2019. augusztus 22. csütörtök
Ma Menyhért, Mirjam névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hát azért, bazmeg, mert loptok. Meg nincs mesterterv

„Ha kavarognak a varjak, hó lesz, ha meg emberek felakasztják magukat, karácsony.” Megyesi Gusztáv (Népszabadság), Kiss Ádám (hvg.hu), Hetek.hu:

Zéró tolera

(…) Mindez azért is lehet fontos, mert a minap Kövér házelnök, afféle ünnepi kábulatba esve, azt találta fölvetni, hogy „vajon 25 évvel a félresikerült rendszerváltás után miért ítéli meg úgy a közvélemény, hogy tehetőssé lenni eleve csak tisztességtelenül lehet”. Hát azért, bazmeg, mert loptok – felelhetnénk erre tárgyszerűen és sallangmentesen, ám most már korrupció tárgyában is árnyalni kell.

Amikor Lázár miniszter azzal reagál Pokorni polgármesternek az urizálást (lopást) kritizáló szavaira, hogy „gondolja meg egy politikai veterán (…) hogy bennünket milyen mértékben gyöngít meg, mert azzal saját magát gyöngíti vagy végzi ki”, akkor ebben a néminemű fenyegetésen túl az is benne van, hogy a korrupció immáron a kormányzás szerves része, aki pedig nem korrupt, az a kormányt gyengíti, és a magyar felvirágzás kerékkötője.

Hadházy képviselő ismertette legutóbb, hogy most már az alsóbb vezetői szinteken is az a belépő a hatalomgyakorlásba, hogy az illető álmából fölkeltve is fújja, például, az uniós pénzek megszerzésének iparszerű módozatait. Ez viszont sajnálatos módon tönkreteszi a személyiséget. Ha a potentát nem kényszerül rá, hogy önnön kreativitását mozgósítva fejlessze tökéllyé a közvagyon lenyúlását, hanem kész korrupciós forgatókönyvből dolgozik, akkor bárkivel behelyettesíthetővé válik, és ez kikezdi az idegeit.

Hol vannak ma a régi, úri Magyarország híres szélhámosaihoz hasonló egyéniségek, legalább egy Strasznov Ignác; nekünk ebben is csak Lázár Jánosok jutottak. Sehol egy eredeti ötlet, furfang, fifika, csak az erő, hogy ha kell valami, odamegyek, és elveszem. Azt is gondolta az ember, hogy a zéró tolerancia jegyében a terrorelhárításnál is riadót fújnak. Amióta ugyanis a vállalkozó megtette följelentését az adóhivatali revizor ellen, családjával naponta kap életveszélyes üzeneteket, márpedig ha a terrorelhárítás parancsnoka nemrég egy szimpla kormányellenes demonstráción meg tudott jelenni kicsit körülnézni a tüntetők között, akkor a vállalkozót ért halálos fenyegetések is csak-csak fölkeltik az érdeklődését.

XXX

Miért nem lettem öngyilkos?

Mintha az öngyilkosságok ténye valami hétköznapi dolog lenne, afféle népi megfigyelés: ha kavarognak a varjak, hó lesz, ha meg emberek felakasztják magukat, karácsony.

(...) A megmentőm Karczag Judit pszichológus volt. Judit elismert szakember volt, több könyv szerzője, gyerek szakpszichológus, főiskolai oktató. Hetven éves, szellemileg teljesen friss, művelt és intelligens. Ültünk a budai értelmiségi enteriőrben, régi könyvek és családi ereklyék között, cigiztünk és beszélgettünk a problémáimról. Aztán mindenféle másról. A családomról, az aktuális barátnőimről, a diplomamunkáimról, politikáról, világkörüli utazásokról és híres magyar írókról. Ő kérdezett, én meg egyet tettem, mindent elmondtam őszintén, amit érzek, vagy képzelek.

Úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna, közben meg mégis. Nem úgy, mintha beadtak volna valami gyógyszert, amitől megszűnik a fájdalom. Szorongó, görcsös ember maradtam. De amikor jöttek az újabb parák, egyre kevésbé voltak rettenetesek, pláne irreálisak. Sikerült megérteni őket, és így már nem éreztem magam tehetetlennek. Judit nem változtatott meg, csak kihozta belőlem a képességet, hogy értsem és uralni tudjam, aki vagyok, merjek magammal szembenézni, átlépni a gátlásaimon. A rádöbbenés, hogy minderre képes vagyok, a legfőbb motivációs erőm azóta is. Kábítószer, amit minden félelem és nehéz probléma esetén magamba adagolok. (...)

A lelki problémák sokszor más problémának álcázzák magukat. A nemzeti drogteszt – már ha komolyan gondolták volna – a társadalom félreértésének tökéletes példája. A kölykök vizelete helyett inkább azt kéne vizsgálni, hogy miért drogoznak, de inkább miért isznak annyit. Hányan találják az alkoholt, vagy a kábszit az egyetlen módszernek, amivel problémákat lehet csillapítani, vagy épp bátorságot meríteni velük néhány kellemetlen, de őszinte szóhoz?

XXX

Nagy lendület, öngólok a Fideszben

Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják. Úgy tudjuk, a Fidesz politikusai között vannak, akik azon dolgoznak, hogy fordulat álljon be azokon a területeken, ahol szerintük „vérzik” a kormány­zás, így például kiegyeznének Simicska Lajossal, lecsendesítenék az RTL Klubbal kirobbant, feleslegesnek tartott médiaháborút, és visszavennének a népet irritáló urizálásból is. Az persze kérdéses, hogy ez utóbbihoz kell-e majd vezéráldozatot hozni. Hallottunk ugyanis olyan vélekedést, hogy ez elkerülhetetlen.

Katasztrofális – foglalta össze lapunknak egy a kormányzati apparátusban dolgozó, vezető beosztású technokrata szakember, hogy miként látja belülről az Orbán-kabinet választások utáni heteit. Forrásunk szerint teljesen felesleges, az embereket bosszantó, valójában jelentéktelen adókkal és intézkedésekkel szalámiznak le magukról társadalmi csoportokat, miközben az intézkedések mögött nem valamiféle zseniális „mesterterv” húzódik meg, hanem rögtönzések, átgondolatlan ötletelések sorozata. Miközben ugyanis a minisztériumokban számolni tudó szakemberek garmadája áll rendelkezésre, a politikusok legkevésbé a kormányzati szakemberekre számítanak. Érdemben nem hallgatják meg őket, még a legintelligensebbnek tartott politikusok is csak a saját fejük után mennek, a döntéseik mögé pedig nem készíttetnek érdemi háttérszámításokat. Pontosabban az történik, hogy a politikusok kitalálnak valamit, beleszeretnek önnön gondolatukba, majd ehhez „gyártatnak” le olyan elemzéseket a stábbal, amelyek a döntésüknek hivatottak érvrendszert biztosítani. Így azonban nem egy valós társadalmi problémára találnak gyógyírt, hanem a valódi problémák megoldásának elmaradását próbálják palástolni egy „fedőtörténettel”, ami pedig hamar „visszaüt”, hisz nem a valóságból táplálkozik.

2014. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább