Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A posztkommunista maffiaállam rendszerképző sajátossága
„Mintha a szicíliai maffia természetét és működését a lokálpatriotizmus, a családközpontúság és a keresztényi elkötelezettség értékeiből próbálnák visszafejteni.” Magyar Bálint (Galamus):
Szeptember 29-én, hétfőn mutatják be a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam című tanulmánygyűjtemény második kötetét. Az alábbiakban Magyar Bálint bevezető tanulmányából közlünk két részletet.
A nyugati demokráciák közönsége számára beismerő vallomásként is felfogható Orbán Viktor bejelentése a magyar illiberális állam modelljéről, melyet már a nyugati politikai elit sem hagyhat szó nélkül. Hiába zajlott a Fidesz-kormány elmúlt ciklusában e modell szisztematikus kiépítése, annak rendszerjellegéről – egy-két kivételtől eltekintve – nem vettek tudomást, s csak egyes elemeit, mint elszigetelt eseteket vonták bírálat alá. A magyar illiberális állam rendszerének meghirdetése azonban megkerülhetetlenné teszi számukra, hogy a magyar politikai viszonyokkal kapcsolatban már ne csak eseti eltévelyedésről, hanem arról, mint a liberális demokráciával szembeni rendszerszintű kihívásról beszéljenek.
Az illiberális állam programja a magyar közönség számára azonban más nyelvi térben értelmeződik. Miközben egy szűk liberális értelmiségi elit számára a kifejezés magától értetődően negatív töltetű, addig Orbán hívei és a politika iránt kevésbé fogékony közönség számára más jelentéssel bír. Orbán a liberális demokrácia, de különösen a liberalizmus fogalmát a szélesebb közvélemény számára hosszú évek munkájával azonosította a rendszerváltást követő „két zavaros évtizeddel”, az elszegényedéssel, a korrupcióval, a terméketlen politikai rivalizálással, a magyarság, mint „világnemzet” iránti közömbösséggel, a bűnözésre hajlamos cigányokkal, segélyekből élő, élősködő munkanélküliekkel szembeni tehetetlenséggel, közvetlen ellenségképében pedig a külső, nyugati függéssel, a magyar vállalkozásokra rátelepedő multikkal, az állampolgárokat kiszipolyozó banktőkével, az idegenszívű zsidókkal és egyéb deviánsokkal: homoszexuálisokkal, pedofilokkal. Így mikor illiberális államról és demokráciáról beszél, azt sugallja, hogy új állameszményével ezektől kívánja megszabadítani a magyarokat, és egészében a nemzet érdekeit mindenek fölé helyező erős államot valósít meg. Ezáltal a hazai kommunikációs közegben, ha politikai opponensei leragadnak az illiberális demokrácia nyelvi formulájánál, akkor nem veszik észre, hogy ami a nyugati közönség számára fosztóképzőként működik, azt a szélesebb magyar közönség már pozitív jelzőként értelmezi. S közben a rendszer ideológusai már el is kezdték az „illiberális demokráciának” „közösségelvű és nemzeti demokráciává” történő – álnaiv, duplafenekű – átértelmezését.
Eddig az új rendszer hazai ellenzéki kritikusai – ahelyett, hogy rendszerkritikai alapra helyezkedtek volna – önlefegyverző módon benne ragadtak a kormánykritikai paradigmában. Most viszont rákapva az illiberálisozásra, jó esetben csak süket fülekre találnak idehaza, míg rosszabb esetben akaratlanul is a rezsim kommunikációs céljait szolgálják. A rendszerkritikai paradigmához ugyanis meg kell alkotni azt a jelenséghez illő fogalmi keretet, amelyben értelmezni lehet a politikai ragadozónak ezt az újszerű típusát. Enélkül ugyanis tehetetlenek az új rendszer öndefiniáló nyelvi agressziójával szemben. (…)
Míg a fasisztoid és korporativista rendszerek alapvetően ideológiavezéreltek, addig a posztkommunista maffiaállam értékmentes pragmatizmussal ideológiaalkalmazó. Különböző ideológiai panelek eklektikus egyvelegéből építi fel az uralmi természete anatómiájának megfelelő ideológiai viseletet: vagyis nem az ideológia alakítja uralmi rendszerét, hanem az uralmi rendszer – nagy szabadságfokkal és változékonysággal – az ideológiáját. Mikor a nacionalizmus, a vallási értékek és az állami tulajdon iránti elkötelezettség ideológiai paneleiből próbálják a posztkommunista maffiaállam rendszerének uralmi mozgatórugóit értelmezni, az hasonlóan hiábavaló vállalkozás, mintha a szicíliai maffia természetét és működését a lokálpatriotizmus, a családközpontúság és a keresztényi elkötelezettség értékeiből próbálnák visszafejteni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >