Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A bársonykesztyű lekerül. Ettől meztelen a király
„A világképének ugyanis saját maga áll a középpontjában.” APA/Galamus, London Review of Books/Szelestey Lajos/Klubrádió, Villámnarancs:
Az osztrák APA hírügynökség Országos Sajtószolgálatában tette közzé a Tiroler Tageszeitung című regionális lap vezércikkét Ideje levenni a bársonykesztyűt címmel. A cikk szerzője Mario Zenhäusern. Orbán Viktor magyar kormányfő lábbal tiporja az uniós jogot és senki nem tesz ellene semmit.
Képzeljék el, hogy Ausztria törvénnyel úgy döntene, hogy a jövőben minden külföldi szállítmányozónak a hazai kollégákhoz képest összehasonlíthatatlanul magasabb útdíjat kell fizetni. A nemzetközi felháborodás hatalmas lenne, az Európai Unió elindítaná a következő kötelezettségszegési eljárást, és alighanem egyeseknek az az ötlete támadna, hogy szankciókkal sújtsák Ausztriát.
Nos, a dühös tiltakozások teljességgel érthetőek lennének, mert egy ilyen törvény természetesen sértené az uniós jogot. Világos, nem? Nem. Ugyanis Magyarország, amely már 2004 óta az Európai Unió tagja, megint megmutatja, hogyan szabad büntetlenül lábbal tiporni az uniós és a nemzetközi jogot. Az Orbán-kormány a kényszerátváltás és a külföldi földvásárlók kényszerkisajátítása után most olyan újabb adót határozott el, amely a külföldi élelmiszerkonszernektől a sokszorosát követeli annak, amit a belföldi konkurencia fizet – érintett egyebek között a Spar is. Mindehhez ráadásul a cégeket kisajátítás fenyegeti, ha netán két egymást követő évben veszteséget könyvelnek el. Pedig a veszteségek az orbáni támadás logikus következményei.
Az egyetlen különbség a – teljesen fiktív – magasabb útdíjhoz képest az, hogy a nemzetközi felháborodás visszafogott. Az EU meg akarja várni a törvény fordítását – mondják, Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a kérdést kétoldalú alapon akarja megoldani.
Eszükön vannak? Ha egy kis ország, mint Ausztria morog valamiért, a fél EU azonnal célra állítja a tüzérségét. Magyarország évek óta táncol az államközösség orrán, és mindenki úgy tesz, mintha köze sem lenne hozzá?
Itt az ideje, hogy az Európai Unió a Magyarországgal való bánásmódban levegye a bársonykesztyűt!
XXX
London Review of Books
Alaposan leszedi a keresztvizet a magyar oktatás átalakításáról a brit szakfolyóirat. Felidézi, hogy a minap sok ezer magyar tanár vonult az utcára, fizetésemelést és azt követelve, hogy a kormány szorítsa vissza a gyermekszegénységet. A pedagógusok jövedelme 2005 óta drasztikusan csökkent, a közoktatásra szánt kiadások az utóbbi 6 évben 14 %-kal lettek kisebbek. A tanárok azt is sürgették, hogy a hatalom kérje ki a véleményüket, mielőtt bármiféle újabb reformot hajt végre az ágazatban.
Az egyházi kézben lévő iskolák száma 4 év alatt 600-ról ezer fölé nőtt, ma a gyerekeknek 10 %-a tanul ilyen intézményekben. A szakminiszter azt közölte, hogy az oktatási rendszernek a tudáson kívül identitást is kell adnia. A Fidesz alatt egy sor ultranacionalista és antiszemita írót rehabilitáltak, a tanárok tiltakozása ellenére bevették a tantervbe Nyírő Józsefet és Wass Albertet. Ugyanakkor a kormány igyekszik lehetővé tenni a roma gyerekek elkülönítését, ami egy szakértő szerint inkább az egyházi iskolákra jellemző, mert ott kevésbé érvényesül az állami ellenőrzés. Ezzel párhuzamosan a Fidesz államosította a tankönyvek kiadását. Központosította a tanintézmények igazgatását, elvette az ellenőrzést a helyi hatóságoktól. Magyar Bálint azt mondja, az iskolákat megfosztották minden autonómiától.
A felsőoktatásban a diákok száma a 2005-ös 424 ezerről 320 ezerre esett vissza. Az egyetemeknek, főiskoláknak előirányzott támogatás 7 év alatt csaknem egynegyedével mérséklődött. Az ELTE egyik tanára úgy nyilatkozott, hogy siralmas anyagi helyzetben vannak, gyakorlatilag minden diákot felvesznek, aki tud fizetni. Kétséges ugyanakkor, hogy a frissiben kinevezett kancellárok valóban nem szólnak-e bele a szakmai munkába, az autonómiába, hiszen náluk van a pénz. Mellesleg a rektorokat immár az Országgyűlés nevezi ki. A már idézett professzor, Medgyes Tamás úgy látja, hogy a hatalom nem akar tanult országot, mert a képzett emberek hajlamosak a tiltakozásra. Ezért le kell butítani a lakosságot.
A lap úgy összegzi, hogy Orbán Viktor tekintélyelvű, soviniszta, képmutató, reakciós, az antiszemitizmussal flörtöl, nevetséges, hiszen több kijelentése intellektuálisan értelmetlen vagy egyenesen idióta. Ugyanakkor kitartóan játszik a hazafias érzelmekkel és mindig páratlanul opportunista, értsd: karrierista volt. Úgy hogy ha nincs rendszerváltás, akkor most a kommunista kormányzat valamelyik csúcspozíciójára hajtana. A világképének ugyanis saját maga áll a középpontjában.
XXX
Nőtt és nem csökkent – Rogán vagyona, vagy a Belvárosé?
Meg lehet nyugodni, Rogán eloszlatta a homályt. Ahogy az tőle tellett.
„A belvárosi önkormányzatot azóta támadják, amióta én vagyok a Fidesz frakcióvezetője. A politikai hátsó szándék, a mindenáron való lejáratás kísérlete nyilvánvaló, mondhatni, kilóg a lóláb a lejárató közlemények és cikkek mögül. Ennek ékes példája, amikor megpróbálták összemosni a nevemet az alvilággal, és miután pereket indítottam emiatt, Portik Tamás rokonai egy csapásra átváltoztak Habony Árpád rokonaivá. Büszke vagyok arra, hogy polgármesterségem alatt a Belváros megújult, és Budapest leggyorsabban fejlődő kerülete lett. Ebben az időszakban a Belváros vagyona nőtt és nem csökkent” – áll Rogán Antal tegnapi közleményében.
De Louis Vuitton legjobb magyar tanítványa nemcsak büszke, fel is van háborodva. Azt írja: „A Demokratikus Koalíció ellen már pert indítottam, most ugyanezeket a rágalmakat ismétlik tovább. Készen állok arra, hogy a bíróság előtt is megvédjem Belváros önkormányzatát a nyilvánvaló rágalmakkal szemben.”
Épp itt az ideje. De reméljük, hogy a büszke ember ott a bíróság előtt nemcsak arról fog eskü alatt vallani, hogy azt sem tudja, ki az a Portik Tamás (hát még Habony Árpád), de azt is elmeséli majd, hogy az égvilágon semmi összefüggés nincsen a fantasztikus belvárosi teljesítmény, illetve aközött, hogy épp ugyanebben az időszakban az ő magánvagyona is „nőtt és nem csökkent”.
Következő cikk: A magyar patriotizmusról, avagy hogyan és minek voltam jugoszláv és izraeli katona (1. rész)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >