél, ennek a belső embernek, afféle tipikus, az abnormálisban örömét lelő Fidesz-figurának az „elszólása” egybevágott saját tapasztalataimmal: a bosszú, a szándékos károkozás az Orbán-rendszer bevett működési módja, és a miniszterelnök személyiségéből fakad. Na, igen, honnan is fakadhatna máshonnan?
Amúgy a retorzió nem mai keletű nála. A harminc alattiak talán nem is tudják, hogy 1998-ban ő állította le a 4-es metró és a Nemzeti Színház építését. Megtorlásként, amiért a budapestiek az év őszén nem a Fidesz emberét szavazták a főváros élére. Az építkezésstop büntető jellegű, esztelen pénzpazarlás volt, de sajnos nem szolgált örök figyelmeztetőül, pedig a fiatal, még csak 35 éves kormányfőnek ez a két romboló döntése pontos személyiségrajz, és az Orbán-féle jövő előrevetítése volt. Mert ő már akkor is az volt, aki ma. Aki bezáratja volt államtitkára egykori intézetét, mert az bírálja a Fidesz földpályázatait; aki személyesen akadályozza meg, hogy a rendszerkritikus alkotmányjogász fia főiskolai tanár lehessen; aki leállíttatja a paksi futballcsapat szponzori pénzét, mert a város tavaly októberben nem az ő kedve szerint szavazott. Nocsak, még a focinál is van fontosabb? (...)
Nem, nagyon is ért mindent, és nem akar jót. Esze ágában sincs jót cselekedni. Végtére is alapfokon a kormányzás is olyan, mint bármi más: ha jó irányba indulsz el, egyszer odaérsz. Lehet jól csinálni és lehet kevésbé jól, de mindig rosszul csak szándékosan lehet. És akkor annak bosszú a neve. Cselekedeteihez Milton Sátánjának a szavai adják meg a kulcsot: Jobb uralkodni a pokolban, mint szolgálni a mennyben. Ha tényleg jót akarna, egész biztosan nem állnánk ilyen rosszul: nem nélkülözne milliónyi család, nem lenne tömeges a létbizonytalanság, Magyarországot nem közutálat övezné mindenhol. Ennyire azért nem nehéz dolog a kormányzás, világszerte tucatnyi miniszterelnök most is egész jól elboldogul vele.
Magyarország viszont az élet mérhető adatainak szinte mindegyikében – betegségek, nyelvtudás, fogyasztás, életkilátások, jövedelmi viszonyok, a gazdaság állapota – már utolsó vagy akörüli az EU-ban. Ennél azért fej vagy írás döntésekkel is előbbre tartanánk. Véletlen lenne az általános lecsúszás? Félresikerült jó szándék? Mert a közértben is véletlenül tévednek mindig a kárunkra, igaz? Ami meg nem mérhető, az látható, hallható: két mondat egy fideszes politikus szájából felér száz katasztrófa statisztikával: Kövér László maga az ötvenes évek, Deutsch az elmeosztály, a többi meg a színtiszta, véget nem érő lopás és hazugság. Ugyan mitől is menne jobban Magyarországnak? (...)
XXX
Harcra fel! Győzni kell!
(...) A megszállás mindig pusztítással jár együtt. Romba dőlt a jogállam, a jogbiztonság, az önkormányzatiság, a felsőoktatás autonómiája, a tanszabadság, és a tanulás szabadsága, a sajtószabadság. A nagy ellátórendszerek kifosztva vergődnek az állam markában. A legnagyobb pusztítás azonban a fejekben, a közgondolkodásban zajlott le. Az emberi méltóság szenvedte a legnagyobb csorbát. Megszűnt az a tudat, hogy nincs kotlátlan hatalom, mindig van esély a választásra, a változtatásra, a tisztességes eljárásra. Megszűnt az a remény, hogy a tudással boldogulni lehet. Megszűnt az a hit, hogy érdemes a jövőre gondolni. Megszűnt az a szándék, hogy az elesetteket támogatása közérdek. Ma mindnek a fordítottja igaz. Az állam önkényesen beleszól a mindennapok dolgaiba. Az állam bármikor, bárkitől, bármit elvehet. Az állam döntései, intézkedései ellen nincs lehetőség védelmet találni. Az állam képviselői a törvények fölé helyezték magukat. A tudás helyébe a párthűség lépett. Az állam nem a szegénység, hanem a szegények ellen indított háborút.
Miért kellett hadat üzenni a Nyugatnak? Feltehetően sok szerepe volt ebben a puszta erőfitogtatásnak. Szerepet kaphatott a bűnbakkeresés és -állítás. Napjainkban a legfőbb cél annak megakadályozása, hogy a szabad sajtó szerepét betöltse a külföld, annak megakadályozása, hogy az ellenzéki mozgalmak támogatást kapjanak. Annyi biztos: „a nemzetközi helyzet fokozódik.”
Lehet, hogy Virág elvtársnak igaza volt, amikor a villamos peronján így szólt Pelikánhoz: „Visszasírnak még ezek engem”? A válasz ugyanis – „Erre azért nem mernék megesküdni” – még nem hallható.
XXX
Budapestre jön Putyin
Márciusban Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök - értesült a Népszava több, egymástól független forrásból. A pontos dátum még nem ismert, a Miniszterelnökségen Orbán Viktor bel- és külföldi programjait egyeztetik, hogy megtalálják a mindkét félnek megfelelő időpontot. A látogatás pikantériája, hogy nem sokkal követi Angela Merkel német kancellár - tényként kezelt - budapesti útját, s olyan időszakban következik be, amikor soha nem látott mélypontra süllyedtek a magyar-amerikai kapcsolatok: Washington nem nézi jó szemmel Budapest és Moszkva élénkülő barátságát.
Putyin legutóbb 2006 február végén, a Gyurcsány-kormány idején járt Budapesten; az üzleti kapcsolatok megerősítése volt a cél. Putyin előtt, 1992 őszén, Borisz Jelcin személyében járt először Magyarországon orosz államfő. Medgyessy Péter miniszterelnökként 2002-ben gyors moszkvai látogatással szerette volna felolvasztani az első Orbán-kormány idején fagyossá vált orosz-magyar viszonyt. A Gyurcsány-kormány a Nabucco mellett támogatta az orosz Déli Áramlat terveit is, amit ellenzékben Orbán hazaárulásnak nevezett. 2010-es kormányra kerülésekor Orbán 180 fokos fordulatot vett, s már novemberben meglátogatta Moszkvában Putyint. 2013 februárjában ismét a Kremlben találkoztak, rá egy évre pedig a kormányfő a titkos paksi szerződéssel a zsebében jött haza Moszkvából. Az orosz elnök idei újévi üzenetében azt írta Orbánnak: számít az orosz-magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek megőrzésére és intenzívebbé tételére, "ez megfelel mindkét ország alapvető érdekeinek, és része az európai stabilitás és biztonság szavatolásának".
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >