Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért avatkozik be Oroszország Magyarország belügyeibe? És más orosz népmesék
„Oroszország a Déli áramlattal magához akarja kapcsolni az érintett államokat.” Lázár György (Galamus), MTI/Galamus, Die Zeit/Szelestey Lajos:
A Galamus olvasóit már nem lepi meg, ha a fontos híreket, politikusi megnyilatkozásokat a magyar hírügynökség elhallgat. Így történt ez most is, amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Moszkvában találkozott Lavrov orosz külügyminiszterrel. (...)
Az orosz vezetés kritizálja a NATO-hoz való magyar csatlakozást, de ezt a kormány nem tartja „beavatkozásnak”, csak azt, amikor az amerikai kormány aggodalmának ad hangot, hogy Orbánék igencsak készségesen szolgálják ki az orosz kormány gazdasági és politikai érdekeit. Akkor azt harsogják, hogy ez beavatkozás a magyar belügyekbe. (...)
Obama elnök eddig kesztyűs kézzel bánt az Orbán-kormánnyal. A jobboldali republikánusok, ha hatalomra kerülnek, nem lesznek ennyire udvariasak. Keményen értésére fogják adni Orbánnak, ha még akkor hivatalban lesz, hogy vagy kilép a NATO-ból, vagy betartja az elveit. Putyin orosz miniszterelnök álma egyébként is az, hogy az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió terjeszkedik majd, abba Magyarországot és Bulgáriát is meghívná, és talán a jövőben Magyarország újra Oroszország szövetségese lehet!
XXX
Gorbacsov: Putyin Istennek képzeli magát
Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár A Kreml után című könyvének moszkvai bemutatóján mértéktelen elbizakodottsággal és azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Istennek képzeli magát. „Bármit mondanak, nem számít, ő már Isten, de legalábbis a helyettese”, mondta (nem Orbán Viktorról, hanem Vlagyimir Putyinról). A könyv a Szovjetunió széteséséhez vezető hatalmi harcról szól.
Gorbacsov egyfelől elismerte, hogy a jelenlegi orosz államfő fontos szerepet játszott az ország szétesésének megakadályozásában, a Borisz Jelcin vezetése után káoszba fordult belpolitikai és gazdasági helyzet stabilizálásában. Szerinte Vlagyimir Putyin politikájában a 2000-es évek óta érzékelhetőek a tekintélyuralmi módszerek, de akkor indokoltak voltak, mert a többség érdekében cselekedett. Másrészt viszont bírálta, hogy az orosz legfelső hatalmi szervek tevékenységében az utóbbi időben jobban eluralkodott az önkény. Szerinte azonban már nincs visszatérés a tekintélyuralmi rendszerbe, mert az orosz emberek, és különösen a fiatalok a nyitottság időszakában nőttek fel. (...)
XXX
Die Zeit
A lap ’Putyin nagy terve” címmel hosszú-hosszú elemzésben foglalja össze, milyen módszerekkel – titkosszolgálati műveletekkel, vámháborúval, földek vásárlásával, propagandával és katonai beavatkozással - építi ki befolyását az orosz elnök a Keleti-tengertől az Adriáig. Most már látszik, hogy nagyon is tudatos, összehangolt lépésekről van szó, Merkel nyíltan arról beszél, hogy Oroszország befolyási övezetekben gondolkodik és lábbal tapodja a nemzetközi jogot. Putyin orosz vezetés alatt kívánja egyesíteni a posztszovjet térséget. Ehhez az EU konkurenciájaként kigondolta az Eurázsiai Uniót, amelynek Ukrajna a központi eleme lenne. És amikor Janukovics megbukott, offenzívába ment át. A következő évekre a jelszó: rivalizálás és verseny.
Oroszország a Déli áramlattal magához akarja kapcsolni az érintett államokat. Magyarország a Balkánon mindenütt híveket próbál szerezni a vezetéknek. Orbán nem fogadja el azt az uniós érvet, hogy nem lehet ugyanaz a csőrendszer tulajdonosa, aki beletáplálja a gázt. A magyar parlament már megadta az építési engedélyt. De itt nem annyira a földgázról, mint egy gazdasági-politikai rendszerről van szó. Oroszország azt kínálja a térségnek, hogy lerövidíti a jóléthez vezető utat. Azaz ha beszálltok, akkor ömlik majd a pénz, anélkül, hogy meg alapjaiban meg kellene reformálnotok a gazdaságot. Ám igazából a tét a függés egy olyan országtól, amely teljes mértékben ki van szolgáltatva az olajárnak. Egyes esetekben Putyin az autokrata irányítási stílusával ejti rabul a régió politikusait, mivel nagy ívben fütyül az átláthatóságra, a hatalmi ágak megosztására, az emberi jogokra, és mindarra, ami a demokráciát és az EU-t olyan bonyolulttá teszi. Magyarországon Orbán Viktor fokozatosan a putyini modell felé fordul. Gyakran beszél arról, hogy el akarja hagyni a liberális tévutat, és orosz mintára illiberális, tekintélyelvű államot igyekszik alapítani.
A német kormány a módszeres orosz nyomulás láttán immár egyáltalán nem hiszi, hogy bármit el tud érni Putyinnál a tárgyalóasztal mellett. Még az uniós tag Magyarország és Bulgária sem lehet biztos abban, hogy mentes az orosz befolyástól.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >