Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Áramlatok
Öreg Dezső
Szerbia nem egyensúlyoz Kelet és Nyugat között. Szerbia stratégiai célja az Európai Unió – jelentette ki Londonban az akkor éppen ott tartózkodó Aleksandar Vučić kormányfő. Ezt nem azért mondom, mert most Nagy-Britanniában vagyok, ugyanezt közöltem Vlagyimir Putyinnal is – tette hozzá.
A miniszterelnök mindezt a Business New Europe magazinnak nyilatkozta londoni látogatása során. Annak a lapnak, amely 30 ország üzleti, politikai és pénzügyleteit követi. Ezek a volt Szovjetunió területén létrejött köztársaságok, valamint a Balkán, a Baltikum, a Kaukázus és Közép-Ázsia államai meg Törökország. A médiumot brit újságírók csoportja hozta létre 8 évvel ezelőtt, moszkvai székhelyű. Írásait olyan újságok idézik, mint a Financial Times, a Daily Telegraph, a The New York Times, a Süddeutsche Zeitung, a La Repubblica, a Figaro... Szóval van befolyása az üzleti életre. Odafigyelnek rá. Azt is megtudhattuk a cikkből, hogy Szerbia mindaddig nem építi a vitás Déli Áramlat gázvezetéket, amíg ebben a kérdésben nem egyezik meg véglegesen Oroszország és az Európai Unió. Még jó, hogy abbahagyjuk ezt a nagyütemű építkezést, amelyet majd egy esztendővel ezelőtt kezdtünk el itt, a vajdasági Sajkás közelében 2013. november 11-én. Délután 4 órakor. Akkor azt olvashattuk róla, hogy csaknem 2 milliárd euró értékű munkáról van szó, amely még jobb geostratégiai pozíciót szavatol az országnak. A Szerbián keresztül haladó vezeték hossza 421 kilométer lesz, közvetlenül 25 ezer ember, közvetetten pedig – az építészetben, felszerelés gyártásban és különböző szolgáltatásokban 100 ezer ember jut majd munkához. Meg azt is, hogy a Déli Áramlat szerbiai szakaszának többségi tulajdonosa az orosz Gazprom lesz. Igaz, csupán 1 százalékkal több részvénnyel fog rendelkezni, mint a Srbijagas, de mégis többel. Ezt egyes itteni ellenzéki politikusok meglehetősen bírálták, de már akkor is halk, igen halk volt a szavuk. Nem hallatszott messzire. Ma már szinte egyáltalán nem hallatszik. Esetleg azoknak a fülébe jut el, akik külön erre hegyezik. Ebből is egyre kevesebb van. Olvashattunk anno arról is, hogy a projektumnak köszönhetően Szerbia regionális energiaügyi csomóponttá válik, biztonságos lesz az energiaellátása, lehetősége nyílik erőművek építésére, és évi több száz millió euró bevételre tehet szert a gázszállítási díjból. Aztán kiderült, hogy a cég székhelye nem is Szerbiában lesz, hogy a pénz útjait nagyon nehéz lesz követni, ha egyáltalán lehet, szóval mindenféle furcsa kérdéssel és aggállyal álltak elő egyes újságírók, de a Déli Áramlat kiépítése továbbra is stratégiai célként szerepelt. Kissé megkopott a fénye, de ha szóba került, egyre ritkábban, de ha szóba hozták, akkor kiálltak mellette a politikusok. Anno, a sajkásiak még arra is számítottak, no nem mindannyian, hogy az orosz államfő személyesen fogja megtisztelni az első két cső összehegesztésének pillanatát. Nem jött el Vajdaságba. Még csak Szerbiába sem. Nemrégen tiszteletét tette ugyan, emlékeznek ugye, a nemrégi katonai felvonulásra, amelyen a kelleténél pár nappal korábban adóztunk kegyelettel a főváros felszabadítóinak. És amelyen, mint a napokban kiderült, felmerült a gázellátás kérdése is. Nem a Déli Áramlaton keresztüli, ezt a vállalkozást a jelek szerint meghatározatlan időre hibernálták. Hanem az idei téli gázellátásról esett szó a szerb kormányfő és Oroszország elnöke között. Az előbbi a belgrádi Danas írása szerint nem mutatott kellő megértést orosz vendégének azon óhaja iránt, hogy az ország márciusig, jövő év márciusáig törlessze a 200 millió dolláros gázadósságát. Mondván, Putyin követelése illetlen és igazságtalan. Mert Oroszország a Szerbiai Kőolajipari Vállalat révén, amelyhez egyes itteni ellenzéki politikusocskák véleménye szerint áron alul jutott, tehát az oroszok a NIS által nagyban halmozzák a profitot Szerbiában. Az orosz barát – még nem tudni, hogy az eső áztatta katonai szemle előtt vagy után-e – viszont nem igazán tanúsított megértést a szerb miniszterelnök érvei iránt. És ha igaz az az információ, amely szerint Moszkva 28 százalékkal csökkenti a Szerbiába irányuló gázkivitelt, akkor lehet, hogy bajok lesznek az idei télen, hacsak a mindenható nem tekint ránk és küld egy enyhe telecskét Szerbia fölé.
Az energiafüggőség már régen a világpolitika egyik legbefolyásosabb irányítója. Évtizedek óta tudjuk, és a nagyok próbálnak felülkerekedni a kicsik szövetségein. Amíg csak az OPEC-kal kellett, tárgyaltak és robbantottak ki kisebb konfliktusokat, addig másra lehetett fogni az okokat, de az öbölháborúk már világossá tették, hogy az energia bizony ok a háborúra. Nekünk biztos nem ettől kell tartanunk, de attól igen, hogy egy kemény tél esetén, az ukrán gázszámla kiegyenlítése után gondunk akadhat a fűtéssel. Mert mondjuk nem érkezik elegendő földgáz. Nem a Déli Áramlaton.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Reflektorfénybe kerültek az ukrajnai magyarok, miután Orbán kilátásba helyezte, hogy blokkolja Kijev uniós tagságát
A Guardian tudósítója, Shaun Walker azt tapasztalta a helyszínen, hogy a kárpátaljai magyarság nemigen érzi magáénak >
A Trump 2.0 bosszút és tudatlanságot hozna otthon, a nemzetközi kapcsolatokban pedig káoszt idézne elő
Épp ezért Gordon Brown volt brit munkáspárti kormányfő sürgeti, hogy szorítsák vissza a volt elnököt, de >
Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik
Európai vezetők próbálnak kiutat találni, miután Orbán Viktor, az EU leginkább oroszbarát vezetője le akarja vetetni >
Az orosz hatóságok hozzanak létre új birodalmat Európában
Ezt sugallták a Kreml propagandistái az Russia-1 orosz állami televízióban. Az ötletet Vlagyimir Szolovjov, a Kreml-sajtó >
Az EU-nak van B terve Orbán ellen
A Die Presse brüsszeli tudósítója úgy tudja, hogy az EU-nak van B terve arra az esetre, >
Mit tesz Európa, ha Trump nyer?
A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer >
Putyin szentháromság fantomja
A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra emlékeztet, hogy Putyin a napokban Oroszország, Ukrajna és Belarusz szentháromságáról beszélt, >
Befagyott világ, ha magyar
Zárszóként például most arról, hogy a kormánypárti képviselők tegnapelőtt a parlament folyosóján egyetlen szó nélkül mentek >
Izraelre nyomás nehezedik, hogy engedjen a „terroristák vétójának”
John Bolton szerint bármilyen fegyvernyugvás viszont csupán a Hamász túlélési esélyeit növeli. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, >
Hogy mit tesz a háború, azt jól lehet mérni Németország példáján
Hiszen az elején Scholz kancellár próbált kimaradni a viszályból, jelenleg viszont nincs jobb barátja Ukrajnának. Legutóbb >
Válságban
Ahogy 1942-44-ben a Horthy-rendszer, 1986-88-ban a Kádár-rendszer belvilágában határoztatott meg az ország sorsa, 2022-24-ben a hatalom >
A Hamász elleni háborúban Izrael tragikus választás elé került, mert csak rossz döntést hozhat – mindkettő katasztrófába vezet.
Így értékeli Jonathan Freedland, a Guardian szemleírója, aki bevallja: származása folytán érintett a viszályban. Mint rámutat, >