Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán a választás után ki fogja élezni a konfliktusokat
„Intenzívebbé válnak az összetűzések az EU-val, a bankokkal és a befektetőkkel.” Der Standard/Galamus:
A Der Standard című lap online kiadásában Gregor Mayer interjúját közölte László Róberttel „A mostani választások után Orbán ki fogja élezni a konfliktusokat” címmel. Az interjút készítette. László Róbert budapesti választáskutató enyhe veszteségeket jósol a Fidesznek a vasárnapi önkormányzati választáson.
derStandard.at: – László úr, milyen jelentősége van egyáltalán a most vasárnap tartandó magyarországi önkormányzati választásoknak? Nem bizonyos már amúgy is a Fidesz győzelme?
László Róbert: – Így van. A kormánypárt egyértelmű győzelemre számíthat, de nem olyan mértékben, mint a 2010-ben tartott önkormányzati választásokon. Akkor az ellenzék teljesen padlón volt. Ezúttal vissza fog szerezni néhány várost és budapesti kerületet. A Fidesz kénytelen lesz néhány veszteséget tudomásul venni, de ezek nem olyan veszteségek lesznek, amelyek bármilyen módon megingathatnák a kormány hatalmát. Az ellenzék körében viszont a választás után felszínre fognak törni a fennálló ellentétek, és konfliktusokban fognak lecsapódni.
– Melyek ezek az ellentétek? Honnan erednek?
– 2010-ig a baloldalon egyetlen domináns erő volt, az MSZP (Magyar Szocialista Párt). Az akkori katasztrofális választási vereség óta eltelt négy évben az elnöknek, Mesterházy Attilának – aki az idei parlamenti választás után lemondott – nem sikerült talpra állítani a pártot. Gyurcsány Ferenc (2004–2009 között vitatott miniszterelnök – a szerk.) kilépett az MSZP-ből és megalakította DK (Demokratikus Koalíció) elnevezésű pártját, amely mindenekelőtt az MSZP-ből vitt el embereket, és MSZP-s szavazatokból él, de nem tudott felemelkedni a baloldal vezető erejévé, mint talán számított rá. Tehát az MSZP és a DK között rivalizálások és ellentétek vannak. De Bajnai Gordon „Együtt 2014” csoportosulásának sem sikerült releváns erővé kinőnie magát. Bajnai végül vissza is vonult. Az Együtt 2014 a Párbeszéd Magyarországért mozgalommal kötött szövetséget, amely abból a zöld LMP (Lehet más a Politika) pártból szakadt ki, amely a választásokon mindig a baloldaltól elkülönülve lépett fel. De ebben a nem túl erős pártszövetségben is ellentétek törtek a felszínre, amelyek a mostani választások után még ki fognak éleződni.
– Egyik legutóbbi elemzésben Ön a szélsőjobboldali Jobbik bizonyos megerősödésével is számol.
– Igen. 2010-ben a Jobbik három települést hódított meg. Az időközi választásokon, továbbá a korábban függetlenként megválasztott polgármesterek belépésével a párt az által ellenőrzött települések számát az elmúlt törvényhozási periódusban 12-re tudta növelni. Nem kizárt, hogy a Jobbik a mostani választások után már 20-30 polgármestert állít, többnyire azonban csak kicsi vagy nagyon kicsi településeken. Ugyanakkor nyitott a verseny Miskolc iparvárosban, ahol a három párttömb – a Jobbik, a Fidesz és a baloldali szövetség – közel egyenlő győzelmi esélyekkel indul.
– Budapesten, ahol a demokratikus ellenzéknek leginkább lenne esélye a győzelemre, nem sikerült idejében vonzó közös jelöltet állítani a főpolgármesteri tisztségre. Ennek mi az oka?
– Az ellenzék a jelek szerint annyira el volt foglalva az áprilisi parlamenti választásokkal, hogy sokáig nem is foglalkozott a főpolgármester kérdésével. Azután pedig egyszerűen már késő volt. Nem lehet egy-két hónap alatt felépíteni egy politikust egy ilyen jelöltségre. Ez súlyos stratégiai hiba volt. Az MSZP-nek ugyan már régen volt saját főpolgármester-jelöltje Horváth Csaba személyében, de őt sem a DK, sem az Együtt 2014 nem fogadta el, úgyhogy az MSZP visszavonta a jelölését.
– Mire lehet számítani az Orbán-párt harmadik – parlamenti, európai, önkormányzati – választási győzelme után?
– Orbán és az emberei egyértelműen ki fogják élezni a konfliktusokat. A „szabadságharc Brüsszel ellen”, az európai és a globális intézmények elleni retorika újra erősödni fog. Intenzívebbé válnak az összetűzések az EU-val, a bankokkal és a befektetőkkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >