Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan fogják a sajtót pórázra az Orbán-törvények
„Egy hírösszefoglaló csak akkor mehet adásba, ha szerepel benne a kormány állásfoglalása is.” Deutschlandradio/Galamus:
A Deutschlandradio német közszolgálati adó Magyarország – Hogyan fogják a sajtót pórázra az Orbán-törvények címmel közölte Srdjan Govedarica összeállítását. Magyarországon 2010 óta vitatott médiatörvény van érvényben. Milyen befolyással van ez az újságírók munkájára? A közvetlen beavatkozások ugyan kivételt alkotnak, de az állam befolyása növekszik – és egyes szerkesztőségekben öncenzúrához vezet.
Stumpf András a Heti Válasz című magyar hetilapnál dolgozik, amelyről az a hír járja, hogy bizonyos mértékig közel áll a kormányhoz. Ő a vitatott magyar médiatörvényt, amely 2010-ben lépett életbe, és amelyet bel- és külföldön a cenzúra eszközeként bírálnak, „fogatlan tigrisnek” tekinti: „Nem, a törvénytől semmi sem változott. Egyszerűen nincs befolyással a napi munkánkra. Mindenki azt teheti, amit akar, ez mindig is így volt, és még mindig így van.”
Stumpf András szerint Magyarországon lényegében ugyanazok a szabályozások érvényesek a sajtóra, mint a többi európai országban is. Az NMHH médiahatóság, amelynek a törvény engedélyezi, hogy parlamenti ellenőrzés nélkül bocsásson ki rendeleteket és előírásokat, Stumpf szerint csak ritkán élt ezzel a lehetőséggel. És amikor megtette, akkor a kiadókkal, illetve a műsorszórók vezetőivel egyeztetve tette. Magyarországon is lehetséges az az ideális elképzelés, hogy az újságírók a hatalmasok körmére néznek – mondja Stumpf András. Ezt nagyon öntudatosan látja: „Ez egy baloldali megközelítés: a hatalmasok és mi. Vannak történetek, vannak érdekek és van az igazság. Úgy kell írnom, hogy az megfeleljen a valóságnak. Ez az. Ha a negyedik hatalmi ágról van szó, akkor én is hatalmas vagyok újságíróként.”
Finom nyomás a szerkesztőségekre
Az újságírók mint negyedik hatalmi ág Magyarországon? Dull Szabolcs a fejét csóválja, mert más tapasztalatokat szerzett. A közszolgálati rádió politikai riportereként a 31 éves férfi minden másnak érezte magát, csak nem hatalmasnak és szabadnak: „A kormánynak konkrét kívánságai voltak, hogyan fogalmazzunk meg egy-egy jelentést, nem volt szabad használnunk a ’reform’ szót, vagy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket csak határon túliaknak volt szabad nevezni. És szóbeli utasítás volt arra, hogy egy hírösszefoglaló csak akkor mehet adásba, ha szerepel benne a kormány állásfoglalása is.”
Az Orbán-kormány 2010-ben minden közszolgálati médiumot az NMHH médiahatóság felügyelete alá helyezett. A műsor alakítsa azóta egy állami műsoralap dolga, minden hírműsor központi produkcióban készül. A szerkesztőségekben ez inkább kifinomult módon volt érezhető. Dull Szabolcs: „A nyomást nem érezni közvetlenül. Csak ritkán fordul elő, hogy egy politikus vagy egy miniszter, vagy egy gazdasági ember közvetlenül felhívja telefonon az újságírót. De vannak témák, amelyekkel az ember inkább nem foglalkozik”.
Kritikus cikkek a kormányról – kirúgták a főszerkesztőt
Ilyenek például a politikai elit afférjai. Így például egy politikai hírportál főszerkesztőjét június elején elbocsátották. Megfigyelők azt gyanítják, hogy a miniszterelnök egyik tanácsadójának szolgálati útjairól közölt cikkek váltak végzetessé számára. Az ilyen példák elrettentenek, iskolát csinálnak és öncenzúrához vezetnek – mondja Dull Szabolcs. A közszolgálati műsorszóróknál is ezért akasztotta szögre Dull Szabolcs a rádiós politikai riporteri munkáját, és egy ideig nem volt állása. Szeptemberben új munkahelyen kezd – egy online magazinnál: „Remélem, hogy ott függetlenként tudok dolgozni. Ha elfogadhatatlanná válik, akkor természetesen valami mást keresek majd. Az a probléma, hogy sok jó újságíró elment, és más szakmát választott. És ezért sajnos egyre több a tehetségtelen újságíró a szakmában.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >