Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem hevertük ki, hogy elvesztettük a II. világháborút
„Ez az Európai unióban például nagyon egyszerű: a nácizmustól való megszabadulás a mai Európa alapja.” Index:
György Péter szerint a német megszállás emlékműve körül elszabaduló indulatok, a hiszti szükségszerű, de sehova nem vezet. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója úgy véli, egy közös emlékműhöz konszenzusminimum kell, az pedig nincs katartikus élmények nélkül. (...)
„Ez az Európai unióban például nagyon egyszerű: hogy a nácizmustól való megszabadulás a mai Európa alapja. Ez olyan evidencia, hogy ehhez senki nem nyúl hozzá.
Mi nehéz helyzetben vagyunk a második világháborúval kapcsolatban. Nagyon nehéz azzal együtt élni egy nemzetnek, hogy vesztett. A veszteség iszonyatosan nagy volt, a felelősség rettenetes. Ráadásul nincs benne a katarzis lehetősége. A közemlékezetben ugyanis mindig szükség van egy katartikus mozzanatra. A magyar történelem, és főleg a második világháború történelme nem nagyon kínál katartikus pillanatokat.
Most azt csináljuk, amit az osztrákok húsz éve: megpróbáljuk kikerülni a saját felelősségünket. Ennek az emlékműnek az a nagy baja, hogy felmenti a magyarokat a felelősség alól. Csendesen mondanám, hogy ilyen alapon a Biszku-per sem áll meg, hiszen ha mi megszállás alatt voltunk, akkor kérdéses, hogy ki a bűnös. Ennek az ügynek tehát beláthatatlan következményei lehetnek. Ahogy a kordonbontásnak is.” (...)
„A Szabadság tér szimbolikus tér a globális média és a politikai elit számára, de olyan nagy jelentőséggel Budapest határain kívül nem bír. Nem jellemző, hogy valaki eljön Budapestre, és éppen a Szabadság térre megy ki, hogy megnézze, hogyan van összerakva a tér ikonográfiai programja Ronald Reagantől Horthy Miklósig.
Ugyanakkor a szimbolikus tereknek jelentőségük van. Az emlékezetpolitikának az a lényege, hogy létrehozzon egy nemzeti konszenzusminimumot, a Szabadság téri emlékmű viszont éppen széjjelveri azt.” (...)
„Nem lehet erőszakosan megértetni a magyarokkal, hogy a történelmünk traumatikus történelem. Egyetlen dolog működik: a katarzis, és az emlékmű nem jó eszköze a katarzisnak. Hideg médium. A színház, a mozi, a személyes emlékezetpolitika a jó módszerek. Azok az emlékezetpolitikai megoldások működnek, amik téged személyesen involválnak.
A Facebookon van A Holokauszt és a családom csoport. Az egy forró médium. Sok ezer ember csatlakozott hozzá, leírták a saját történetüket, mindenki elolvashatja. A sárga csillagos házak ugyanilyenek. Ezekről a kérdésekről amúgy nem beszélnénk, de így az ott lakók számára szinte kikerülhetetlen.
Fontosak a művészeti megközelítések is. Például amit a Káva színház csinál a romagyilkosságok feldolgozásáról. De ilyen lépés volt, amikor Fábry Zoltán a hatvanas években megcsinálta az Utószezon című filmet, amelyben megjelenik a Páger Antal, akiről sok százezer ember tudta, hogy hogyan tűnt el, és miért jött haza (a népszerű és sikeres színész részt vett a nyilas propagandában, 1944-ben elmenekült, 1956-ban tért haza Argentínából, és ismét ünnepelt színész lett). Az a film például egy katartikus mozzanat. Eljátsszák, hogy mit csináltak 44-ben. A művészet képes szimbolikus gesztusokat csinálni. A katarzis az, ami közösséget teremt, és semmi más. Az emlékmű elkerülhetetlen, de ezeket nem helyettesítheti.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >