Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
"A csontvázak egyszer kilépnek a sírkamrából"
„A nemzeti gyászmunka nem érintette meg a társadalmat annyira, ahogy azt akkor, június 16-án délután, a térről távozva gondoltam.” Seres László interjújából Rainer M. János történésszel (hvg.hu):
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből. (…)
hvg.hu: Ehhez képest aztán Budapest legnagyobb közterén gyülekeztek százezrek. Nem féltek Grószék a Hősök terétől? Hogy ott már képtelenek kontrollálni az eseményeket?
R. M. J.: A Hősök tere nagyon későn merült fel, már jól benne voltunk a tavaszban. Az eredeti helyszín az Új Köztemető volt, és arról vitáztak, hogy annak a legtávolabbi sarkában, a 301-es parcellában, vagy a bejárattól olyan 1 kilométerre lévő tágas területen, az ún. Köröndön legyen a helyszín. Nem titok, hogy az állambiztonságnak a TIB-ben is volt egy embere, egy régi informátor, és ő igyekezett ebbe az irányba befolyásolni az eseményeket. Készített is egy tervezetet, amely tízezer emberrel számolt, kategóriákba osztva a résztvevőket: családtagok, ellenzékiek, újságírók stb. Még a közegészségügyi szempontokra is figyelt. De aztán egyre több tömegdemonstráció szerveződött Budapesten, úgyhogy hamar kiderült, hogy nem lehet a temetőben elszigetelni ezt az eseményt. Külön kellett választani a ravatalozást, a búcsút és a tényleges elhantolást.
hvg.hu: Az 56-os Intézet 2009-ben külön honlapon dokumentálta, mennyi állambiztonsági ügynök volt "ráállítva" az újratemetésre. Ez a rendszer elég mély félelmeiről árulkodik.
R. M. J.: Szorongtak, mert érezték, hogy kicsúszik a kezükből minden kezdeményezés. Érzékelték, hogy lépésről lépésre visszavonulnak, defenzívába szorulnak. Nemigen ismerjük, milyen volt az állambiztonsági jelenlét és a befolyásolás más hasonló eseményeknél, mert nem maradtak fenn iratai. Erről viszont igen, egy nem hiánytalan, de értelmezhető állambiztonsági dokumentáció: a felkészülési terv. Hogy aztán ezek az emberek miről, mennyit jelentettek, már nagyon hiányosan maradt fenn. Készültek grandiózus tervek, amiket részben a rutin mozgatott (túlbiztosítás) részben az új helyzethez szabták őket (a pártok teljes infiltrációja, stb.), de valószínűleg nem volt hatásuk.
hvg.hu: A Londonból az újratemetésre hazatért radikális ellenzéki, Krassó György külön, kommunisták nélküli megemlékezést akart a Hősök terén, erről azonban Mark Palmer amerikai nagykövet lebeszélte. Mi történt itt pontosan?
R. M. J.: Krassóék akartak egy ellenrendezvényt, aminek egész más lett volna a mondanivalója, mint ami végül megvalósult. Volt ugyanis egy közös nevező a tárgyaló felek között: az, hogy az újratemetés ne legyen nyílt és offenzív politikai demonstráció. Az MSZMP ettől félt, és igyekezett befolyásolni az ellenzéket, hogy ezt ne tegyék. De az ellenzék sem erre készült, ők sem akarták átpolitizálni az eseményt. Krassóék terve feszültséget és ingerültséget keltett az ellenzék köreiben is, és kiváltképp a TIB-ben meg a hozzátartozókban, akiknek a kegyeleti szempont és a béke különleges fontosságú volt. Krassó végül előző nap a tévében elmondhatta a véleményét, hogy ez egy hamis kibékülés.
hvg.hu: És hogyan látja, volt ebben valami? Krassó szerint egyfajta elitista, a nép feje fölötti alku volt az egész újratemetés. A téren sokan voltak ugyan, de nem ment el a társadalom mellett ez az egész folyamat?
R. M. J.: Ebben a radikális felvetésben volt szikrája az igazságnak, de nem lehetett mást tenni. Ha volt szimbolikus figurája 1956-nak, az csak Nagy Imre lehetett, nem Pongrácz Gergely, sem más. A "névtelen szabadságharcosok" ravatalra állított üres koporsója megfelelő utalás és válasz volt erre a kritikára.
Máig úgy gondolom, hogy az újratemetés katartikus pillanat volt, jelentős társadalmi hatással, ami 25 év alatt beépült a kollektív emlékezetbe. Főleg az erkölcsi dimenzió: volt egy ember, aki jót akart, aki megpróbált helyt állni egy válságos pillanatban, majd férfiasan vállalta a sorsát, a végén pedig meggyilkolták és megbecstelenítették, mert elkaparták egy gödörben, és igyekeztek kiradírozni az emlékezetét. Fontos jelentése volt az újratemetésnek, hogy nem lehet elkendőzni a múltat, a csontvázak egyszer igenis kilépnek a sírkamrából.
hvg.hu: 25 év telt el a katartikus pillanat óta. Így képzelte el a kommunista múlt feldolgozását, az igazságtételt? Az ügynökügyet folyamatosan elfektetik, a mágnesszalagok máig titkosak, igaz, 58 év után sikerült elítélni Biszku Bélát.
R. M. J.: Katartikus pillanat volt, de nem vezetett társadalmi katarzishoz. A nemzeti gyászmunka nem érintette meg a társadalmat annyira, ahogy azt akkor, június 16-án délután, a térről távozva gondoltam. A temetés lélektani fordulópont volt, ami megfosztotta az MSZMP-t a legitimációja maradékától, de kellett volna lennie egyfajta pozitív hozadékának, hatásának is. Utat nyitott a diffúz, széttartó emlékezetnek, ugyanakkor megnyitotta az utat a történelem politikai célú felhasználása előtt is. Innentől kezdve a múlt politikai elsajátítása a mindennapjaink részévé vált.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >