2020. július 10. péntek
Ma Amália, Engelbert, Ulrika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A biztonságos államtól a rendőrállamig

A biztonságos államtól a rendőrállamig
(laurentroy fotója)

„Kérdés persze, ha kialszik a téli olimpia lángja, vajon leszerelik-e az egyébként békés, csak nyáridőben izgalmas Szocsiban a biztonsági infrastruktúrát?” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):

Tulajdonképpen remek időket élünk. Szemünk előtt, s egyben általunk-velünk rohan előre technikai civilizációnk, kibontva-szélesítve lehetőségeinket szinte egyik napról a másikra. 2010-ben Andalúziában töltöttem két hetet, s szállodáimat már eleve úgy válogattam meg, hogy notebookommal mindenütt felcsatlakozhassak az internetre. A recepciónál átadtak egy kábelt, amivel aztán a kapcsolat mindenütt gyorsan megvalósult. Tavaly az Amalfi-parton nyaraltam. Ide már notebookot sem kellett magammal vinnem; iPhone-om gyakorlatilag minden hotelben gyorsan talált szabad wifit, nem volt szükség semmilyen külön huzalra. Viberen át pedig gyakorlatilag bárkit felhívhattam – ingyen. Mindössze három év alatt mozgásom és tájékozódásom érzékelhetően egyszerűbb és szabadabb lett.

Akár filozofikusan is feltehetnénk magunknak a kérdést: ugyan mi hajtja előre az informatikai fejlődést? Csak a kényelem vágya, a kíváncsiság, mohóságunk, vagy esetleg munkánk professzionalitása? Praktikusabb válaszok is lehetségesek: nem csak szükséges, de egyenesen elkerülhetetlen az, hogy többet tudjunk önmagunkról és a világról. Lehet, hogy iPhone-om szintjén mindössze kedvenc lapjaimba nézhetek bele, s ellenőrizhetem a postaládámat, de más szempontból szemlélve a dolgot: a technika ilyen irányzott igénybevétele egyre inkább személyes biztonságom, valamennyiünk biztonságának alapfeltételévé válhat.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az aktuális, a fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban zajló téli olimpia, aminek technikai biztosításáról máris legendák keringenek. Az olimpiák mindenkori biztonsági igénye mellesleg igencsak hozzájárult ahhoz, hogy a fejlődés ne álljon le, s hogy mindenkor jusson elég pénz a technológiai bővülésre.

A 2008-ban, Pekingben rendezett nyári olimpiát az észak-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen végrehajtott sorozatos robbantgatások előzték meg, így aztán a biztonsági kamerákat és hitech lehallgató-megfigyelő szerkezeteket gyártó nyugati cégek iszonyú pénzeket kaszáltak a kínai megrendelésekkel. (E források jelentős részét a cégek később – jó érzékkel – technológiai fejlesztésekre költötték.) Az olimpia óta hat év telt el, s a korábban egyre féktelenebb fővárosi szervezett bűnözés Pekingben igencsak megcsappant, köszönhetően annak, hogy az olimpia időszakára felszerelt megfigyelőrendszereket nem hogy leszerelték volna, de helyükön hagyták, s azóta is működtetik.

Az al-Káida európai merényleteinek zaklatott hangulatában kényszerült London felkészülni a 2012-es nyári olimpiára. Nem is történt említésre méltó terrorkísérlet, hisz ott sem fukarkodott a városvezetés: a világ egyik legsűrűbben kiépített megfigyelőrendszerét telepítették az utcákra, terekre. Ráadásul a három titkosszolgálat – azaz az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6), valamint a rejtjelező és kódfejtő parancsnokságé (GCHQ) – számos biztonsági magáncéggel együttműködve képes volt ellenőrizni a teljes digitális (mobil, telefon és internet) információforgalmat. Bár ez utóbbit a hírek szerint azóta jócskán visszafejlesztették, illetve a terrorelhárításra szűkítették, az utcai kamerák helyükön maradtak, illetve a valós idejű megfigyelés is tovább működik, az üzleti élet legnagyobb megelégedésére.

Hogy 2016-ban Rio de Janeiro meg tudja-e engedni magának a következő nyári olimpia efféle költségeit, az a jövő titka, de az idei oroszországi téli olimpia biztonsági kiadásai egészen biztos jelentékeny részét teszik ki az immáron 50 milliárd euróra duzzadt összkiadásnak. És természetesen nem véletlenül; sportrendezvény ennyi közvetlen fenyegetést tulajdonképpen még sohasem kapott. A közeli, dél-kaukázusi Dagesztánból, s részben még Csecsenföldről is számos információ érkezett, hogy terroristacsoportok lecsapni készülnek. Hogy a veszély valós, azt az olimpiát megelőző volgográdi robbantások bizonyítják a legjobban.

Mellesleg sok gunyoros cikk számolt be arról, hogy Szocsiban a versenyzőket és a közönséget félkész szállodák és elnagyoltan megépített infrastruktúra fogadta, de arra vonatkozóan még egyetlen cikk sem született, hogy hiányosan működnének a példátlan sűrűségben telepített kamerák, illetve az azokhoz csatlakoztatott megfigyelőrendszerek. Igaz, az oroszok elsősorban rendőrökkel próbálják biztosítani a versenyek helyszíneit, s azokat a létesítményeket, illetve ingatlanokat is, ahol a versenyzők és a közönség lakik vagy szórakozik, de beszámolók szerint szemmel látható a város és a rendezvények teljes technikai ellenőrzöttsége is. Sőt…

Mint ismeretes, az intifádák időszakában Izrael és a palesztin területek közötti átkelőhelyeken olyan detektorokat szereltek fel, amelyek képesek voltak észlelni, ha valakinek felgyorsul a szívdobogása vagy idegesen összerándul a gyomra; a hatóságok az ilyen egyéneket eleve potenciálisan veszélyes terroristáknak tekintették, s szigorúbb ellenőrzésnek vetették alá. Az orosz biztonsági szervek most hasonló, az izommozgások detektálására alkalmas érzékelőkkel látták el nem csak a sportrendezvények bejáratait, de a nagyobb szórakozóhelyekét is.

A hatóságok egyenesen hivalkodnak azzal, hogy képesek teljes ellenőrzésük alá vonni Szocsit, ami persze nyilvánvalóan érthető: e gesztussal nem a rendőrállam, hanem egy biztonságos állam képét szeretnék sugallni, ami nagymértékben javíthatja a játékok hangulatát is.

Kérdés persze, ha kialszik a téli olimpia lángja, vajon leszerelik-e az egyébként békés, csak nyáridőben izgalmas Szocsiban a biztonsági infrastruktúrát, s nem kap-e az valamelyest hasonló funkciót az olyan nagyobb orosz városokban, melyek nem annyira a terrorveszély, mint inkább a Putyin-ellenes tüntetések miatt kerülnek minduntalan a híradásokba?

2014. február 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább