2020. február 22. szombat
Ma Gerzson, Margit névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Zürich, a magyar város

Kiss Noémi nyitásról és falakról

„Ha magyarul beszélek a Langstrassén, azonnal leszólítanak férfiak.” Pásztor Magdolna (168 Óra):

Az írónő – egyebek mellett az Ikeranya blog és a hasonló című könyv szerzője – fél évet töltött vendégként a zürichi Literaturhausban. A Writer-in-Residence-programot azért is indították a svájciak, mert kíváncsiak arra: mások miként látják a társadalmukat, észrevesznek-e olyasmit is, amit az ott élők esetleg nem. A 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorában erről is beszélt Kiss Noémi PÁSZTOR MAGDOLNÁNAK. Az interjú szerkesztett változatát közöljük.

- Hívtam telefonon, amikor még Zürichben volt. Akkor azt mondta: az Alpoktól délre egészen más a világ.

– Amikor megérkeztem Svájcba, Ilma Rakusa irodalomkritikus – aki kiváló ismerője az irodalmunknak, s korábban már leveleztünk – azzal fogadott, hogy írhat-e rólam a Neue Zürcher Zeitungba. Miután a terjedelmes cikk megjelent, sokan megkerestek, akik érdeklődnek a magyar irodalom iránt. Például egy berni hölgy felajánlotta: ha van kedvem, elutazhatok vele Milánóba, ő szintén női politikával foglalkozik, s átbeszélné velem az úton, milyen a nők helyzete Kelet-Európában, pontosabban Magyarországon.

– Egy nőnek valóban kockázatos magyarul megszólalnia a svájci utcákon?

– Igen. Engem is figyelmeztettek Zürichben magyar egyetemista lányok vagy bébiszitterek, hogy vigyázzak, mert ha magyarul beszélek a Langstrassén, azonnal leszólítanak férfiak. Meg is történt. Kétségtelen: 2008, a válság kezdete óta magyar lányok uralják az utcai prostitúciót Svájcban. Majdnem hetven százalékuk családanya, gyerekeket, férjet hagynak itthon. Kint három hónapra kapnak munkavállalási engedélyt. Általában a Nyírségből és Borsodból érkeznek.

– Találkozott velük kinn?

– Nem nehéz: mindenhol ott vannak a magyar szexmunkások. Róluk szól az Anya Zürichben dolgozik című írásom, amely a VS.hu-n jelent meg.

– Ők úgy mennek el innen, hogy sem a családjuk, sem a környezetük nem tudja, hogyan szerzik a pénzt?

– Így van. A lányok ezt szégyellik itthon, kint viszont megered a nyelvük. A rendőrség szerint amúgy a prostitúcióval a legnagyobb baj inkább az, ami körülötte van: azok, akik futtatják, akik igénybe veszik a szexmunkásokat. Készült egy nagyon szép film, a Traumland, amelyet egy svájci lány forgatott egy bolgár prostituáltról. Arról is, hogy ő kikkel van kapcsolatban. A kuncsaftok főként három társadalmi miliőből kerülnek ki. Egyik a bevándorló munkás – Albániából, Szerbiából –, aki saját országában már igénybe vett prostituáltakat. Aztán ott a svájci kispolgár, akinek nincs igazán szexuális élete otthon, ezért fordul prostituálthoz. Beszélgettem egy svájci családpszichológus-nővel, aki azt mondta: annyira konzervatív és anyagias a svájci társadalom, hogy a nők sokszor még mindig a pénzért házasodnak.

– És a harmadik kuncsafttípus?

– Ők vannak a legtöbben: utazó bankárok, vállalattulajdonosok. Mivel állandóan úton vannak és feszült az életük, muszáj valahol ezt kiengedniük. Eközben nagyon is protestáns város Zürich, patriarchális a társadalma. Más kérdés, hogy anyukaként azt mondom: fantasztikus ott gyerekkel lenni, lényegesen könnyebb, mint itthon. Ráadásul kifinomult és multietnikus a kultúra, többnyelvű az irodalom, a zene, a pénz biztonságban van, áramlik befelé. Az orosz oligarchák az utóbbi tíz évben elárasztották Svájcot. Sokuk gazdagabb, mint például Tina Turner, aki ma az egyik leghíresebb zürichi lakos.

– De vajon ugyanilyen marad-e Svájc tíz év múlva is, ha az orosz oligarchák ennyire ellepik az országot?

– Nyilván teljesen más az orosz kultúra, mint a germán, és egész másként élik a hétköznapjaikat ott az orosz oligarchák. Félnek, páncélautóval járnak. Egy kislányt, aki a gyerekeim ovistársa volt, hárman kísértek reggelente az óvodába.

– És milyen a magyar kolónia?

– Rengeteg magyar él kint. Felolvasóestemre sokan eljöttek közülük. Nem is értem, miért nincs magyar kulturális intézet Svájcban. A zürichi operaház igazgatója is magyar származású, Andreas Homoki. Rendezett már kint Bodó Viktor, Schilling Árpád is. Mundruczó Kornélnak komoly sikere volt tavaly egy fesztiválon. Erős a jelenléte ott a magyar kultúrának. Például Nádas Péter felajánlotta fotográfusi életművét a Kunsthaus Zugnak.

– Nem ejti zavarba a svájci átlagembert, hogy Magyarországnak hányféle arca van? Remek alkotók, kiváló orvosok éppúgy, mint magyar szexmunkások.

– Még mindig azt gondolják rólunk: Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a rendszerváltásban. Mondják azt is, az ’56-os magyar emigráció sokat tett a politikai változásért. Most viszont a svájciak egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy egy rendszert váltott ország visszarendeződik. A Neue Zürcher Zeitung nemrég keményen bírálta Magyarországot a multinacionális cégekkel való viszony, illetve a munkaerő-elvándorlás miatt. Látják ezt a svájciak, hiszen oda is mennek magyarok. Mindennapos, hogy ha meghirdetnek egy gyermekorvosi, ápolói vagy informatikusi állást, nagyon jó, nagyon megbízható, szakképzett munkaerő érkezik Magyarországról. De az nekem is feltűnt, hogy míg egy magyar kőműves itthon nem tudja felhúzni egyenesre a falat, Svájcban igen.

– Mit gondol, mi az, amire érzékenyebb lesz itthon a svájci élet után?

– Ha nem kérdezik meg a véleményemet. Ha ellopják az ötleteimet, s azokból másnak terem a babér, mert ő esetleg politikailag megfelelőbb személy. Továbbra is irritál minden, ami a gyerekek életét ellehetetleníti, nehezíti, akár az oktatás, az iskola felszereltsége vagy a kommunikáció szülők és tanárok között. A tankönyvügy kapcsán azt mondtam, de jó lenne, ha svájci iskolába járhatnának a gyerekeim, nem kellene ezt a hamis, buta történelemszemléletet tanulniuk. Úgyhogy a férjem már felvetette, mi lenne, ha a gyerekek iskoláztatása érdekében most ő is megpályázna kint valamit... Különben már az is érzékenyen érint, hogy a szigligeti alkotóházat ledózerolják, szálloda lesz ott, s ezzel megszűnik Magyarországon minden olyan hely, ahol az író kap egy szobát, egy ebédet, és megírhatja a könyvét. Érthetetlen, nálunk miért nincsenek írói csereprogramok, miért nem vagyunk benne a nemzetközi körforgásban. Miközben a magyar irodalom világhíres, mi még mindig a belterjes urbánus-népi vitában élünk. Ez nekem annyira semmitmondó vita, hogy már nem is követem.

2014. július 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Száz év vagány

Korlátolt, kisszerű vágyak, semmit nem tűr el, ami több nála, és ehhez meg is találja mindenhova >

Tovább

Európa sírásói, avagy a kudarcba fulladt csúcs

Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, >

Tovább

Hanautól 4 kilométerre

Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >

Tovább

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább