Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Választások után: Orbán Magyarországa
„A Fidesz, a Jobbik és a zöld LMP a magáévá tette azt a panaszt, amely szerint az országnak semmi haszna nem volt abból, hogy lerázta a kommunizmust és csatlakozott az EU-hoz.” FAZ/Galamus:
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Stephan Löwenstein elsőoldalas vezércikkét közölte Választások után: Orbán Magyarországa címmel. A Fidesz győzelme és a szélsőjobboldali Jobbik szavazói számának növekedése a magyarországi választásokon azt a benyomást keltheti, hogy Magyarországon „jobbratolódás” következett be. Ez a benyomás téves.
Most szombaton még egyszer izgalmas lett a helyzet Magyarországon. Ugyanis csak a magyarok múlt vasárnap a választásokon, a saját választókerületüktől távol leadott, utolsó szavazatainak kiszámolásával válik világossá: Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártja továbbra is – nagyon szűk – kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.
A végeredmény fontosabb a pártja, mint saját maga számára – mondta a régi-új miniszterelnök erről. Ez alighanem megfelel a valóságnak. Az új alkotmányt, az intézményrendszer átépítését és mindazt, amihez alkotmányos többségre volt szüksége, már rég megvalósította az előző törvényhozási periódusban. És a további kormányzásban Orbán „saját” választójogi rendszerének köszönhetően nagyon stabil többségre támaszkodhat.
Ez a többség, és hozzá a szélsőjobboldali Jobbik szavazatainak növekedése azt a benyomást keltheti, hogy Magyarországon „jobbratolódás” következett be. Ez a benyomás téves. Összességében a középtől jobbra álló pártok még vesztettek is szavazataikból és szavazati arányaikból. 2010-ben együttesen közel 70 százalékot szereztek, most 65 százalékot kaptak. Politikailag nem lehet egybeszámítani a két pártot. A Jobbik szélsőséges párt, amit rasszista, antiszemita és irredenta jelszavai és az erőszakra hajlamos milíciákhoz fűződő kapcsolatai dokumentálnak. A Fidesz számos homályos kétértelműség ellenére nem szélsőséges.
A Jobbik eredményének mintegy 4 százalékpontos javulásából sem lehet arra következtetni, hogy Magyarországon megerősödött volna a valóban szélsőjobboldali miliő. A párt a választások előtti felmérések sorozatában csak akkor erősödött meg, amikor mérsékelte a retorikáját, így a tiltakozás eszközeként kínálkozott fel olyan szavazóknak, akik el akartak fordulni a Fidesztől. A Jobbik 2010-ben elsősorban az ország északi és keleti részén, a vidéken összeomlott MSZP kárára szedte össze a 17 százaléknyi szavazatot. A választási eredmény bizonyítja, hogy kudarcot vallott a Fidesz politikája, amely az elmúlt években arra irányult, hogy a Jobbikot lehetőleg ignorálja, és témáit mérsékelt formában átvegye.
Már az európai választási harcban meg fog mutatkozni, milyen következtetéseket von le a kormánypárt a Jobbik megerősödéséből. Nem a stratégia megváltoztatására utal, hogy – a korábbi bejelentések ellenére – közvetlenül a választások után hozzákezdtek a történelem-revizionista háborús emlékmű építéséhez, amely elmélyíti az ellentéteket a magyarországi zsidó közösséggel.
A választási eredmény nagyon világosan mutatja, hogy a magyarok messze túlnyomó többsége fogékony az olyan ígéretekre, hogy majd megmentik őket a globalizáció viharaitól, és az Európai Unió „idegen” irányításától. A Fidesz, a Jobbik és a zöld LMP – mindhárom a maga módján – a magáévá tette azt a panaszt, amely szerint az országnak semmi haszna nem volt abból, hogy lerázta a kommunizmust és csatlakozott az EU-hoz.
Az ilyen beszéd talán a bulvár jellegű tájékoztatás által kiváltott reflex lehet. De az alapja sokak életvalóságában ott van: stagnáló bérek, robbanásszerűen növekedő kiadások – nem utolsó sorban a vízre és az energiára –, hozzá százezrek eladósodottsága devizában, amelynek a terhe a forint gyenge árfolyama miatt nem csökken, hanem nő.
A baloldali ellenzék nem adott ezekre a nehézségekre olyan választ, amely sok szavazót meggyőzött volna. Még mindig diszkreditált a saját – válság előtti és válság alatti – kormányzása miatt. Orbán válasza az „unortodox” gazdaságpolitikából állt: a bankokat terhelni, a szolgáltató vállalatok nyereségeit csökkenteni, a háztartásokat tehermentesíteni. A Nemzetközi Valutaalap hitelét, amely az országot 2009-ben megmentette az összeomlástól, de amely a szokásos feltételekkel járt, Magyarország demonstratív módon idő előtt visszafizette. A magánnyugdíjpénztárakat államosították. Az alacsony, egykulcsos jövedelemadót nagyon magas fogyasztási adóval kombinálták. Orbánnak nem ártott, hanem használt, hogy mindez ellentmond a szokásoknak, és hogy nemzetközi kritikát váltott ki (továbbá azt az általános bírálatot, hogy diktatúrába vezeti az országot). Tehetséges populistaként kényszerítette a szolgáltatókat, hogy a számlákon mutassák ki, mennyivel csökkent a díj kormánya előírásainak köszönhetően.
Mindez feltehetően nem sokat hozott volna, ha egy évvel a választások előtt nem javultak volna a gazdasági adatok. Magyarország kikerült az EU túlzottdeficit-eljárásából. Újra növekedés mutatkozott, bár alacsony szintről. Az IMF is éppen megemelte 2 százalékra a Magyarországra vonatkozó előrejelzését. Az más lapra tartozik, hogy középtávon nem okoz-e nagyobb kárt, mint amekkora hasznot hoz egy olyan politika, amely elriasztja a befektetőket, és az uniós partnerekkel szemben – legalábbis a retorika szintjén – elutasító.
Következő cikk: Hoffmann Rózsa még utoljára megszívatja a diákokat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >