Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az utolsó felvonás
„Egyes volt szovjet tagállamokban és a Balkánon már lejátszódtak nagyon hasonló folyamatok.” Földes Ádám (Index):
Bonyolult tudomány a jövendölés, át kell látni egymástól látszólag független jelenségek között a kapcsolatokat, hogy az égi vagy alvilági hatalmak üzeneteit megértsük. Rengeteg módszer létezik, a kávézaccnál vagy az állati beleknél a Magyar Nemzet semmivel sem rosszabb, így évek óta ezt használom, ha Magyarország jövője felől akarok tudakozódni.
2011 tavaszán figyeltem fel arra, hogy e lap egyes szerzői ájult tisztelettel vizsgálják a „szuverén demokrácia” mibenlétét és gyakorlati megvalósítását Oroszországban. Ekkorra már félreérthetetlen jelei voltak annak, hogy a magyar államot gazdasági érdekcsoportok ejtették foglyul, sőt, annak egy rendkívül fejlett formája volt már látható, ahol üzleti szereplők nem pusztán foglyul ejtik az államot, hogy kizárólag számukra kedvező szabályozást érjenek el és ők kapják az összes állami megrendelést, hanem az állami hatalmat felhasználva, az államon keresztül a piacot is foglyul ejtik, amikor cégeket vásárolnak fel vagy tesznek tönkre.
Ha a korrupciót úgy határozzuk meg, hogy „ráruházott hatalommal visszaélés magánhaszon céljából”, akkor ez a korrupció legfejlettebb formája, ezen túl már csak a feudalizmushoz való visszatérés van. Azonban ekkor még hátra volt a hatalmi ágak elválasztásának a megszüntetése, amely Baka András eltávolításával és Handó Tünde Országos Bírósági Hivatal elnökévé emelésével 2012. január 1-én megtörtént. Azóta személyi szinten a hatalmi ágak nemhogy elválnának egymástól, ami bármilyen modern alkotmányos rendszernek az alapja lenne, hanem éppen az ellenkezője áll fenn, nagyon közeli barátok irányítják a legnagyobb egyetértésben a három fő hatalmi ágat, a közhatalom minden más pozíciójában pedig vagy közvetlen szövetségeseik ülnek vagy olyanok, akik kizárólag csak a kormánypártoknak köszönhetik státusukat.
A magyar Pravda remek médium, és azzal, hogy az alvilágnak a szuverén demokráciáról szóló üzenetét közvetítette, nagy szolgálatot tett mindenkinek, aki a jövőt akarja ismerni.
Bár alig telt el néhány év e fejlemények óta, a joguralom eltörlésének annyi mozzanatát láttuk közben, hogy a jelenlegi állapot kezd olybá tűnni, mintha mindig is így lett volna. Mára akár az állami szerveknek, akár azok foglyul ejtőinek alig áll valami az útjában.
Az ország határain belül négy területen találhatók olyan független intézmények és személyek, amelyek még bármilyen kontrollt képesek gyakorolni a korrupcióval vagy a puszta hatalmi önkénnyel szemben és mind a négy terület súlyos csapásokat kapott, és amíg eredeti funkcióját képes betölteni továbbiakat is fog kapni.
Az első terület az ellenzéki pártoké. Az országgyűlési és a közelgő önkormányzati választások szabályai és az idén már lezajlott két választás gyakorlata a politikai fair play-t nem biztosították és biztosítják. Abban az esetben pedig, ha ilyen keretek között mégiscsak megerősödne valamelyik, bőven rendelkezésre állnak adminisztratív eszközök a meggyengítésükre. Továbbá azok az ellenzéki pártok, amelyeknek tisztázatlan eredetű forrásaik vannak jelenleg, vagy ilyenekre tettek szert a korrupciós bűncselekmények elévülési idején belül, bármikor joggal padlóra kerülhetnek, amint a nyomozóhatóságok elkezdik megkapargatni az törvénytelen pártfinanszírozás rájuk égett rétegeit.
A másik terület a független média, melynek lenyomására roppant fantáziadús kezdeményezések voltak eddig: a lágy cenzúra rég virágba borult, a frekvenciaengedélyekkel való manipuláció, az állami hirdetésekkel való burkolt támogatás és az elvonásukkal büntetés, a magáncégekre való nyomásgyakorlás, hogy hol hirdessenek és hol ne, valamint „az integrált tartalom-előállítási stratégia megvalósítása” mind napi gyakorlat, és a médiatörvény(ek)ről sem szabad megfeledkezni. Mindezek ellenére továbbra is van Magyarországon független média, ami már önmagában egy csoda, úgyhogy még drasztikusabb lépésekre lehet számítani, ami a kirakatperektől újságírók megveréséig, elrablásáig, megöléséig is terjedhet akár, ami a legnagyobb szuverén demokráciában például egyáltalán nem ritka. Apropó, a Fenyő-gyilkosság miatt elítéltek már bárkit is? És az Index újságírójának 2012. októberi 23-i megveréséért?
A harmadik terület a civil társadalomnak az a része, amely a közhatalmi döntéseket és a közpénzek felhasználását figyelemmel kíséri és fellép a visszaélésekkel, törvénysértésekkel szemben. Emberi jogi, korrupcióellenes, esélyegyenlőségi, környezetvédő, stb. civil szervezetekről, aktivistákról és öntudatos állampolgárokról van szó. A médiához hasonlóan, itt is az állami források elzárása után az egyéb anyagi forrásaikat támadják, lásd KEHI vizsgálatok és ezek még csak előszó ahhoz, ami ezen a területen következik majd. Rengeteg állami szerv jogosult a civil szervezeteket ellenőrizni, számtalan munkavédelmi, tűzvédelmi, adó, számviteli, stb. szabálynak kell megfelelni és a gyakorlatban semmi akadálya nincs annak, hogy civil szervezetek munkatársai gyakrabban találkozzanak náluk vizsgálatot végző hatóságokkal, mint saját édesanyjukkal.
Ha pedig nem értenek a jó szóból, vagy ezek után sem látják át a szuverén demokrácia előnyeit, akkor a további akadékoskodás helyett meg lehet Magyarországon is honosítani (a Jobbik által már javasolt) külföldi ügynökökre vonatkozó orosz törvényt. Ahogyan a média esetében nem elég a szerkesztőségeket és a tulajdonosokat tűz alatt tartani, hanem az egyes újságírók is személyre szabott pofonokat és eljárásokat kapnak, úgy ez igaz a civil szervezetekre is. Az egyesületek és alapítványok anyagi és adminisztratív támadása még nem minden, előbb-utóbb a civil szervezetek munkatársai is sorra kerülnek. Az internet korában tökéletes eredményt sem az újságírók, sem a civilek ellen nem lehet elérni, mert mindig akad egy-egy makacs bozótharcos, aki továbbra is teszi dolgát és megpróbálja ellenőrizni a hatalmat, ám nem is cél a teljes elhallgattatásuk, elég, ha meggyengülnek annyira, mint a pártok.
E három csoportot teljesen azonban addig nem lehet letudni, amíg létezik jogorvoslat a jogsértésekre és itt kell szót ejteni a legfontosabb területről. Az egyetlenről, amit akár évtizedekig is eltart újraépíteni, míg pártokat, civil szervezeteket, újságokat néhány év alatt össze lehet rakni. Ez a terület a független és pártatlan bíráké. A tárgyalóteremben minden bíró a maga ura és kizárólag a törvényeknek van alárendelve, a törvényeket pedig a legjobb belátása szerint értelmezi. Ha egyes törvények rosszak vagy igazságtalanok, a bíró igen széles keretek között továbbra is értelmezheti úgy azokat, hogy az az igazságérzetének megfeleljen és a foglyul ejtett törvényhozás korrupt céljait ellensúlyozza.
Természetesen egy fellebbezés után a felsőbb fokon eljáró bíráknak is el kell fogadnia ezeket a jogértelmezéseket vagy pedig az érintett bíró hamar igen nehéz helyzetbe kerül. Sok eszköz van arra, hogy egy, az új rendszernek ellenálló bírót megtörjenek. Az OBH elnöke bírálja el (a Kúria státusainak kivételével) a bírói pályázatokat és könnyen megakadályozhatja, hogy valakiből bíró legyen, vagy hogy valamilyen bírósági vezetői pozíciót elnyerjen. Nem kell sok ahhoz, hogy egy renitenskedő bíró karrierjét megakassza. Ezenkívül számos módja van annak, hogy egy bíró életét megkeserítsék felettesei, ezek közé tartozik, ha például egy évre, családjától távol a világ végére rendelik ki és csak szűk kivételek vannak, amikor ehhez szükséges a beleegyezése.
Szintén súlyos következményei lehetnek, ha munkáját soron kívül értékelik, és itt elég képlékeny feltételek szerepelnek a törvényben, hogy mikor kerülhet sor egy ilyen értékelésre. A felettesek pedig részben maguk is függnek az OBH elnökétől, részben neki köszönhetik hivatalukat miután a bírói kart 2012 elején lefejezték. A rendszerből kilógó bírákkal szembeni drasztikus fellépésre pedig akad példa, az nem pusztán egy elméleti lehetőség, hanem a korábbi és a jelenlegi rendszerben is létező gyakorlat.
A bírákra nehezedő nyomás ritka kivételektől eltekintve nem látható, ám egyszer eljön az a pont, amikor az újságírók, médiacégek, ellenzéki politikusok vagy éppen civilek elleni eljárásokat már nem független és pártatlan bírák fogják tárgyalni. Lassan fog megtörténni és nehéz lesz megállapítani, hogy mikor veszett el a független igazságszolgáltatás, de sajnos minden jel arra utal, hogy ez belátható időn belül meg fog történni.
A jóslatok ritkán mutatnak boldog jövőt vagy könnyű kiutat. Néha egészen homályos, hogy mit üzennek az istenek, és a halandóknak kell kitalálniuk az utalásokból, hogy mi a helyes döntés. Jelen esetben annyi mindenképpen segíthet ebben, hogy ami Magyarországon történik, az nem példa nélküli: egyes volt szovjet tagállamokban és a Balkánon már lejátszódtak nagyon hasonló folyamatok, és ha azokból tudunk tanulni, talán egy kevésbé tragikus végkifejlethez juthatunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >