2020. február 22. szombat
Ma Gerzson, Margit névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A költő visszatér

Orbán Viktor március 15-ei választási kortesbeszéde

A költő visszatér

„Akik már réges-rég álomország tengerpartján élnek, valahol Paff, a bűvös sárkány és Németh Szilárd rezsibiztos között, egy strandszéken.”  Magyar Narancs:

Tudjuk jól, alapvetően kínos kötelesség alkalomról alkalomra, soronként végigkövetni az Orbán-beszédek penészes-zuzmós szövetét: bár miniszterelnökünk (szövegírói, habonyárpádi segítséggel elkövetett) retorikai merényleteinek akadnak rajongói, ám esztétikai, pláne intellektuális élményt hiába is várnánk tőlük. Egy három héttel a választások előtt elmondott március 15-ei szónoklatnak azonban igenis tétje van – ha nem is több annál, miként próbálja a jelentős államférfi beleszőni a kampány kulcsszavait az ünnepi beszélybe. S Orbán ebből a szempontból őszinte – harmadik-negyedik mondatánál már április 6-nál tart, s rögvest beismeri: az ünnep ürügy számára, hogy elmondhassa azt a kis, kerekdeden bumfordi mondatokba csomagolt, simogató lózungokkal kirakott üzenetet, melyet kifejezetten a rajongók, elkötelezettek, szilárd fideszes preferenciával rendelkezők (s maximum még néhány kóbor, oktalanul a Jobbikhoz bitangolt szavazó) fülének szántak. Nincs semmi új abban, hogy az övéihez és csakis hozzájuk beszél (néha kifejezetten gügyög!): az ország többsége számára (ami ugye nem egyezik az aktív választók többségével) már rég nincs semmilyen mondanivalója, megelégszik azzal, hogy a nevükben is elkölthesse az adójukat (meg azt, ami még – papíron nekünk címezve – befolyik az országba).

Nos, akkor nézzük, mit ad Orbán az övéinek, miként teljesít, mint orákulum! A produkció sajnos erről az oldalról is riasztó: egyetlen organikus, biologizáló nemzetmetaforára húzza fel egész gondolatmenetét – ehhez lazán kapcsolódnak további, jórészt a tavaszi konyhakerti munkák köréből, de leginkább a naiv hobbikertész meglepő tapasztalataiból építkező hasonlatok és allegóriák. Gondolták volna, hogy a magyar szabadság voltaképpen hagyma, ami a fene tudja miért, de néha csak úgy kikel a földből, akarjuk mondani az emberek szívéből? (Mondhatnánk: legalább nem hagy rossz szájízt és kellemetlen leheletet maga után…)

De Orbán nonchalance-szal átlendül a saját képzavarai keltette csapdán és lazán, szabad kézzel skicceli fel a magyar történelem micsurini genetikáját. Dejszen’ mindig ugyanaz a hagyma kel ki bensőnkből, hiába is próbálják kigyomlálni a labancok, a muszkavezetők (figyelem: itt a szövegírói vakmerőség különös példáját látjuk!), a pufajkások – meg akik lovasrohamot vezényelnek saját fajtájuk ellen! A többit már a fejünkre ömleszti e két lábon járó retorikai exkavátor: a fülkeforradalmat, mint 48 és 56 betetőződését, az új alkotmányt, mely megint csak a forradalmak követeléseire rímel – e ponton miniszterelnökünk öniróniától sem mentesen panaszkodik arról, hogy a Nemzeti dalban nem mutatna jól a ’rezsicsökkentés’ (Árpi nyilván jól megrágta, de végül elvetette az ötletet).

A hűséges trollok – akik már réges-rég álomország tengerpartján élnek, valahol Paff, a bűvös sárkány és Németh Szilárd rezsibiztos között, egy strandszéken – megkapják a szükséges napi megerősítést. Csak úgy röpködnek a több százezer új munkahelyről, a megmentett devizahitelesek százezreiről, meg a csökkenő államadósságról szóló (és a most nyakunkba szakasztott orosz hitelről nagyvonalúan elfeledkező), minimum tényidegen, durván fogalmazva hazug állítások – és igaza van, hiszen az ég sem szakad a fejére: még a hidegfront is a konkurenciát találja telibe. A végén már géppuskaszerűen peregnek a mozgósítani kívánt rajongóknak szóló üzenetek: intés és ígéret vegyesen. Aki keményen dolgozik, az boldogul, de a gyengeség és a gyávaság megengedhetetlen kórtünetek! Igaz, erre is van gyógymód: a csordában üvöltés, akarjuk mondani a nemzeti egység – hiszen országunk már most is első helyen végzett az európai homogenitási olimpián (a többieket nem is értesítették a versenyről). Márpedig a nemzetek (és itt klimaxig futtatja az organicista metaforát) saját életet élnek, barátaik nincsenek, csak versenytársaik – ezen a ponton nyilván nagyot csuklanak a beszéd első mondataival még kiengesztelni remélt, Orbán oroszbarát fordulata miatt kiábrándult lengyel segédhadak.

A miniszterelnök mai, már megszokottnak számító, cipollai mutatványa ismét remekül prezentálta, milyen sokat engedhet meg magának - amíg akad egy saját, pár százezres vagy akár milliós, jól trenírozott, apportírozásra mindig kész, könnyedén hipnotizálható, néhány mozdulattal és egy csavarhúzóval szavazótáborrá alakítható drukkerhada. Önnön érdekünkben bíznunk kell abban, hogy egyszer megtörik a honfitársaink szemét borító varázs, de aligha számolhatunk azzal, hogy a következő három hét is elég lesz e csodára.

2014. március 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa sírásói, avagy a kudarcba fulladt csúcs

Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, >

Tovább

Hanautól 4 kilométerre

Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >

Tovább

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább

Guardian: Macron Európa utolsó reménye

Erőszakos jobboldali alakok, bugrisok és háryjánosok irányítják a dolgokat Indiától, Brazíliától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Törökországig, >

Tovább