Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Nem bánom én, akárhová viszik a kis zsidókat”
„Valótlan állítás, hogy Horthy 1944 júniusában leállította a deportálást.” Molnár Judit (Élet és Irodalom):
Balla Eszter ifj. Koszorús Ferenccel készített interjúja több helyen köszönő viszonyban sincs a tényekkel. (Koszorús Ferenc hőstette 1944 nyarán. Egy elhallgatott zsidómentő emléke. Balla Eszter interjúja ifj. Koszorús Ferenccel. Heti Válasz, XIV. évfolyam, 27. szám, 2014. július 3., 62–63.) Balla minimálisan sem érvényesítette a forráskritikát, ami annál is inkább indokolt lett volna, mert ifj. Koszorús édesapjáról beszélt, tehát eleve nem tekinthető teljesen objektív forrásnak. (A Heti Válasz szerkesztőségétől közel három hét után, ismételt kérdésemre azt a választ kaptam, hogy terjedelmi okokból írásomnak majd’ 45 százalékát ki kellene húznom. Ezzel mondanivalóm súlyosan sérült volna, így az ÉS szerkesztőségét kértem a közlésre.)
Már a cikk címe is manipulatív, mivel az „elhallgatott” kifejezés azt sugallja, hogy valakik szándékosan titkolták azokat az információkat, amelyek Koszorússal kapcsolatosak. Ezzel szemben a tény az, hogy Koszorúsról meglehetősen sokan írtak, és semmi bizonyíték nincsen arra, hogy vele kapcsolatos információkat szándékosan bárki visszatartott volna.
Szomorú, hogy bár Koszorús legendáriumát a sajtóban – az utóbbi hónapokban is – többen cáfolták, ezekre az érvekre az interjú készítője még csak nem is reflektál.
Valótlan állítás, hogy Horthy 1944 júniusában leállította a deportálást.
Valótlan állítás, hogy Koszorúst a zsidók deportálásának megakadályozására rendelték Budapestre. A deportálás ugyanis változatlanul folytatódott, miután a cikk szerint július 6-án hajnalban Koszorús parancsára a csendőrségnek távoznia kellett a fővárosból. A deportálások állítólagos „leállítása” napjától, július 6. és július 9. között összesen 43 794 zsidót deportáltak, ebből 23 909-et Óbudáról, Békásmegyerről, Csepelről, Sashalomról, Rákoscsabáról, Rákospalotáról, Kispestről, Budakalászról, Csillaghegyről, Gyömrőről, Pestszenterzsébetről, Újpestről, valamint Monorról Kassán keresztül az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő táborba. Horthy nem a deportálást akarta leállítani, hanem Baky László és a csendőrség puccsától tartott, ezért utasította a fővárosba vezényelt csendőröket, hogy térjenek vissza állomáshelyeikre. Ezzel valóban felfüggesztették a budapesti zsidók deportálását (akiknek létszáma egyébként soha nem érte el a „közel háromszázezret”). Ugyanakkor Sztójay Döme miniszterelnök Horthy utasítására éles hangú nyilatkozatban tette egyértelművé, készen állnak arra, hogy minden puccskísérletet, ha kell, fegyveres erővel törjenek le. Majd két napra elutazott üdülni. Talán még találkozott is a város határában a Pest környéki zsidókat deportáló csendőrökkel. Horthy pedig augusztusban újabb tárgyalásokat folytatott a budapesti zsidók deportálásának folytatásáról, mondván „nem bánom én, akárhová viszik a kis zsidókat”.
Valótlan állítás, hogy Koszorúst el akarták volna tenni a németek láb alól. Ehhez képest az I. páncélos hadtest parancsnokaként a legkomolyabb erejű otthon maradó magyar seregtest élén állt. Nem „kellett” elhagynia Budapestet, erre senki sem kényszerítette, leszámítva azt, hogy 1944 szeptemberétől a harctérre indult, de az katonaként kötelessége volt. Állítólagos üldöztetését egyébként már az is cáfolja, hogy az 1. páncéloshadosztály parancsnoki tisztségével bízták meg.
Valótlan állítás, hogy a Gestapo „minden városkaput őrző katonája” parancsot kapott Koszorús letartóztatására, Budapest bejáratait ugyanis nem őrizte Gestapo-őrség.
Végül pedig félrevezető azt állítani, hogy „bizonyos történészek” lebecsülik Koszorús hőstetteit. A holokauszt kutatói között egy sem akad, aki elfogadná azokat a fikciókat, amelyeket ez az interjú terjeszt. Az igaz, hogy Koszorús Ferenc Horthy Miklós parancsára bevonult csapataival Budapestre azért, hogy onnan eltávolítsa a csendőrséget, akikről a kormányzó azt feltételezte, hogy puccsot akarnak elkövetni ellene. A fővárossal akkor már több mint egy hete ismerkedő csendőrök július 6-án hajnalban visszatértek állomáshelyeikre. Nem kellene olyan legendákat gyártani, amelyeknek a valósághoz semmi közük sincsen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >