Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem félünk a Jobbiktól. És a Fidesztől?
„Az elektronikus és írott köz- és tömegmédiában az ellenzéknek csak mint rabosított egyének gyülekezetének volt és lesz alkalma bejutni.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Érdekes dilemma tartja izgalomban a demokratikus ellenzéket. Kell-e vitázni a neonáci Jobbikkal, vállalva annak kockázatát, hogy ezzel beemeljük őket a demokratikus diskurzusba, s ekként – akaratunktól függetlenül, sőt: akaratunk ellenére – legitimáljuk őket? Egyik barátom (Keszthelyi András) – a jelek szerint a Jobbikkal folytatandó vita támogatóinak egyik exponense – a napokban a Facebookon a következő bejegyzéssel indokolta álláspontját:
„Giddens és Tony Blair fegyverhordozói, azaz a Policy Network munkatársai is úgy látják, kell a szélsőjobbal vitázni. A legokosabb progresszív think tank szerzője a svéd példán mutatja be, miért hibás az elzárkózás stratégiája. Három okot említ. Egyrészt az ignorálás lehetővé teszi, hogy bizonyos témákat a radikális jobb kisajátítson. Másrészt lehetővé teszi, hogy az áldozat szerepében tetszelegjen. Végül megnöveli az érdeklődést a szélsőjobb iránt. Talán érdemes volna felébredni mindenkinek a Jobbikkal kapcsolatos szendergő stratégia hosszú álmából.”
Egy napra rá, egy másik barátom (Kakuk György) viszont mindezzel kapcsolatban kételyeit fogalmazta meg, ugyancsak a Facebookon:
„Mérsékelt hangzavar van kialakulóban a DK-nak arról az elvi álláspontjáról, hogy a demokratikus konszenzuson kívül eső párttal nem ül egy asztalhoz és nem tesz úgy, mintha szalonképes lenne az, ami nem az. Szocialista barátaimtól kérdem: a baloldal ikonikus alakja, Horn Gyula, vajon leült volna a Jobbikkal kvaterkázni? Nyomj egy lájkot ha a DK-val értesz egyet.”
Két különálló stratégia, melyek antagonizmusa tulajdonképpen nem feloldhatatlan, hanem – így együtt – értelmezhetetlen, hisz más-más dimenzióban és eltérő céllal nyertek megfogalmazást. Ez utóbbi kifejezetten egy párt, a DK karakterét próbálja még egyértelműbbé tenni, elkötelezettségét a Jobbikkal szemben definiálva. A másik, Giddensre és Blairre hivatkozva viszont egy politikai kísérlet létjogosultsága mellett érvel.
Kohn bácsi módjára, aki nem tudja eldönteni, hogy belgaként a vallon, avagy a flamand oldalra álljon-e, valahogy magam is beszorultam a két álláspont közzé. Érzékelem, hogy a DK okkal üzen sok olyan embernek, akik szeretnék életterüket a Jobbik befolyásán kívül tartani; jószerével ez a párt maradt az egyetlen, amelyik nem csak elutasít minden olyan szlogent, amit a magyar jobboldal mára kisajátított, de emelt hangnemben, következetesen ezek ellentétét hirdeti. Ugyanakkor – legalábbis szerintem – van létjogosultsága annak a történelmi kísérletnek, amit az Együtt-PM meghirdetett s mára már számosan átvettek, s ami abból az elgondolásból indul ki, hogy a Jobbik előretörése megállítható, ha azt bevonják a demokratikus diskurzusba, s azon belül szembesítik az általa képviselt politika tarthatatlanságával. Megértem, és magam is vallom: a Jobbikhoz átvándoroltak közül nagyon sokan nem nácik, ékes bizonyság erre, hogy közülük számosan nem is oly rég még az MSZP-ben látták problémáik megoldásának letéteményesét, arra szavaztak, azt éltették.
A dilemma nem egyedien magyar. A napokban a belga Le Soir kommentárírója nagyon neheztelve írt Anderlecht polgármesteréről, amiért az betiltotta a jobboldali szélsőségesek által tervezett „kongresszust”. A cikk ekként érvelt: ha a kongresszus lezajlik, az ott elhangzott antiszemita kijelentések miatt a felszólalókat szépen bíróság elé lehetett volna állítani és elítélni. Ráadásul nem kaptak volna akkora sajtónyilvánosságot, mint amit a betiltás óhatatlanul garantált nekik. Igen, ez egy józan és megfontolható álláspont egy olyan országban, ahol a szélsőségesek bíróság elé állíthatók és elítélhetők. De Magyarországon?
Tartok tőle, a Jobbikkal lezajló viták után ugyanott állunk majd, mint most. Merthogy a szélsőjobb sikerének nem a köré vont eddigi karantén volt a forrása, hanem az, hogy abban a demokrácián kívüli politikai térben, amit a Fidesz nyitott a Jobbik előtt, ez utóbbi autentikusabb tudott lenni, mint a demokratikus térben az ellenzék.
Egyébként is igen furcsa, hogy az ellenzék, a demokrácia elleni kormányzati támadásokra mindössze a Jobbikkal szembeni karantén fenntartásával reagált, miközben a Fidesz volt az, amelyik eközben az ellenzéket tartotta és tartja karanténban. Az ATV-t, a Klubrádiót, néhány újságot és portált leszámítva, az elektronikus és írott köz- és tömegmédiában az ellenzéknek csak mint rabosított egyének gyülekezetének volt és lesz alkalma bejutni. Ők azok, akikkel Orbán Viktor szóba sem áll. Erre a Jobbikkal szembeni karantén valóban nem válasz. De az sem, hogy a Fidesz helyett a Jobbikot tekintsük igazi ellenfélnek. Már csak azért sem, mert egy ilyen magatartás elfedi azt a nagyon mocskos, de profi – gyakorta titkosszolgálati módszerekkel – kivitelezett együttműködést, ami a Fidesz és a Jobbik között évek óta zajlik. Meglehetős sikerrel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >