Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem bírták ki
„Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz.” Aczél Endre (Galamus):
Olvasom, hogy csakugyan eltávolították Marx Károly szobrát a Corvinus (azaz a „közgáz”) aulájából. Itt megint a klasszikus kérdés merül föl: jó-jó, de ha elveszel valamit, mit adsz helyette? (Gorbacsov például semmit nem tudott a vodka helyett… Meg is utálták, örökre.) Konkrétan: kinek a szobrát teszik oda? A neoliberális (neoklasszikus) iskola olyan alakjaiét mint Milton Friedman, netán von Hayek? Vagy – az ellenoldalról – John Maynard Keynesét? Egyik se kevésbé vitatott, mint Marx. Kéne találni egy világtörténelmi súlyú magyar közgazdát, de ilyen sajnos nincs. Illetve van: Kornai János, professor emeritus, de hála istennek ő még él, korai volna szobrot állítani neki. Meg nem is biztos, hogy legutolsó, klasszikus műve, a Gondolatok a kapitalizmusról tetszik Matolcsynak. Na mindegy, ütöttek megint egyet a kommunistákon. Tiszteletem Rétvári Bence államtitkárnak és az ifjú kereszténydemokratáknak (IKSZ) vagy akár az egész KDNP-nek, a Tartuffe-ök gyülekezetének.
Nem lévén se közgazda, se filozófus, igyekszem tiszta forrásból meríteni – már ami Marxot illeti. A valaha élt legnagyobb (és legszellemesebb) közgazdák egyike, a keynesiánus John Kenneth Galbraith mondta Marxról 1978-ban: „A nagy szocialisták eszméi visszavisznek bennünket a múlt századba. És itt egy különleges problémába ütközünk. A (szocialista) hagyományban Marx eszméi központiak, lehengerlőek. (Ugyanakkor) sokféle értelmezésnek kínálják föl magukat, és (Marx) követői nagyon szabadosan járnak el… A Szovjetunióban és más kommunista országokban a marxisták a múltba néznek és Marxot a saját igényeikhez igazítják. [Értsd: jövőképüket egy száz évvel korábban élt gondolkodó vízióiból merítik – AE] Egy alkalommal, még a halála előtt, Marx, szembesülvén életművének egynémely interpretációjával, közölte, hogy ő maga nem marxista.”
Humortalanul jegyzem meg, hogy sikerült tehát egy „nem-marxistát” kipenderíteni a közgázról. Akinek a gondolatai azonban lehengerlőek voltak a maguk idejében és azok ma is.
Egyébiránt Galbraith valóban elavultnak mondta beszélgetős könyvében (Kézikönyv a gazdasághoz, majdnem mindenkinek - Bantam Books) Marx eszméit, mert a kapitalista gazdaság nem úgy fejlődött, ahogyan azt a nagy német előre látni vélte. De Galbraith sajnálatosnak gondolta azt a korabeli képtelenséget, hogy egyesek a világot Marxszal akarják magyarázni – száz évvel a halála után –, és olyképp okoskodnak, hogy ha nem a neoliberális közgazdáknak van igazuk, akkor biztos hogy Marxnak van igaza. Ő történetesen Keynesnek hitt. (Abból a korból, amikor Izrael a friedmanista gazdaságpolitikával próbálkozott, származik egy briliáns mondása: Ja kérem, mint az Írás mondja, Izrael népe szenvedésre született.)
Tényleg abszurdum (volt). De a tudós J.K. Galbraith végső következtetése mégis az – és ezt ajánlanám a szobormozgatók figyelmébe –, hogy „Marx Károly eszméi kitörölhetetlenül részei az életünknek, amiképp Adam Smithéi is.” (Az iskolában ugye úgy tanultuk, hogy a zseniális, iskolateremtő közgazda, Adam Smith a francia anarchista Proudhon társaságában a marxi gondolkodás „ősforrása”.)
Galbraith tévedett. Egy olyan rendszerben, mint a mai Magyarország, igenis ki lehet törölni Marx Károlyt akár az emlékezetből is. Ne nézzék a Corvinus gólyái a szobrát! Mert még elkezdenek gondolkodni, ahogyan egy egész „marxizáló” nemzedék – a frankfurti iskola és mások (közöttük a Lukács-tanítványok idehaza) – ezt tette, tapasztalván, hogy Marxszal nem élnek, hanem visszaélnek, a gondolatait nem kibontják, hanem vulgarizálják, és az ő hatalmas életművét belegyömöszölik a leninizmusnak elnevezett valamibe. Ugyanabba kapaszkodtak, amit Galbraith felidézett: nevem Marx, de nem vagyok marxista.
P.s. Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz. Még senkinek sem jutott eszébe, hogy el kéne vinni őket. R.I.P.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >