2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kell a barátság

A kiltási botrány valódi dimenziói

„Szerbia lendületesen csúszik a sötét oldalra, miközben az unió felé is igyekszik nagy erőkkel. De milyen unió felé? És mi marad belőle, mire odaér?” Magyar Narancs:

Tényleg nincs szegény Orbán Viktor könnyű helyzetben a washingtoni kormányzattal szemben. Sejtésünk az, hogy a Déli Áramlat miatt szorongatják a micsodáját neki. Szorongatnák másét is, ha más lenne a magyar miniszterelnök, és szorongatják más olyan miniszterelnökökét is, akiknek az országán a Déli Áramlat át akar haladni. A nemzetközi politika igen komplikált dolog, de kezdjük ott, hogy a Déli Áramlat egy vastag cső, ami még nincs, de ha lenne, Oroszországból küldene rajta gázt Európába a Gazprom. A következő országokon keresztül: Törökország, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria. Ezenkívül lenne egy-egy leágazása a bosnyák–horvát Bosznia-Hercegovina, a boszniai Szerb Köztársaság, valamint Horvátország felé is, hogy ők se fázzanak szegények.

E cső legnagyobb értelme nem az, hogy ezek az országok eztán orosz gázzal fűtsenek, mert ezek az országok jobbára eddig is orosz gázzal fűtöttek, és ha valami okosat ki nem találnak (használt nejlonszatyorral fűtenek, ugrabugrálnak a hideg ellen, belehelik s a többi), ezután is azzal fognak fűteni. Ennek a csőnek a legnagyobb értelme az, hogy ez lesz az oroszok (a Gazprom) második csöve, amin gázt adhatnak el Európának. Az első, amin most adnak el, Ukrajnán keresztül éri el, hazánk útba ejtésével, többek közt Ausztriát. (Ennek a csőnek a neve Barátság II., Druzsba, ami egyébként abszolút hülye név egy olyan csőnek, ami két olyan országot köt össze, amelyik közül az egyik épp most foglalja el katonai erővel a másik cirka egyhatodát.) (…)

Ezek után azt sem nehéz belátni, hogy Moszkvának a mostani egy helyett a két cső milyen széles gazdasági és nemzetközi politikai játékteret nyitna. Tény, hogy a Déli Áramlattal több ország venne részt az orosz gázimportban, és a szereplők megnövekedett száma elvben növelhetné is a szállítási kockázatokat. A példa kedvéért: elég lenne, ha csak a kicsiny, ám szabadságszerető Bulgária blokkolná az orosz importot. Ám annak, hogy ezt Bulgária – vagy bármelyik másik tranzitország – valóban megteszi majd, jóval kisebb a kockázata, mint az ukrán blokádnak most. Épp azért, mert Moszkva átkapcsolhat a másik csőre. Vagy ha nem bírna átkapcsolni (mert Ukrajna is épp dacol): a példabeszédünkben szereplő Bulgáriára okkal neheztelne ez esetben az ugyancsak szabadságszerető, ám melegségre vágyó többi kicsiny nemzet is, akik miattuk nem kapnak orosz gázt. Kinek az oldalán foglalna állást, s kire gyakorolna nyomást Belgrád, Zágráb, Szarajevó, Ljubljana, Budapest ez esetben? Pozsony és Bécs? Képzeljünk el bármilyen olyan helyzetet, amikor a cső menti államocskák Moszkva szándékait kereszteznék – bármiben. Vajon kire számíthatnának szövetségesként?

Az alternatív gázvezeték tehát elsődleges regionális, sőt, világpolitikai érdeke Moszkvának: Ukrajna leértékelése mellé újabb csodás eszközt kapna Délkelet-Európa országainak gleichschaltolására, egymás elleni kijátszására, vagy éppen oroszbarát koalíciók felépítésére – sajátos, khm, politikai céljainak érvényesítésére tágabb tájhazánkban. Ha ugyan nem ez zajlik máris: a lelkesen Amerika-barát Románia felé például nem kanyarodik egyetlen leágazás sem. Ha ugyan nem ez zajlik már az Európai Unióban is – amely megosztottságát a Déli Áramlat ügyében nem lehet nem észrevenni. A csővezeték az orosz mellett olasz kezdeményezésre, az olasz kormány bábáskodásával nyert először konkrét cégformát: a kormányfőt akkor történetesen Silvio Berlusconinak hívták. A csőépítő vállalatban német és francia állami érdekeltségek is részt vesznek. A németek csöndesen félrenéznek: elvégre ők már megépítették a maguk privát orosz–német vezetékét (az Északi Áramlatot a Balti-tenger alatt), ami nemcsak Ukrajnát, de Lengyelországot is elkerüli. Az unió hivatalos álláspontja arra az általános szabályozási elvre – az uniós jogra – hivatkozik, amely szerint bármely monopoljellegű hálózat és a hálózaton érkező bármi tulajdonosa nem lehet egyazon vállalat; és amíg a Gazprom nem engedi meg, hogy a majdani vezetéken más is szállítson gázt, nem engedélyezi a tagországok számára az építést. De vajon meddig tudja védeni Brüsszel az uniós jogot a csőépítő koalícióval szemben? És mikor kapcsolja le az utolsó versenyjogi hivatalnok a villanyt Brüsszelben?

Nem tévedhetünk nagyot, amikor azt feltételezzük, az Egyesült Államok aktív beavatkozása csak idő kérdése volt. Hiszen az orosz befolyás unión belüli növekedésével saját biztonságpolitikai érdekeit látja kockáztatva; mégiscsak NATO-tagországokról beszélünk. De Washington a félresikerült 2008-as reset, vagyis újrakezdés és barátkozási szándék után nemcsak itt találta magát Moszkvával szemben, hanem nagyjából mindenütt: evidensen a Közel-Keleten vagy Irán ügyében, ahol Putyin elnök szerfölött ügyesen keveri a kártyákat. Washington most nagy energiákat fektet Ukrajna feltámasztásába a globális orosz nyomulás ellen. Szemmel láthatóan nagy energiákat fektet abba is, hogy a Déli Áramlat országait egyenként szedje ki az építésből – a nyomorult kelet-európai kis nemzetek pedig csak kapkodják a fejüket. Bulgáriában a nyáron a Déli Áramlatba bukott bele egy kormány (mielőtt bárki álmodozni kezdene: parlamenti úton váltották le az amúgy is ingatag többségű Oresarszki-kabinetet). A horvát kormány egyik nap arra ébred, hogy építeni szeretne, a másik nap arra, hogy az isten mentsen tőle; amerikai diplomaták pedig legalább azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Mol az INA-t és vele a horvát gázkereskedelmet épp a Gazpromnak passzolja el. Szerbia lendületesen csúszik a sötét oldalra, miközben az unió felé is igyekszik nagy erőkkel. De milyen unió felé? És mi marad belőle, mire odaér?

Az elgondolás, hogy ne az ukrán–orosz konfliktus épp aktuális állásától függjön Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Bulgária meg a többi hajótörött ellátásbiztonsága – hovatovább Ausztriáé! –, nem logikátlan; inkább ésszerűnek hangzik. Nem véletlen, hogy a magyar részvételt a vezeték építésében egyetlen ellenzéki párt sem támadja, elvégre mégiscsak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter írták alá az első fontosabb dokumentumokat a tárgyban, két évvel az első ukrán gázválság után. (Akkoriban a Fidesz erősen ellenezte a tervet, de 2010-es pálfordulásukat ez a lap is üdvözölte.) Emiatt van az is, hogy a kitiltási botrány valódi dimenzióit nem feszegeti senki az ellenzékből. Hiszen hogyan is szólalhatnának fel hitelt érdemlően a Déli Áramlat ellen. A maguk részéről igazán hálát adhatnak a sorsnak, hogy evvel a dilemmával – vajon az ország rövid távú energiabiztonságát tegyék kockára, vagy helyét a nyugati szövetségi rendszerben – nem nekik kell szembenézni, hanem Orbán Viktornak.

Az ő szerencséje pedig az lehetne, hogy a 2008 óta megváltozott körülményeket mérlegelve, és Oroszország megvadulásának, meg az Ukrajna elleni orosz háborúnak a tanulságait levonva elég lenne visszatérnie korábbi pozíciójához. A mi balszerencsénk az, hogy ezt nem fogja megtenni.

2014. november 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán ideje lassan lejár, már a végjátékra készül

Helyzetét rontja a szörnyű járványmérleg, az egyesült ellenzék, valamint az, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik az >

Tovább

Orbán hűség szállta meg Várhelyi Olivért

Brüsszelben feltételezik, hogy a magyar biztos azért folyamodott ehhez a váratlan húzáshoz, mert Orbán, akihez Várhelyi >

Tovább

A magyar hatóságok megsértik a kultúra függetlenségét

Többféle formában is tiltakozni kíván az Európai Művészeti Akadémiák Szövetsége, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarországon >

Tovább

A remény napja

Május kilencedike ünnep. Mostanában alig beszélnek róla, pedig a ma ismert Európa – Hitler legyőzése után >

Tovább

Kurier: Nehogy az Orbánok és Janšák Európája legyen

Úgyhogy az elemzés arra bíztatja az integrációt: ne engedjen a szűklátókörű ellentábornak, legyen úrrá kisebbrendűségi hajlamán. >

Tovább

Még épp időben

Mi tagadás, az ellenzék politikusai egyszerűbb lelkek, ráadásul a választási feltételek is kirívóan egyenlőtlenek: mindenben, ami >

Tovább

Baljós árnyak

Nehéz idők jönnek. Merkel asszony, kormányzó urunk európai őrangyala távozik a hatalomból, pártja, a CDU–CSU pedig egy >

Tovább

Magyarország Peking leghűségesebb partnere az unióban...

... csak éppen nincs belőle sok anyagi haszna, leszámítva Orbánt és szűk körét. A miniszterelnök fennen >

Tovább

Economist: Karácsonnyal menni fog

A lap szerint a magyarok erős emberét Karácsony Gergely verheti meg, egy képtelen pártszövetség élén, amint >

Tovább

Bidennél hoppon maradnak azok az autoritervezetők

Ők azok, akik korábban nem győztek törleszkedni Trumphoz. Az új kormányzat máris kiosztotta Kínát és Oroszországot >

Tovább

Orbán kínai flörtje

A kapcsolat legújabb állomása, hogy Budapesten létesít lerakatot a tekintélyelvű kínai állam káderképzője, méghozzá Európában fölöttébb >

Tovább

Economist: Orbán azt csinálja mint Rákosi

A magyarok jobbat érdemelnek, mint amit Orbán Viktortól kapnak, miután a magyar vezető ugyanazt csinálja, mint >

Tovább