2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A szuverenitás bátor megnyilvánulásai

„Zsirinovszkij kikotyogta a magyaroknak is juthat esetleg valami, mondjuk a Kárpátalja. ”Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Nemrég Szocsiban megtartották a Valdaj Klub konferenciájának idei találkozóját, amin Vlagyimir Putyin stratégiai programbeszédet mondott. Az eddigiekhez képest semmi újat nem tartalmaz a szövege, mindazonáltal érdekes, hogy miként és hogyan igyekszik az orosz elnök behatolni azokba a résekbe, amelyek a nyugati tömb falán olykor-olykor megnyílnak. Egy efféle rés Magyarország, s akár Orbán Viktor személyes sikerének is mondható, hogy a beszéd egyik fontos elemévé vált a „nemzeti szuverenitások” hangsúlyozása.

Putyin azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy félresöpörve a „nemzetek akaratát”, az erősebbek magasabb szinten határozzák meg a fejlődés irányát, és azt, hogy egyes kormányok miként döntsenek bizonyos, őket érintő kérdésekben. Hogy mit kívánt ezzel mondani, úgy közelíthetjük meg a legkönnyebben, ha lefordítjuk egy-egy konkrét ország politikai valóságára. Venezuelában vagy Ecuadorban a szegények jogainak megvédésével, populista módon a hatalmat megkaparintó kormányzatok gyakorlatilag kiirtják az ellenzéket – Caracasban az egyik tüntetésen minden további nélkül agyonlőtték az ország frissen megválasztott szépségkirálynőjét is –, rég elhallgattatták a médiát, s szankcionális beavatkozással hozzányúlnak a magántulajdonhoz. Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos nemtetszése nyomán Moszkva segítséget ígért mindkét országnak, szuverenitásuk megvédése érdekében.

Magyarországon lebontják a demokratikus rendszert, a médiát központosítják és kivéreztetik, hozzányúlnak a magántulajdonhoz (földtulajdonok, trafikok stb.), a választásokat nem fair módon rendezik meg (EBESZ), magyar és uniós szempontból roppant előnytelen energetikai szerződések születnek Oroszországgal, ráadásul úgy, hogy azok tényeit titkosítják. Az Európai Unió és az Egyesült Államok nemtetszését fejezi ki, mire Orbán Viktor szabadságharcot hirdet, s Ilham Alijev azeri diktátorral az oldalán a szuverenitás mellett tör lándzsát. Moszkva pedig üdvözli a szuverenitás eme bátor megnyilvánulásait.

A Valdaj Klub konferenciáján az is kitűnt: az orosz elnök egyébként szívesen osztozna a Nyugattal abban, hogy maga is alakítója legyen annak a nagyhatalmi szabályozásnak, ami eddig az egyes nemzetállamok számára meghatározta a kereteket. Ha ez továbbra is így volna, szava sem lenne Putyinnak ahhoz, hogy ne ugráljanak túlzottan az apróbb államok a szuverenitásukkal. Ez kényelmes is lenne neki, hisz jogot biztosítana számára ahhoz, hogy a most épülő Eurázsiai Unióhoz „csatlakozó” országok gazdaságát, védelmi, pénzügyi és külpolitikáját maga határozza meg. A Nyugat azonban ebbe nem ment bele. Kettős mérce lenne ez, vagy valami egészen más? Oroszország visszaszorítása abba az alárendelt helyzetbe, amelyet a Szovjetunió felemelkedéséig, illetve részben a Szovjetunó bukása után kénytelen volt elviselni? Nyilvánvalóan Putyin ekként fogja fel a dolgot, Nyugaton azonban egészen mást látnak.

Ha a Nyugat beavatkozik, az az emberi jogok, a demokrácia és – igen! – a liberalizmus jegyében történik. Ha Moszkva, akkor a jogelvonások, az autoriter kormányzás, az illiberalizmus jegyében teszi azt. Akárcsak jogelődei korábban. Ha bárkinek is fenntartása lenne e kijelentéssel kapcsolatban, vessen egy pillantást a Donyecki-medencében történtekre, arra, amit Moszkva Moldáviában tervez (Tiraszpol), de ide tartozik akár „Paks 2” is, illetve az a baráti támasz, melyet Moszkva ígér a demokrácia magyarországi lebontásában (Jobbik, Kovács Béla), hogy a nyugati náci pártoknak nyújtott orosz segédletről most ne is beszéljünk.

Apropó nácik… Pár hónappal a Valdaj Konferencián elhangzottakat megelőzően ünnepelték Moszkvában az úgynevezett Molotov–Ribbentrop – valójában Hitler–Sztálin – paktum aláírásának 75. évfordulóját. A megállapodás (1939. augusztus 23.) nem egyszerűen előzménye volt a második világháborúnak, hanem egyik kiváltó oka is. Történészi szempontból nem tudjuk, mi történt volna ennek hiányában, ám az tény: Hitlernek komoly nehézségeket okozott volna megtámadni Lengyelországot, ha nem számíthat rá, hogy a Szovjetunió nem lép fel vele szemben ennek megakadályozására, mi több, nem könnyíti meg dolgát azzal, hogy a paktum titkos záradékának szellemében, segít legyűrni Lengyelországot, megszállva annak keleti felét.

Nos, a Szovjetunió utáni Oroszország szégyenkedve ítélte el eddig a nyugatot, valamint kelet-Európa több kis népét – így a lengyelek mellett a baltiakat is – eláruló német-szovjet megállapodást. Egész eddig. Putyin ugyanis nemrég kijelentette: minden oka megvan az oroszoknak, hogy büszkék legyenek erre a paktumra, beleértve annak titkos záradékát is.

Hogy ezt milyen komolyan gondolta, mi sem bizonyítja jobban, mint az a nyári félhivatalos orosz ajánlat, amit Varsó kapott, s amit nyilvánvalóan visszautasított, hogy Lengyelország és Oroszország ossza fel egymás között Ukrajnát. A lengyelek kapnák az ország nyugati felét, ami „ugye” 1939 előtt amúgy is hozzájuk tartozott, az oroszok viszont minden mást: beleértve Kijevet s a most lázadozó Donyeck-medencét. No persze, a magyaroknak is juthat esetleg valami, mondjuk a Kárpátalja, de ez még félhivatalos formában sem hangozott el, mindössze Putyin „alázatos és hálás ellenzéke”, Zsirinovszkij kotyogta ki.Így néznek ki az orosz elnök geopolitikai tervei jelenleg. Van még hova fejlődniük.

2014. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább