2020. május 28. csütörtök
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hát azért, bazmeg, mert loptok. Meg nincs mesterterv

„Ha kavarognak a varjak, hó lesz, ha meg emberek felakasztják magukat, karácsony.” Megyesi Gusztáv (Népszabadság), Kiss Ádám (hvg.hu), Hetek.hu:

Zéró tolera

(…) Mindez azért is lehet fontos, mert a minap Kövér házelnök, afféle ünnepi kábulatba esve, azt találta fölvetni, hogy „vajon 25 évvel a félresikerült rendszerváltás után miért ítéli meg úgy a közvélemény, hogy tehetőssé lenni eleve csak tisztességtelenül lehet”. Hát azért, bazmeg, mert loptok – felelhetnénk erre tárgyszerűen és sallangmentesen, ám most már korrupció tárgyában is árnyalni kell.

Amikor Lázár miniszter azzal reagál Pokorni polgármesternek az urizálást (lopást) kritizáló szavaira, hogy „gondolja meg egy politikai veterán (…) hogy bennünket milyen mértékben gyöngít meg, mert azzal saját magát gyöngíti vagy végzi ki”, akkor ebben a néminemű fenyegetésen túl az is benne van, hogy a korrupció immáron a kormányzás szerves része, aki pedig nem korrupt, az a kormányt gyengíti, és a magyar felvirágzás kerékkötője.

Hadházy képviselő ismertette legutóbb, hogy most már az alsóbb vezetői szinteken is az a belépő a hatalomgyakorlásba, hogy az illető álmából fölkeltve is fújja, például, az uniós pénzek megszerzésének iparszerű módozatait. Ez viszont sajnálatos módon tönkreteszi a személyiséget. Ha a potentát nem kényszerül rá, hogy önnön kreativitását mozgósítva fejlessze tökéllyé a közvagyon lenyúlását, hanem kész korrupciós forgatókönyvből dolgozik, akkor bárkivel behelyettesíthetővé válik, és ez kikezdi az idegeit.

Hol vannak ma a régi, úri Magyarország híres szélhámosaihoz hasonló egyéniségek, legalább egy Strasznov Ignác; nekünk ebben is csak Lázár Jánosok jutottak. Sehol egy eredeti ötlet, furfang, fifika, csak az erő, hogy ha kell valami, odamegyek, és elveszem. Azt is gondolta az ember, hogy a zéró tolerancia jegyében a terrorelhárításnál is riadót fújnak. Amióta ugyanis a vállalkozó megtette följelentését az adóhivatali revizor ellen, családjával naponta kap életveszélyes üzeneteket, márpedig ha a terrorelhárítás parancsnoka nemrég egy szimpla kormányellenes demonstráción meg tudott jelenni kicsit körülnézni a tüntetők között, akkor a vállalkozót ért halálos fenyegetések is csak-csak fölkeltik az érdeklődését.

XXX

Miért nem lettem öngyilkos?

Mintha az öngyilkosságok ténye valami hétköznapi dolog lenne, afféle népi megfigyelés: ha kavarognak a varjak, hó lesz, ha meg emberek felakasztják magukat, karácsony.

(...) A megmentőm Karczag Judit pszichológus volt. Judit elismert szakember volt, több könyv szerzője, gyerek szakpszichológus, főiskolai oktató. Hetven éves, szellemileg teljesen friss, művelt és intelligens. Ültünk a budai értelmiségi enteriőrben, régi könyvek és családi ereklyék között, cigiztünk és beszélgettünk a problémáimról. Aztán mindenféle másról. A családomról, az aktuális barátnőimről, a diplomamunkáimról, politikáról, világkörüli utazásokról és híres magyar írókról. Ő kérdezett, én meg egyet tettem, mindent elmondtam őszintén, amit érzek, vagy képzelek.

Úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna, közben meg mégis. Nem úgy, mintha beadtak volna valami gyógyszert, amitől megszűnik a fájdalom. Szorongó, görcsös ember maradtam. De amikor jöttek az újabb parák, egyre kevésbé voltak rettenetesek, pláne irreálisak. Sikerült megérteni őket, és így már nem éreztem magam tehetetlennek. Judit nem változtatott meg, csak kihozta belőlem a képességet, hogy értsem és uralni tudjam, aki vagyok, merjek magammal szembenézni, átlépni a gátlásaimon. A rádöbbenés, hogy minderre képes vagyok, a legfőbb motivációs erőm azóta is. Kábítószer, amit minden félelem és nehéz probléma esetén magamba adagolok. (...)

A lelki problémák sokszor más problémának álcázzák magukat. A nemzeti drogteszt – már ha komolyan gondolták volna – a társadalom félreértésének tökéletes példája. A kölykök vizelete helyett inkább azt kéne vizsgálni, hogy miért drogoznak, de inkább miért isznak annyit. Hányan találják az alkoholt, vagy a kábszit az egyetlen módszernek, amivel problémákat lehet csillapítani, vagy épp bátorságot meríteni velük néhány kellemetlen, de őszinte szóhoz?

XXX

Nagy lendület, öngólok a Fideszben

Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják. Úgy tudjuk, a Fidesz politikusai között vannak, akik azon dolgoznak, hogy fordulat álljon be azokon a területeken, ahol szerintük „vérzik” a kormány­zás, így például kiegyeznének Simicska Lajossal, lecsendesítenék az RTL Klubbal kirobbant, feleslegesnek tartott médiaháborút, és visszavennének a népet irritáló urizálásból is. Az persze kérdéses, hogy ez utóbbihoz kell-e majd vezéráldozatot hozni. Hallottunk ugyanis olyan vélekedést, hogy ez elkerülhetetlen.

Katasztrofális – foglalta össze lapunknak egy a kormányzati apparátusban dolgozó, vezető beosztású technokrata szakember, hogy miként látja belülről az Orbán-kabinet választások utáni heteit. Forrásunk szerint teljesen felesleges, az embereket bosszantó, valójában jelentéktelen adókkal és intézkedésekkel szalámiznak le magukról társadalmi csoportokat, miközben az intézkedések mögött nem valamiféle zseniális „mesterterv” húzódik meg, hanem rögtönzések, átgondolatlan ötletelések sorozata. Miközben ugyanis a minisztériumokban számolni tudó szakemberek garmadája áll rendelkezésre, a politikusok legkevésbé a kormányzati szakemberekre számítanak. Érdemben nem hallgatják meg őket, még a legintelligensebbnek tartott politikusok is csak a saját fejük után mennek, a döntéseik mögé pedig nem készíttetnek érdemi háttérszámításokat. Pontosabban az történik, hogy a politikusok kitalálnak valamit, beleszeretnek önnön gondolatukba, majd ehhez „gyártatnak” le olyan elemzéseket a stábbal, amelyek a döntésüknek hivatottak érvrendszert biztosítani. Így azonban nem egy valós társadalmi problémára találnak gyógyírt, hanem a valódi problémák megoldásának elmaradását próbálják palástolni egy „fedőtörténettel”, ami pedig hamar „visszaüt”, hisz nem a valóságból táplálkozik.

2014. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább

Orbán mint modell Vučić számára

Szerbia is tovább illiberalizálódik, Orbán módszerének felhasználásával, ám az ország így aligha lesz alkalmas jelölt az >

Tovább

Merkel európai fordulata

A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról >

Tovább

Bill Gates lenyúlta Soros szerepét

Ezért valószínűleg azon sóhajtozik: „ilyen az, amikor az embert elhagyják egy fiatalabbért”. Közben pedig bánatosan egy >

Tovább

Irodalmi nemzet a magyar

Mert hát nem ugyanazt mondja a nemzeti testtel és lélekkel egylényegű legfőbb jogforrás, mint a szépíró, >

Tovább

Szabad a gazda

Az ellenzék két helyszínen érezheti magát félig-meddig otthonosan, a Hit Gyülekezete ATV-s stúdiójában és az EMIH >

Tovább

Orbán kettős játéka

Egyrészt nekimegy az uniós partnereknek, majd  egy lépést tesz hátra, de a végén azért bevisz egy-két >

Tovább

„Orbán, a provokatőr marad”

Ám senki se gondolja azt, hogy a lépés akár egy jottányit is változtatott a magyar menedékpolitikán. >

Tovább

A nemzet közszelleme volt béklyóban

S ez olyan destruáló hatással volt az egész világra, hogy az új generációk már úgy nőttek, >

Tovább

Orbán populista, Trump egy bohóc

Mind a hívei, mind az ellenfelei azt gondolták, hogy most majd ő lesz Amerikában Orbán, aki >

Tovább

Ellenzékre várva

A magyar ellenzék tízes évekbeli története olyan szomorújáték, amelyből csak tanulni lehet. A DK viszonylagos megerősödése, >

Tovább