2022. december 9. péntek
Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Jogállam

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Jogállam
Emberi jogok (calis illusztrációja)

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc dandárjában senki sem gondol az emberi jogok megsértéséről szóló törvényre. Amit mi, közönséges emberek hajlamosak vagyunk egyszerűen átvilágítási törvénynek nevezni. Vagy lusztrációsnak – hogy mindenki értse. Pedig azzal is lehetne politikai pontokat gyűjteni. Csak nem biztos, hogy a mostani hatalmi pártoknak. De abból, hogy ezt a törvényt senki sem alkalmazta, a most ellenzékben levők sem, arra lehet következtetni, hogy bizony egyetlen politikai szervezet sem akarja feltárni, kik azok, akiket érintene soraikban az átvilágítási és vezeklési rendelkezéssel bíró törvény. Egy kivételével. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a napokban 3 év elteltével ismét beterjesztett egy törvényjavaslatot, amellyel 10 évvel meghosszabbítanák az említett törvény érvényességét. Mert az június 11-én lejár.

Néhány napon belül tehát fellélegezhet mindenki, aki, ahogy Bojan Kostreš, a liga alelnöke fogalmazott, „embereket vert, gyilkolt, üldözött, letartóztatott, erőszakosan mobilizált, gyűlöletet szított, elkergetett illetve menekülésre kényszerített”. Tegyük hozzá, azok is, akik beköptek, besúgtak, lázítottak, félrevezettek, és – hogy a mi szakmánk se maradjon ki – téves információkat terjesztettek, szándékosan félretájékoztattak. A liga állítólag abban bízik, hogy az általa javasolt törvényt támogatják majd azok a parlamenti pártok, amelyek a Szerbia európai felzárkózását hirdetik. Mert az átvilágítás fontos eleme a korrupció és erőszak elleni, a független és jobb társadalomért folytatott harcnak – érvel Kostreš. Persze hogy igaza van. És azt hiszem, ennyiben is maradunk, maradhatunk. Mert hiába mondja a párt alelnöke, hogy nem csak azok a felelősek mindazért, ami a sötét kilencvenes években történt, akiket elítélt a hágai nemzetközi törvényszék, illetve, akik továbbra is gyanúsítottak. Hiába figyelmeztet arra, hogy az átvilágítás nyomán senki sem kerülne börtönbe, hogy csupán megneveznék a bűnösöket. Ami – ugye – magától értetődően azt eredményezné, hogy ezek a személyek egy időre nem tölthetnének be közfunkciót. Nem foglalkozhatnának politikával, nem lehetnének bírák, újságírók. Gondolom még tanárok, uram bocsá, papok se nagyon. Hiába, mert most mégiscsak azok vannak hatalmon, akik akkor, azokban a sötét kilencvenes években vezették Szerbiát. Azok is. Nem csak pártok tekintetében, hanem az emberek is ugyanazok. Még akkor is, ha közben megváltozott a párt neve, módosult a politikai szemlélete, átalakult retorikája. Hiába mondja most a nemrégen még hatalmon levő Demokrata Párt nemrégen még ligás színekben politizáló szóvivője, hogy ők támogatni fogják a törvényjavaslatot. Mert az – minden bizonnyal – napirendre sem kerül a parlamentben. Nincs meg hozzá az a hírhedt politikai akarat. Amitől minden függ Szerbiában. A kormányalakítástól az egészségügyi meg iskolarendszer működtetésén keresztül egészen a törvények alkalmazásáig. Ha van akarat, törvényesen járnak el, ha nincs, megfeledkeznek róla. Ilyen egyszerű ez a mi jogállamunk. Ahogy a politikai vagy személyes érdekek diktálják. Meg az erőviszonyok. A korábbi kormány nem alakulhatott volna meg a szocialisták nélkül. Nekik pedig bizonyára volt olyan kikötésük, hogy senki se vegye elő a törvényt. Ne alkalmazza. Nem is tette. 13 évvel a demokratikusnak mondott változások után senki sem akarta megnevezni a felelőseket. Vagy nem bírta. Nem volt hozzá meg a politikai ereje. Most, hogy a „mindenki mindenkivel” politikai valóságát éljük, amikor hajmeresztő koalíciók alakulnak az önkormányzatoktól a köztársasági hatalomig, szinte kizárt, hogy elfogadják a még bő egy hétig érvényes törvény hatályának meghosszabbítására tett javaslatot. Földi csoda lenne, ha megtörténne. Ami azért bosszantó, mert továbbra is névtelenek azok az emberek, akik miatt annyit kellett tűrnie, talán nem lesz patetikus, ha azt mondom szenvednie ennek a népnek. És akik közül sokan – egészen biztosan – ma is sorsokat irányító pozícióban vannak. Megszoktuk – mondaná a blazírt gúnyolódó. Ez a szerbiai valóság – vonná meg a vállát az érdektelen szemlélő. Igazságtalanság – mondja a szélmalmokkal harcoló jegyzetíró.

2013. június 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy puccskísérlet anatomiája

„A német szélsőjobbtól egyelőre elfordult Európa összes szélsőjobboldali pártja, leszámítva a Fideszt, mely már oly messze >

Tovább

Az amerikai protekcionizmus veszélyezteti a Nyugat egységét

Fareed Zakaria arra figyelmeztet, hogy a háború hatására szinte már aranykor köszöntött be, olyan szoros lett >

Tovább

Milyen szörnyűségek történnek naponta a menekültekkel Európa határain

A belügyminiszterek éppen ma vitatják meg, hogy mit lehetne tenni a migráció visszaszorítására. Ehhez igazították hozzá >

Tovább

Németország elhárította a maga január 6-ikáját, de lehet, hogy a 4. birodalmat is

A mozgalom jól fel volt fegyverkezve, kellőképpen felkészült és el volt szánva rá, hogy megszerzi a >

Tovább

Egy egyeduralkodó pókerjátszmája

Az orbáni politika 12 évének eredményeként az ország önmagát tette rabszolgává, és még az Orbán bizalmasának >

Tovább

Lesz-e itt még egyszer új világ?

Az elmúlt tizenkét évben a rendfenntartók még soha nem kerültek az elé az erkölcsi dilemma elé, >

Tovább

Az EU újabb esélyt ad Orbán Viktornak

Így Bizottság akár azt is javasolhatja, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb pénzt fagyasszanak be. De egyelőre >

Tovább

Scholz zavaros felfogása Európa jövőjét fenyegeti

A Times kommentárja úgy véli, hogy a német kancellár zavaros felfogása Európa jövőjét fenyegeti, mert ugyanazt >

Tovább

A Budapest-Belgrád vasútvonal és a korrupció

Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a lap a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kapcsán: a pálya mindkét >

Tovább

Orosz vereség – történelmi perspektívában

Az oroszok ukrajnai veresége páratlan esélyt nyújt megerősíteni, s ha kell: újra definiálni intézményeinket és szövetségeinket >

Tovább

Putyin helytartója Európában

A bajor közmédia összeállítása azt járja körbe, mennyire megalapozott a vád, miszerint Orbán Viktor Putyin trójai >

Tovább

A háború tartósan megváltoztatja Európát, mert masszívan visszatér a nacionalizmus

Igaz, az ukránoknak nem is tudnak mással válaszolni az orosz agresszióra és Putyin korszerűtlen pánszláv imperializmusára >

Tovább