Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Die Welt és a Spiegel Magyarországról
„Hamarosan Brüsszel és Berlin is belép a képbe, ha Orbán nem reagál a kritikára.” Szelestey Lajos/Klubrádió:
“Magyarországnak szüksége van az EU-ra, de vajon az Európai Uniónak szüksége van-e Magyarországra? “ – kérdezi kommentárjában a német konzervatív újság főszerkesztő-helyettese. Majd úgy folytatja, hogy mintha Putyin és Erdogan nem lenne elég: az uniós tag Magyarország kormányfője autokraták és nyugatellenes erők társaságában érzi magát jól. Az USA nyomást fejt ki, de mikor folyamodik hasonló lépéshez Brüsszel? A világ a tekintélyelvű rendszerekből ismeri az abszolút többség álnokságát. Ám hogy demokráciákra is átterjedhet a kísértés, mármint hogy a vélt többségi akaratot egy egész társadalomra rákényszerítsék, azt Magyarország példáján látni, ahol Orbán Viktor jó ideje ügyködik. Az ország a régió minden más államánál inkább leengedi a nyugatellenes, antidemokratikus, antiliberális függönyt.
Netán ez annyira megrázta Brüsszelt, hogy az a figyelmeztetések ellenére átsiklott rajta. Végül is az európaiak derűlátó jövőképe nem terjed ki arra, hogy egy tagállam kilóg a sorból és meg kell büntetni, olyannyira hogy még a kizárása is szükségessé válhat. Orbán nem csinál titkot modernellenes, mi több, az EU-val szemben ellenséges irányvonalából. Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan dagonyázik a népszerűségben, amit tragikus módon választásokon ért el, és amit tévesen örökkévalónak tart. Ismeri az unió szerkezeti gyengeségét, az orránál fogva vezeti a szervezetet és arról beszél, hogy “illiberális államot” akar felépíteni. Hát hol élünk? Ez most már túl sok lett az amerikaiaknak, beidézték a magyar külügyminisztert és egy-két honfitársától megtagadták a beutazást. Az USA még sohasem alkalmazott ilyen intézkedést egy kelet-európai EU-tagállam ellen. Ami szégyen Brüsszel számára, de egyben esély is. A nagy és erős Oroszország ellen is hatnak a megtorló intézkedések. Akkor meg miért ne lennének eredményesek Magyarországgal szemben? Az országnak szüksége van az unióra, de igaz ez fordítva is?
Magyaroszág internetadó bevezetését tervezi, sok szegény embernek emiatt alighanem le kell mondania a hálóról és ezzel együtt arról is, hogy hozzájut a szükséges információkhoz. A lépés egyben újabb csapás a média ellen. Az elképzelés sok felhasználó számára olyan, mintha a lélegzetet adóztatnák meg, hiszen ma már az ember digitálisan él. És ezért az életért az állam most pénzt akar. A terhet a szolgáltató fizetné meg, amely természetesen árat emel és ily módon a többletköltséget áthárítja a fogyasztóra. De attól is tartani lehet, hogy később emelkedik a tarifa, amit az érintett cégek még megfejelnek valamicskével. Magyarországon az emberek tekintélyes része kénytelen átszámítva havi 200-400 euróból kijönni, vagyis az adó miatt búcsút inthet az internetnek, hogy többet tudjon költeni élelmiszerre.
Ez már a 2. közteher, amely közvetve megnehezíti a sajtó helyzetét, miután az maximálisan függ a nettől, mármint hogy portálja látogatottságán keresztül némi reklámbevételt érjen el, iközben a példányszáma csökken. A hirdetési adó már amúgy is háttérbe szorította a hagyományos lapokat, a legtöbben manapság a hálóról tájékozódnak, éspedig elsősorban az új hírsite-okról. De utóbbiak közül egyik sem nyereséges, vagyis anyagilag nem függetlenek. A kormány ugyanakkor adós maradt a megígért adócsökkentéssel, mint ahogy az államadósság mérséklésével is. A Fidesz ezért immár nem csökkenti, hanem emeli az adókat. Az új adókat a polgárok idáig bizonyos fokig támogatták. De éppen ezt játssza el most a párt: az internetadó ellen a sajtóban megsemmisítő a visszhang, mi több, vonatkozik ez a kormány saját táborára is. (Die Welt)
Orbán túl messzire megy – figyelmeztet a német liberális hetilap, rámutatva, hogy a magyar kormányfő az országot nyíltan a demokráciából a tekintélyuralomba vezeti át. Az USA már besokallt, utazási tilalmat mondott ki. Berlin és Brüsszel követheti a példát. Szijjártó Péter Orbán Viktor engedelmes szolgája, pártkörökben azt hallani, nem számít neki, bármilyen megalázó is vele szemben a „főnök“. És immár külügyminiszterként ismét el kellett viselnie, hogy megrendszabályozzzák, ám ezúttal Washingtonban, ahol amerikai kollégája nem akarta fogadni. Helyette Nuland államtitkár-helyettessel tárgyalhatott a magasrangú magyar személyiségek ellen hozott beutazási tilalomról és a sajtószabadságról. Más irányba mutattak a dolgok kedden az Európai Parlamentben is, ahol négy éven belül már ötödször vitatták meg a magyar állapotokat. Azt taglalták, hogy miként lehetne gyorsabban reagálni, ha valahol mint Magyarországon, módszeresen megsértik az alapértékeket.
Vagyis a nemzetközi politika ismét Orbánra figyel, aminek az az oka, hogy gyakran demokráciaellenesen intézi a dolgokat. A választásokon aratott újabb győzelem után a Parlamentben nem létezőnek nyilvánította az ellenzéket, közölve, hogy nincs tovább vita az alapokról. Úgy fogalmazott: „a magyar nép szemszögéből veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti azt a politikát, amely fel akarja áldozni az ezeréves Magyarországot az Európai Egyesült Államok oltárán“. Utána jött a tusványosi beszéd, majd a rendőrség megrohamozta a nem kedvelt civil szervezetek irodáit. Ara-Kovács Attila úgy értékeli, mindez idáig inkább a médiát, a civil egyesületeket és az elemzőket foglalkoztatta. De most már az USA is támadja, és ez csak a kezdet. Hamarosan Brüsszel és Berlin is belép a képbe, ha Orbán nem reagál a kritikára. A korrupciós gyanú miatt az Egyesült Államokból kitiltottak között emlegetik Vida Ildikót, Habony Árpádot, Heim Pétert és Seszták Miklóst. Az ügy mindenesetre példátlan, de az amerikai kormányzat szempontjából indokolt: Fidesz-oligarchák uralják a gazdaság jelentős részét, pártközeli vállalkozók gyakran nyerik meg a versenytárgyalásokat, a közmegbízásokat és földpályázatokat. Viszont megfenekletettek a vizsgálatok egy sokmilliárdos áfacsalás kapcsán, miután egy NAV-alkalmazott kirobbantotta a botrányt. Eközben vezető Fidesz-politikusok, mint Rogán Antal és Deutsch Tamás felháborodottan kommentálják a washingtoni retorziót. (Spiegel)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >