2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nem „osztályharc”, „faji harc” – Nem mutyi, fasizmus

„S pont az autoriter kultúra az, amely újra és újra kitermeli magából a „karizmatikus” führereket.” Marsovszky Magdolna elemzéséből (Galamus):

(…) A fasizmusoknak nem oka a gazdasági válság, a fasizmus és a gazdasági fejlődés között nincsen összefüggés. Így a megoldás sem a gazdasági jobblétben keresendő. Ha egy kirekesztő többségű társadalom több pénzhez jut, attól a kirekesztő magatartásforma nem tűnik el, legfeljebb a kirekesztési módszerek lesznek kifinomultabbak. A fasizmusnak nem oka a szegénység, ellenkezőleg, a szegénység a fasizmus következménye, mert azokból lesznek a szegények, akiket a többségi társadalom kirekeszt. Nem a korrupció vezet a fasizmushoz, hanem a fasizmus vezet a korrupcióhoz, mert a nemzethívők „magunkfajtákban” és „magukfajtákban” gondolkoznak, s így határozzák meg a „támogatandók” és „nem-támogatandók” körét. A korrupció tehát jelenség és nem ok. Így aztán a „tőke” elleni harc sem jelenti a fasizmus elleni harc lényegét. A tőke és a fasizmus nem jegyesek. A tőke vagy a bankok elleni harc önmagában is antiszemita (a „tőkés vagy a bankár mint zsidó” sztereotípiája rejlik mögötte), s így rasszista-gyűlöletes. Következetes hangoztatása ráadásul valamely tőkés vagy bankár (vagy banki alkalmazott) meglincseléséhez vezethet.

Magyarországon határozottan jelen van a hagyományos „jobboldali”, fajelméletes antiszemitizmus és az újabb keletű, 2. világháború utáni, úgynevezett másodlagos antiszemitizmus is, amelyet a holokausztban elkövetett bűnök kicsinyítése és a „nemzeti ártatlanság” mítosza jellemez. Ezekhez járul a baloldalon és az „antifasiszták” körében tapasztalható anticionista és Izrael-ellenes úgynevezett „baloldali” antiszemitizmus. Mindezek az ellenségképgyártási struktúrák hatványozzák is egymást, ami persze nem tudatos. A „baloldali” tőkeellenesség vagy a bankellenesség például ugyanolyan antiszemitizmus, mint „jobboldali” párja, így az előbbi nemhogy nem ellenzéke az utóbbinak, hanem támogatója. A „maffiaállam” kifejezés és az „oligarcházás” is sokkal inkább gyűlöletcsoportok konstruálásához vezet, mint az univerzális emberi jogok tiszteletén alapuló toleráns társadalomhoz. A mai magyarországi helyzet-állapot többségi összmunka eredménye.

Elsősorban az etnopolitizálástól kellene búcsút venni. Az etnopolitizálás vezet a gyűlöletcsoportok kialakulásához. Az etnopolitizálás ellenszere az univerzális emberi méltóság tisztelete, amelyben minden ember egyenlő bőrszínre, vallásra, kulturális hovatartozásra tekintet nélkül. Az Európai Unió értékrendjének ez az alapja, nem pedig a „nemzetpolitika”. Nem szabad, hogy bármely politika etnikai alapú legyen, mert az kirekesztéshez, végső soron, a belső logikája miatt, „etnikai tisztogatáshoz”, vagyis valamely etnikumnak tekintett csoport kiirtásához, nyílt erőszakhoz vezet. Így a munkavállalók szakszervezeti érdekképviselete is kizárólag az univerzális emberi méltóság tiszteletének alapján szabad hogy történjen, és nem a „nemzet” nevében. A „nemzet nevében” fellépni – ez az autoriter kultúrákra jellemző. S pont az autoriter kultúra az, amely újra és újra kitermeli magából a „karizmatikus” führereket.

Az etnonacionalizmus és az ezzel szorosan összefüggő autoriter kultúra képezi azokat a legfőbb strukturális elemeket, amelyek a bennük rejlő kirekesztési automatizmussal a nyílt erőszak vagy a népirtás felé mutatnak.

Ezek a kultúrák áldozatot is követelnek. Magyarországon a társadalom nagy része egyéni önmegtartóztatást, vagyis individuális aszkézist tanúsít, de a „közösség” érdekében képes áldozatot is hozni. A német szociálpszichológus és a Frankfurti Iskola legfontosabb gondolkodója, Max Horkheimer írta le így 1936-ban a német társadalmat, de leírása azóta általános érvényűvé vált a fasizálódó társadalmakra vonatkoztatva (Horkheier 1936-ban még a kapitalizmus válságával hozta összefüggésbe a fasizálódást, ám ettől a háború után maga is elhatárolódott). Az autoriter kulturális tradíció az egyén szintjén altruizmust követel, míg a csoport vagy a közösség szintjén egoizmust. Ez az úgynevezett csoport-, közösségi vagy „nemzeti” egoizmus az, ami az egyéni, individuális aszkézis révén önfeláldozásra is képes a közösség vagy „nemzet” érdekében. Azonban – Ulrich Beck szociológussal fogalmazva – az összeesküvéselméletek átültetése a gyakorlatba a terrorizmus maga.

2014. január 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább