Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán és a káosz
„A káosz egyre inkább az Orbán-rendszerrel együtt járó állapot lehet, s nem annak alternatívája.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Némi aggódó figyelmet váltott ki az elmúlt napokban az az elképzelés, hogy a magyar kormány Oroszország-politikájához, beleértve a „Paks 2”-szerződés tető alá hozatalát is, fontos nyugati – elsősorban német – érdekek fűződnének. Az állítás – ha jóindulatúak vagyunk – lehet nem eléggé jól informált emberek spekulációinak a végterméke. Ugyanakkor aligha lehet kizárni mögüle olyan esetleges érdekeket, amelyek akár a magyar kormány szándékaival is egybecsenghetnek, de egészen biztosan beleillenek a Nyugat-ellenes dezinformációs háború kibontakozó tényeibe.
Jelenleg egyre inkább energetikai – beleértve a földgázszükségletet is – túlkínálat van a világpiacon; részben azért, mert 2008-at követően még Magyarországon is felére csökkent az addig felhasznált földgázmennyiség aránya, nem is beszélve a megújuló energiák előállításában mutatkozó technológiai előrelépésekről. Ezeknek az eredményei elsősorban épp Németországban mutatkoznak.
Politikailag a közelmúlt botrányainak dacára – ilyen volt például az NSA lehallgatási botránya – az amerikai–német kapcsolatokban semmilyen zavar sem mutatkozik, annál nagyobb viszont az egyetértés Vlagyimir Putyin politikájának megítélésében. Az persze nem kizárt – számos ráutaló jelet lehet találni erre is –, hogy egyes vállalati érdekeket súlyosan érinthetnek az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, ám az ilyesmi nem írja felül a nagypolitika primátusát. Ez pedig egyértelműen az új hidegháború tényein alapul, legyen Putyin Oroszországa gazdaságilag és katonapolitikailag bármennyire is túl gyenge ahhoz, hogy a Nyugat reális ellenfélként számoljon vele.
A németek szemmel láthatóan számolnak ezzel, a magyar kormány viszont nem. Azt jelentené ez, hogy Orbán Viktor politikai manővereivel, Kelet-politikájával szemben várható lenne Angela Merkel határozott fellépése? Ha a folyamatok továbbra is a közismert irányba mutatnak, az egységes nyugati fellépés már rövidtávon sem kizárt. Hogy a németek óvatosabbak e téren mindenki másnál, az nem annak szól, hogy a német keletpolitika azonos lenne a magyarral; ez egyáltalán nem igaz. Hisz míg Németország valóban komoly előnyöket élvez a Putyinnal folytatott kereskedelem révén (ami nyilvánvalóan Oroszország számára is életbevágó, hisz a gáz- és olajjövedelmek nélkül a rendszer működésképtelen lenne), addig a magyar-orosz gazdasági kapcsolatoknak Magyarország eddig csak a hátrányait látta. A 2008 óta egyre inkább diverzifikálódott magyar energiaellátás Paks és a Déli Áramlat révén most visszatérni látszik a korábbi túlsúlyos orosz függéshez, ami több mint hiba – egyenesen politikai bűncselekmény.
Azt persze Angela Merkeltől sem lehet várni, hogy a magyar ellenzék helyett vívjon csatát Orbánnal. Német diplomáciai körökben egészen nyíltan hangoztatott vélemény, hogy számukra egyelőre egyetlen alternatíva látszik Orbánnal szemben, s ez a káosz – amit ugye senki sem akar. Ha a civil megmozdulások és az általános elégedetlenség nyomán egységes politikai szándék mutatkozik majd a Fidesz eltávolítására, akkor nyilvánvalóan ők sem hezitálnak csatlakozni ahhoz az alternatívához.
Ettől a jelek szerint azonban még nagyon messze vagyunk, elvégre – az orosz érdekekkel a háttérben – a magyar kormány és a szélsőséges politikai és civil törekvések összejátszása hatékonyabbnak bizonyul, mint a demokratikus akarat megerősödése. A legjobb példa erre az a megmozdulás, ami november 8-án szerveződött a NAV székháza elé. A hangadók megszólalásai tipikus demokrácia- és Nyugat-ellenes, tartalmában pedig klasszikus náci performansszá tették a rendezvényt, amelyről egyelőre nehéz megmondani, hogy kormányzati dezinformáció húzódott-e mögötte – kompromittálandó a NAV-botránnyal kapcsolatos minden eddigi és ezutáni ellenzéki megmozdulást –, vagy esetleg ennél többről van szó, s a kormányon messze túlmutató provokáció volt a szándék, ami tökéletesen beleillik Moszkva NATO- és demokráciaellenes mesterkedéseibe.
Az említett tüntetés, az ott elhangzottak, a NATO-tagsággal, az Egyesült Államokkal, valamint a rendszerváltás utáni demokratikus kibontakozással kapcsolatos indulatok mind egy irányba mutatnak: a káosz egyre inkább az Orbán-rendszerrel együtt járó állapot lehet, s nem annak alternatívája. Ezzel a Nyugatnak is számolnia kell. Mindeközben persze fölösleges szemellenzős konzervatívjaink ostobaságáért Németországot hibáztatni, vagy Merkel nyakába varrni a Fidesz hatalmi túlkapásait.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >