Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy tömeggyilkosság anatómiája
„Kelet-Európában néhol ismét „kormányközeli” meggyőződéssé vált az antiszemitizmus, vagy annak nagyvonalú tolerálása. Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
A bukaresti székhelyű Holokauszt Tanulmányozásának „Elie Wiesel” Nemzeti Intézete nyilatkozatban tette közzé, hogy a Iaşi katonai ügyészség elkészítette a vádiratot annak a tömeggyilkosságnak az ügyében, amely 1941 nyarán a városhoz közeli erdőben történt. 2010-ben itt tömegsírra bukkantak 36 tetemmel, közöttük 12 gyermek, 9 nő és 15 férfi maradványai voltak. A feltárást követő nyomozás – sőt egy ma is élő szemtanú hivatalos meghallgatása – azt is bizonyította: az áldozatok kivétel nélkül környékbeli zsidók voltak. Az intézet igazgatója az esettel kapcsolatban kijelentette:
„A vádirat elkészülte nagyon fontos lépés, hisz 1945 óta ez az első eset, hogy tömegsírt fedeztek fel Románia területén, s az egyértelműen és bizonyíthatóan kapcsolatban áll a romániai zsidóság második világháború alatt lezajlott tragédiájával. Ez az első tényleges eset, ami egyértelműen bizonyítja a romániai holokauszt megtörténtét.”
Az elkészült vádindítvány megnevezi a tetteseket és azt az intézményt is, melynek tagjai végrehajtották a tömegmészárlást. Eszerint 1941 nyarán a térségben a román hadsereg 6. hegyivadász egységének különítménye működött, ennek parancsnoka Gheorghe Stavrescu tábornok volt. Így az is bizonyságot nyert, hogy nem a németeket, hanem a románokat terheli a felelősség. Ennek elismerése is csak most először történik meg.
Persze, titoknak aligha volt nevezhető mindaz, ami – különösen a háború kezdeti éveiben – ott a zsidókkal megtörtént. Különösen a Szovjetunió megtámadása után a román csapatok által megszállt (pontosabban német segédlettel visszaszerzett) Besszarábiában és Bukovinában, illetve ukrán területeken (Odesszában például) követtek el a román csapatok tömeges embertelenségeket. A szovjet visszavonulást követően a két területen visszamaradt mintegy 147 ezer zsidót, elsősorban a román hadsereg közreműködésével helyben kiirtották. Bár 1945 után a román hatóságok megpróbálták mindezt a németek (SS Einsatzgruppe „D”) nyakába varrni, de még az 1947-es kommunista hatalomátvételt megelőzően megjelent Matatias Carp háromkötetes monumentális műve, a Fekete könyv (Cartea neagră), amely feldolgozta a romániai holokauszt dokumentált, lényegében teljes történetét. A szerző bebizonyította: nem csak a megszállt területeken, de Romániában is zsidók tömegei haltak meg a pogromok során (Iaşi, Dorohoi stb.). A háború kitörését követően pedig az üldözésekből a hadsereg egységei is kivették a részüket, együttműködve a helybeli civilekkel. (Ennek állít emléket egyébként az olasz Curzio Malaparte Kaputt című – magyarul is olvasható – tényregénye.)
A mostani vádiratban szereplő Stavrescu tábornokot ugyan 1945 után elítélték, életfogytiglant kapott, s tuberkulózisban halt meg a nagyenyedi börtönben, de a büntetést nem a zsidómészárlásokban való tevőleges részvétele okán rótták ki rá. Stavrescu két helyettese, akiknek ugyancsak kulcsszerep jutott a tömeggyilkosság elkövetésében, még 1945 előtt a fronton elesett. Ugyan az elég hatékony román királyi hadsereg legtöbb magas rangú tisztje is börtönben végezte, de vétkeiket általában a szovjetekkel szembeni tettekben jelölték meg, senkinek sem kellett azért felelnie, amit katonaként a zsidók rovására elkövetett – derül ki az „Elie Wiesel” intézet nyilatkozatából.
Egészen mostanáig, és ez még akkor is fontos fejlemény, ha a várható elmarasztalás már csak post mortem hangozhat el. Hisz egyfajta szemléletváltozást tükröz, ráadásul egy olyan történelmi pillanatban, amikor Kelet-Európában néhol ismét „kormányközeli” meggyőződéssé vált az antiszemitizmus, vagy annak nagyvonalú tolerálása.
Az összehasonlítás eleve adja magát: míg például a kassai gettó volt parancsnokát, Csatáry Lászlót a magyar kormány igyekezett mentegetni, leghangosabb támogatói pedig a futballstadionok lelátóiról éltették emlékét molinóikon, addig Romániában elindul egy ezzel ellentétes folyamat. Hogy az elzüllő mai magyar közállapotok tanulságos és elrettentő látványa játszana-e ebben szerepet, azt nem tudom, de kizárni sem lehet teljesen. A román politikai gondolkodás egyébként is sokszor mutatott meglepő felvilágosultságot olyan esetekben, amelyekben mi erre képtelennek bizonyultunk. Példák egész sora mutatja, hogy a magyar történelemnek nincsenek tanulságai, csak bűnei.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Trump maradna...
Az autoriter vezetők már kiszagolták ezt, Törökországtól, Kínán, Oroszországon és Magyarországon át, egészen Brazíliáig. A trumpi >
Az Economist Biden mellett
De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >
Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába
A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >
Orbán csak blöfföl
Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >
A képzelt pszichiáter
Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >
Választások utáni válság lehetséges Amerikában
Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >
A média visszalengyelesítése magyar módra
A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >
Az echte magyar keresztény-úri polgárság
Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >
Zenebohóc a szimfonikusok között
A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >
Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között
Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >
Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak
Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >
Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >