Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Család, maffia
„Az Éjszakai táj holdvilágnál meglepő módon jól hatott a disznókra, noha anyám szerint van a képben valami pszichopatológiás.” Bencsik Orsolya (Litera):
Apám jó kapcsolatot ápol a polgármesterrel (nemcsak a korábbival, hanem a mostanival is). Reggelenként a hivatalban együtt beszélik meg a falu ügyes-bajos dolgait, a gazdasági helyzetet, a már kiépült, gyümölcsöző turizmus további fejlesztési lehetőségeit. Apám igazából nem szereti a pálinkát, az egész család jóravaló, józan életű embernek tartja, de az eredményes munkához megfelelő hangulat kell (ez a polgármester véleménye), apám pedig tudja, az életben a legfontosabb az idomulás.
Mióta meghalt a mama, anyám szerint apám csak és kizárólag az én jövőmre koncentrál. Mivel a mai világban, de leginkább Magyarországon, ahol most élek, nehéz a boldogulás, és mivel én ezt a boldogulást egyedül csak íróként képzelem el, apám kénytelen engem pénzzel segíteni. Igaz, az egyetem utal nekem némi ösztöndíjat, és több hónapos késéssel a folyóiratok is fizetnek, de ennyiből (ez nem kérdés) nem futna puccos ruhára, puccos kajára, cigire vagy éppen piára. Apám egy időben abban reménykedett, kerítek magamnak egy rendes, jól szituált férfit, aki végül, oltári nagy szerelemből, eltart majd életem végéig. A családom többi tagja már kamaszkoromban megmondta, ne is számítsak arra, hogy lesz olyan valaki, aki elvesz, de hogy kiállhatatlan, tényleg rossz természetű vagyok, apámnak ez az utóbbi fél évben (a mama halálakor) esett le.
2012 óta nyugdíjas, azóta alig hagyja el Szerbiát. Elege van a magyarországi magyarokból, feszt ezzel jön, pedig nemcsak őket, de a vajdasági magyarokat és a szerbeket sem túlságosan kedveli. Mégis, amikor választania kell, szívesebben üzletel újvidéki vagy belgrádi szerbekkel, mert (ez az ő véleménye) azokban még mindig több a becsület. Amikor még a vágóhídon dolgozott, a határon csempészte át a szalámikat, vastag kolbászokat, fóliázott abált szalonnákat, amiket anyám (gimnáziumi tanárnő létére), minden szombat hajnalban a piacon árult. Ezeket anno a falu lakói vették meg. Apám amúgy továbbra is megmaradt a húsiparban, de úgy döntött, most már saját üzletet működtet. A mamáék üres óljait kitakarította, a hátsó udvart kiépítette, és saját biotenyészetet és feldolgozó üzemet vezet. A tatától tanulta a szakmát, aki helyett most ő szúrja le a disznókat (kezében szakszerűen mozog a kés). „Az a fontos, hogy ne szenvedjenek, és a vér ne maradjon bennük”, ezt mondja, meg azt, hogy „A vért tilos nyersen megenni”. „A parasztok még frissen, gőzölögve megeszik, fúj”, ezt anyám mondja, majd utána köp egyet. „Disznóöléskor megisszák melegen, mint a pálinkát.” A saját gazdaságban több a pénz, mintha anyám apám vágóhídi árujával kereskedne. Apám szerint nemcsak a szakszerű ellátás, a gabona, a moslék minősége vagy éppen a tisztaság a fontos, hanem a hízlalási idő rövidsége is. Így térül meg pillanatok alatt a befektetett pénz.
A családom nehezen viseli, hogy ritkán utazok haza, de a Skype-nak köszönhetően napi szinten kapcsolatban vagyok velük. Apám mindig beszámol arról, mit segített anyámnak, hogy áll a tenyészet, a tata hogy van, a nővérem éppen hova ment, vagy hogy apám most kivel is üzletel. Mióta csalódott a magyarokban (mind a magyarországiakban, mind a vajdaságiakban), újvidéki és belgrádi szerbeknek nevel, majd dolgoz fel húsdisznókat. Az újvidéki Modern Magyar Művészetek Múzeumának teremőrével 2014. január 20-a óta van kapcsolatban, apám szerint visszafogott, halk szavú ember, akinek azért megvan a véleménye a világról (benne a politikáról), és megvannak a komoly kapcsolatai is.
Amikor a magyar kormány úgy döntött, hogy a Szerbia és Magyarország közötti jó politikai és ezzel együtt kulturális viszony fenntartása végett a belgrádi Nemzeti Múzeumnak néhány magyar festészeti remeket küld, apám még nem tudta, a képek közül egy végül hátsó udvara diszóóljának falát fogja díszíteni. Pedig a saját üzletben fontos a befektetett pénz gyors megtérülése, főleg apám esetében, aki a szívén viseli író lánya boldogulását.
A belgrádi Nemzeti Múzeum igazgatója örült az ajándéknak, de gyorsan belátta, a főképp újkori leleteket, a Velika Vrbica-i arany ékszereket és a korai vaskorból származó, dupljanski kocsit tartalmazó régészeti anyagok, akárcsak a huszadik század modern stílusirányzatait követő szerb festők és francia modernek alkotásai mellé csak nem rakhatja be a magyar remekeket. Egy olyan országnak a remekeit, amely (ez az ő véleménye) a külföldhöz, de ugyanígy a szerb néphez képest is mindig vagy fél évszázaddal le volt maradva. Így került az Éjszakai táj holdvilágnál című Csontváry-alkotás az újvidéki Modern Magyar Művészetek Múzeumának képtárába. „A magyarnak a magyar mellett a helye”, ezt a belgrádi igazgató mondta.
A teremőrnek nem sokáig kellett győzködnie apámat, és 2014 márciusában meg is kötötték az üzletet. Apám persze a lopás körülményeiről semmit se akart tudni, „Elég nekem a képet rejtegetni”, ezt mondta. A tata persze egy kicsit ideges volt, konyhájának dohos szagában apám fülébe súgta, „Mégsincs az rendjén, ha egy Bencsik ilyen kétes, törvénybe ütköző ügyletben vesz részt”. Az Éjszakai táj holdvilágnál meglepő módon jól hatott a disznókra, noha anyám szerint van a képben valami pszichopatológiás. A moslékukat serényen faló disznók között nővérem, aki anno festő szakra jelentkezett az Akadémiára, tenyerével elégedetten tapicskolta a vásznat.
Hogy a művészet (de különösen a képzőművészet) jót tesz a disznók súlyának a növekedésében, rögtön bebizonyosodott. Apám csak azt sajnálta, a Magyar Szó Magvető című gazdasági mellékletében nem írhat erről értekezést, a hasznos eredményt nem dokumentálhatja. A későbbi képek kiválasztásában apám nővérem ízlésére támaszkodott. A nővérem, ez nem kérdés, jó kurátori érzékkel rendelkezik, bár túlságosan szereti a reneszánsz és barokk kori festészetet. A hátsó udvar takaros kis óljainak falára, a már meglévő Csontváry-kép mellé így került Rafaello Esterházy Madonnája, Ifjú képmása, Giorgone Önarcképe, Tintoretto Női képmása és Férfi képmása, Giovanni Domenico Tiepolo Szeplőtlen Szűz hat szenttel és Pihenő szent család című alkotása.
Amikor anyámnak írom a Skype-on, hogy akárhogy is szépítjük a dolgot, az apám mégiscsak maffiózó, anyám megsértődik és apám nevében is kikéri magának. „Nem lehet az maffiózó, aki a falu megbecsült polgára, aki a polgármester egyik legjobb barátja és aki a falu felvirágoztatásán ügyködik”, ezt írja, miközben, tudom, nemcsak apám, hanem már ő is azon gondolkodik, hova lehetne a saját tenyészetüket tovább terjeszteni. Anyám Magyarország felé szeretne nyitni, mert én mégiscsak itt élek. Apám hülyét kap az ötlettől, rühelli a magyarországi magyarokat, piti kis csalóknak tartja őket, akik előbb vagy utóbb megfojtják egymást egy kanál vízben. A nővéremnek tulajdonképpen mindez teljesen mindegy, neki az a lényeg, nagy lapátkezével, tenyerével az általa kiválasztott festményeket (főleg reneszánszkori és barokk) tapicskolhassa. A disznók éjt nappallá téve zabálnak, a tata keveri be nekik a moslékot, szórja a gabonát. A mama már fél éve halott, apámnak csak ennyi idő kellett, hogy megalapozza a család, de leginkább író lánya anyagi biztonságát. Reggelenként még bejár a polgármesterhez, egy-egy pálinkával kezdik a tárgyalást, nem kérdés, már csak egy hónap, apám megkapja a falu díszpolgára címet. Az ólakban a profi világításnak köszönhetően Csontváry, Rafaello, Giorgone, Tintoretto és Giovanni Domenico Tiepolo alkotásain kirajzolódnak a kis detaille-ok, a vályúk mellett sorakozó disznókban a művészet értő fülekre talált.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >