Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kezd nagyon kínos lenni Putyin barátsága
„Mozgásterünk nyilván nagyobb mindaddig, amíg nem vettünk fel hitelt az oroszoktól, utána már feltehetőleg keményen megkérnék az árát a távolodásnak.” Index:
Nehéz helyzetbe került a magyar kormány. Azzal az Oroszországgal szőttünk szoros, nehezen megszakítható barátságot az utóbbi években, amely most az ukrán helyzet miatt az egyik legkevésbé szívesen látott vendég Európában. Megint két hatalom közé szorultunk, nagy kérdés, hogyan evickélünk ki ebből, mi lesz a paksi bővítéssel és a Déli Áramlattal.
Izzasztó helyzetbe lavírozta magát a magyar energiapolitika. Miközben korábban többször éppen a szerencsésen alakuló külső környezet juttatta ki ép bőrrel az országot egy-egy rizikós gazdaságpolitikai manőverből, az orosz közreműködéssel épülő energetikai gigaprojekteknél inkább fordított a helyzet.
Az egyre kendőzetlenebbül folyó ukrán–orosz háború olyan politikai és biztonsági problémákat hozott már most, és ígér a jövőben, amelyek mellett a magyar kormánynak is alapjaiban kell újragondolnia pozícióit, ha nem akarja nagyon megégetni magát.
Azt, hogy biztosan nem lesz Paks 2 és Déli Áramlat, mint azt Gyurcsány egykori moszkvai nagykövete jósolta a napokban, talán korai lenne állítani, de az kétségtelen, hogy a megromlott orosz–EU viszony erős présbe fogta a magyar kormányt. (...)
A paksi bővítés ügye egyszerre egyszerűbb és problémásabb, mint a Déli Áramlaté. Egyszerűbb, mivel az ukrán válsággal a megépítése, és ezzel az ellátásbiztonság erősítése fontosabbnak tűnhet, mint korábban. Az unió is leginkább csak a tiltott állami támogatást kifogásolhatja az építkezésnél. Viszont problémásabb is, mint a Déli Áramlat. Ha kibővül az Oroszország elleni szankciók köre olyan elemekkel, amelyek ellehetetlenítik vagy legalábbis megdrágítják az orosz építkezést, az ország hatalmasat bukhat a projekten.
Kétségtelen, adott esetben Oroszország és Magyarország megtalálná a módját, hogy egy harmadik országon keresztül kijátssza a szankciókat – ebben például akár Kína kézenfekvő partner lenne –, ez azonban szinte biztosan megdrágítaná a projektet. Az ügy politikai vonatkozásairól nem is beszélve. Képzeljük el, mekkora botrány lenne, ha a magyar kormány offshore cégekkel üzletelne minden idők egyik legnagyobb bizniszében az EU háta mögött, hogy kijátssza a közösségi tilalmat.
És ha hagyjuk az egészet?
Kihátrálni sem lenne olyan könnyű, és kérdés, Magyarországnak egyáltalán milyen lehetőségei lennének elállni az oroszokkal kötött megállapodástól, ha a politikai-jogi helyzet úgy kívánja. Mozgásterünk nyilván nagyobb mindaddig, amíg nem vettünk fel hitelt az oroszoktól, utána már feltehetőleg keményen megkérnék az árát a távolodásnak. És további kérdésként merülne fel, ha nincs orosz bővítés, mi legyen helyette. És főleg: miből?
A Méltányosság elemzője úgy véli, ha egy darabig érdemi elmozdulás nem is várható a magyar–orosz viszonyokban, annak biztosan itt lenne az ideje, hogy a magyar kormány felkészüljön a különböző forgatókönyvekre, és tervet készítsen az ukrán–orosz konfliktus lehetséges kimeneteire. Ha ugyanis a sok pénzt felemésztő előkészületeket nem követi megvalósuló beruházás, az komoly veszteség lenne az egész országnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >