Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kínos társaságban
„Itt Gauck állkapocscsontjai elkezdenek őrölni.” Südddeutsche/Zeitung/Galamus:
A Südddeutsche Zeitung Kínos társaságban címmel közölte Constanze Bullion tudósítását Joachim Gauck német államfő magyarországi látogatásról. Joachim Gauck szövetségi államfő Budapesten lerója tiszteletét a kommunista uralom áldozatai előtt – és közben a magyar emlékezéspolitika malomkövei közé kerül.
A Süddeutsche Zeitung fotója – Kiska szlovák, Komorowski lengyel, Áder magyar, Gauck német és Zeman cseh államfő
Lehet, hogy békés volt az 1989-es forradalom, de a „mártírok” emlékhelyén zajló forgatókönyv nem annyira az. A díszszázad bajonettjei a levegőbe szúrnak, kardokat lengetnek, egy egyenruhás üvölt, mielőtt a leszúrt zászlók előtt elkezdik a magyar nemzeti himnuszt.
Hétfő a budapesti Rákoskeresztúri temetőben, ez itt Magyarország nemzeti emlékhelye, ahol a kommunista Magyarország önkényuralmának áldozataira emlékeztetnek. Fából készült sztélék százai állnak itt néma tanúkként, ezen a napon mindegyikhez egy rózsa támasztva. Pár méterrel odébb idősebb urak és hölgyek várakoznak egy nyitott pavilonban: ők az 1956-os magyarországi felkelés élő tanúi. Némelyek kitüntetéseket, egyes hölgyek kalapot viselnek, és az ünneplő közösség első sorában ül Joachim Gauck német szövetségi államfő, nem egészen egyszerű társaságban.
Gauck számra ez a második esemény az öt volt keleti tömbbeli államba tett körutazásán, amelyen Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország elnökeivel emlékezik a 25 évvel ezelőtti békés forradalomra. A két héttel ezelőtti lengyelországi nyitány után – amelyen az emlékezés Barack Obama látogatása miatt kissé kikerült a figyelem középpontjából – most tehát Magyarország van soron, ahol először vágták át a vasfüggönyt.
Először azonban itt Magyarország nemzeti emlékezetének egyik ikonjáról, Nagy Imréről van szó, aki miniszterelnökként támogatta meg az 1956-os népfelkelést, és akit ezért halálra ítéltek. Holttestét leöntötték savval, és elkaparták egy tömegsírban, valahol itt, a rákoskeresztúri temető mögött, az erdőben, arccal lefelé.
De a magyarok soha nem felejtették el Nagyot, és a kommunista kormány 1989 tavaszán, amikor a demokráciamozgalom örvényébe került, beleegyezett az újratemetésébe. A június 16-án tartott ünnepség tömeggyűléssé változott, és gyújtó szikrává lett, amely hamarosan elérte egész Kelet-Európát. Magyarországon egyebek között pénzügyi okokból feladták az osztrák határ őrzését, és ez 50 ezer NDK-beli állampolgár számára nyitotta meg az utat Nyugatra. Ma Magyarországot kormányozzák és a nemzeti konzervatív táborban kötöttek ki azok, akik akkor tisztelték Nagy Imrét. Például Orbán Viktor miniszterelnök, aki nincs jelen az ünnepségen, de Áder János államfő is, aki beszél.
A pátosz és a történelmi festészet keveréke
„A közép- és kelet-európai szabadságmozgalmak inspirálták egymást” – mondja Áder, mielőtt köszönetet mond 1956 „mártírjainak” és „a hősöknek, akik „továbbvitték a szabadság lángját”. A pátosznak és a történelmi festészetnek az a keveréke talán nem mindenki ízlése szerint való. Mindenesetre ismert 1989-es polgárjogi harcosok, akik ma ismét távolságot tartanak a kormánytól, nem jöttek el az ünnepségre – vagy nem hívták meg őket.
Előző este találkozott Gauckkal a megkínzott magyar civil társadalom néhány aktivistája. A sajtó nem lehetett jelen. De abból a kevésből ítélve, amit meg lehetett tudni, elég világosan megmondták Gaucknak a véleményüket. Egy olyan országban, ahol a forradalom ígéreteit – a sajtószabadságot, jogállamiságot és demokráciát – csak vonakodva teljesítik, az egykori szabadságharcosoknak nagyon meg kell gondolni, hogy mit keresnek egy olyan ünnepségen, amely a nemzeti önmeggyőzést szolgálja.
Gauck nem érzi magát teljesen jól
Gauckon észrevehető, hogy nem érzi magát teljesen jól a vendéglátóinál. Tudja – ezt így fejezi ki néha –, hogy a történelem hatalmi eszköz a ma élők kezében. Használják, hajlítgatják, eszközzé teszik, a letűnt korok tanúi is. Hogy ez hogyan megy, azt egy órával később demonstrálják. Az öt államfőt végigvezetik a Terror Házán, egy múzeumon. Itt nagyvonalú lendülettel egybefoglalnak két diktatúrát, a nemzetiszocialistát és a kommunistát. Az előtérben egy rozsdás orosz tank áll, aztán szocialista párnák, fasiszta karszalagok és a Gulagról származó beszámolók előtt vezet el az út, amelyet fenyegető zenével festenek alá.
A bírálók kifogásolják, hogy a magyarok itt áldozati népként szerepelnek, de a náci Németországgal való kollaborálásukat elhallgatják. Schmidt Mária, a múzeum vezetője aztán megmagyarázza, hogy „a kommunizmus bűnei világméretekben egyáltalán nem voltak csekélyebbek” a nemzeti szocializmus bűneinél. Itt Gauck állkapocscsontjai elkezdenek őrölni, de amikor később a szónoki pultnál áll, mindössze annyit mond, hogy a diktatúrák összehasonlítása „nem a relativizálás céljából történik”. A történelem tanulsága „a hatalom hübrisze”, és az, ahogyan az legyűri a jogállamot. Gauck ezen a napon nem kíván ennél egyértelműbb lenni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >