2024. december 5. csütörtök
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nem bírták ki

„Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz.” Aczél Endre (Galamus):

Olvasom, hogy csakugyan eltávolították Marx Károly szobrát a Corvinus (azaz a „közgáz”) aulájából. Itt megint a klasszikus kérdés merül föl: jó-jó, de ha elveszel valamit, mit adsz helyette? (Gorbacsov például semmit nem tudott a vodka helyett… Meg is utálták, örökre.) Konkrétan: kinek a szobrát teszik oda? A neoliberális (neoklasszikus) iskola olyan alakjaiét mint Milton Friedman, netán von Hayek? Vagy – az ellenoldalról – John Maynard Keynesét? Egyik se kevésbé vitatott, mint Marx. Kéne találni egy világtörténelmi súlyú magyar közgazdát, de ilyen sajnos nincs. Illetve van: Kornai János, professor emeritus, de hála istennek ő még él, korai volna szobrot állítani neki. Meg nem is biztos, hogy legutolsó, klasszikus műve, a Gondolatok a kapitalizmusról tetszik Matolcsynak. Na mindegy, ütöttek megint egyet a kommunistákon. Tiszteletem Rétvári Bence államtitkárnak és az ifjú kereszténydemokratáknak (IKSZ) vagy akár az egész KDNP-nek, a Tartuffe-ök gyülekezetének.

Nem lévén se közgazda, se filozófus, igyekszem tiszta forrásból meríteni – már ami Marxot illeti. A valaha élt legnagyobb (és legszellemesebb) közgazdák egyike, a keynesiánus John Kenneth Galbraith mondta Marxról 1978-ban: „A nagy szocialisták eszméi visszavisznek bennünket a múlt századba. És itt egy különleges problémába ütközünk. A (szocialista) hagyományban Marx eszméi központiak, lehengerlőek. (Ugyanakkor) sokféle értelmezésnek kínálják föl magukat, és (Marx) követői nagyon szabadosan járnak el… A Szovjetunióban és más kommunista országokban a marxisták a múltba néznek és Marxot a saját igényeikhez igazítják. [Értsd: jövőképüket egy száz évvel korábban élt gondolkodó vízióiból merítik – AE] Egy alkalommal, még a halála előtt, Marx, szembesülvén életművének egynémely interpretációjával, közölte, hogy ő maga nem marxista.”

Humortalanul jegyzem meg, hogy sikerült tehát egy „nem-marxistát” kipenderíteni a közgázról. Akinek a gondolatai azonban lehengerlőek voltak a maguk idejében és azok ma is.

Egyébiránt Galbraith valóban elavultnak mondta beszélgetős könyvében (Kézikönyv a gazdasághoz, majdnem mindenkinek - Bantam Books) Marx eszméit, mert a kapitalista gazdaság nem úgy fejlődött, ahogyan azt a nagy német előre látni vélte. De Galbraith sajnálatosnak gondolta azt a korabeli képtelenséget, hogy egyesek a világot Marxszal akarják magyarázni – száz évvel a halála után –, és olyképp okoskodnak, hogy ha nem a neoliberális közgazdáknak van igazuk, akkor biztos hogy Marxnak van igaza.  Ő történetesen Keynesnek hitt. (Abból a korból, amikor Izrael a friedmanista gazdaságpolitikával próbálkozott, származik egy briliáns mondása: Ja kérem, mint az Írás mondja, Izrael népe szenvedésre született.)

Tényleg abszurdum (volt). De a tudós J.K. Galbraith végső következtetése mégis az – és ezt ajánlanám a szobormozgatók figyelmébe –, hogy „Marx Károly eszméi kitörölhetetlenül részei az életünknek, amiképp Adam Smithéi is.” (Az iskolában ugye úgy tanultuk, hogy a zseniális, iskolateremtő közgazda, Adam Smith a francia anarchista Proudhon társaságában a marxi gondolkodás „ősforrása”.)

Galbraith tévedett. Egy olyan rendszerben, mint a mai Magyarország, igenis ki lehet törölni Marx Károlyt akár az emlékezetből is. Ne nézzék a Corvinus gólyái a szobrát! Mert még elkezdenek gondolkodni, ahogyan egy egész „marxizáló” nemzedék – a frankfurti iskola és mások (közöttük a Lukács-tanítványok idehaza) – ezt tette, tapasztalván, hogy Marxszal nem élnek, hanem visszaélnek, a gondolatait nem kibontják, hanem vulgarizálják, és az ő hatalmas életművét belegyömöszölik a leninizmusnak elnevezett valamibe. Ugyanabba kapaszkodtak, amit Galbraith felidézett: nevem Marx, de nem vagyok marxista.

P.s. Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz. Még senkinek sem jutott eszébe, hogy el kéne vinni őket. R.I.P.

2014. szeptember 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez már nem a gyerekekről szólt

Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >

Tovább

Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?

Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >

Tovább

Magyarország korszakváltás előtt

Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >

Tovább

Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának

Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >

Tovább

Kérdéses, hogy Orbán Viktor megbirkózik-e ezzel a kihívóval

Ezt a kérdést teszi fel Szirtes I. János politológus a svájci Tagesanzeiger-ben megjelent vendégkommentárjában.  A 2026-ban esedékes >

Tovább

Magyar Messiások

A két hamis-Messiás után igaz Messiás. Mutatja a falon az írást: megszámláltatnak napjaid. Jog, ha van, >

Tovább

Múlt hétvégén Ösküben

Gránitszilárdságú alaptörvényünket kormányzatunk ismét módosítani tervezi, természetesen nem azért, mert jobb dolga momentán nem akad, hanem >

Tovább

Sötét a helyzet Németországban és tudni kik a felelősek

A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője Eric Gujer szerint a választást a gazdaság dönti el, és a >

Tovább

Ezek a betöréses „dógok” csak mendemonda – állítja a csantavéri polgármester

“Alacsony a bűnözés… Na, ez nem igaz! Számoljuk már meg, hogy az utóbbi időben hány betörés >

Tovább

Van esély, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal

Az Economist vezércikk lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal, azaz olyan egyezséget >

Tovább

Románia szélsőjobboldali, Moszkva-barát elcsúszása nagy bajt jelent az EU-nak

Az ultra-nacionalista Călin Georgescu győzelme megkongatja a vészharangokat Brüsszelben, hogy Románia átkerülhet a Moszkva-barátok növekvő táborába. >

Tovább

„Vučić Szerbiát a tragédiába tolja”:

„A nácik Németország totalitárius állammá alakításának útját a Reichstag (képviselőház) felújtásával kezdték 1933-ban, amiért a kommunistákat >

Tovább