2020. július 2. csütörtök
Ma Ottó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Hatalom, pénz, bizalom

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Hatalom, pénz, bizalom
(anti00gravity illusztrációja)

Akkor mi kell a hatalomhoz? Mármint annak megtartásához? Pénz, elsősorban. Abból meríthető erő, tekintély, hűség. És szítható irigység, sőt gyűlölet; kelthető félelem. És adhat indokot áskálódásra, cselszövésre, árulásra, összeesküvésre. Politikáról beszélünk, szerbiai politikáról, tehát inkább ez utóbbi fogalmak a nyerők. Nem valamire való politikus az aki nem így gondolkodik. Nem elég erős, gondolja – és mondja is néha – az itteni ember.

Közhely ugye, hogy pénzzel sok mindent és szinte mindenkit meg lehet venni. Mindenek előtt a népet. Ezért furcsa, hogy az új kormány azzal kezdi, hogy nincs pénz. Jó, ezért persze a régi a bűnös, de az, aki megváltóra vár meglepődhet, hogy szeptemberre elfogy a pénz a nyugdíj alapból. Ezt mondja az új pénzügyminiszter.  És máris azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy majd kölcsönből fedezzük a hiányt. Oroszból, naná. Pedig nem is ő a legnagyobb ruszofil ebben a kormányban. Sőt eddig kifejezetten nyugatbarát volt. Most gyakorolhatja alkalmazkodóképességét a két oroszbarát partner mellett a kabinetben. Pedig tudja jól, hogy ma már az oroszokat sem a testvéri szeretet vezérli. Ha pénzt ad, azért el is vár valamit. Sokkal többet, mint amennyit ér az adomány. Különösen, ha az ember meg van szorulva. Éppen ezért nem csak az orosz kölcsönre számít az új kormány, hanem a Nemzeti Bankban összekuporgatott tartalékokra is. Hírlik, hogy sürgősségi eljárással módosítják majd az idevágó törvényt, hogy leválthassák a makacs, szófogadatlan kormányzót, aki a politikától függetlenül akarja továbbra is ellenőrizni az ország pénzeszsákját. A buta törvények értelmében.

De a jelek szerint nem a pénzről szól majd az új kormány első 100 napja. Addig nem is illő bírálni, hiszen civilizált országokban ennyi a türelmi idő. Na de ha kínálkoznak... Tehát inkább a korrupció ellenes harcban szeretne jeleskedni az új kabinet. Legalábbis annak erős embere, a miniszterelnök első helyettese, a haladás párti Aleksandar Vučić. Akit mostanában nagyon rosszul játszott, a ripacs fogalomkörét kimerítő ájtatosságáról ismerhetünk fel. Aki vadonatúj első alelnöki tisztségében a Szerbiai RTV vendégeként a beiktatás napjának estéjén azt ígérte, augusztus végéig fény derül egy nagy botrányra. Egy nagy bank kifosztásáról van szó, tette még hozzá titokzatosan. Olyan méretűről, amelyhez fogható nem történt a közelmúltban Szerbiában. Azt mondják, azt jósolták azok, akik nem nézték jó szemmel ennek a kormánynak a létrejöttét, hogy Vučić, akinek kezébe került a hadügyminisztérium meg az összes titkosszolgálat, most gyorsan leszámol a korábbi hatalommal. Rájuk bizonyítva számos visszaélést, törvénytelen cselekedetet. Ami ugye nem elítélendő. Csak ne legyen egyoldalú. Mert a vesztes politikai tábor attól tart, gondolom jogosan, hogy ez a leleplezés nem terjed majd ki azokra, akik szintén ott ültek az eddigi kormányban, most pedig ott vannak az újban is. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter pártjáról beszélek.

Ennek ellenére nem lesz egyszerű az országot kormányozni. Mert egyelőre nem egészen világos ki tartja a kezében a kormányrudat. A miniszterelnök magabiztos fellépése, a populista kampány után tett kijelentései, a székfoglalóban megfogalmazott, eléggé közhelyszerű politikai célok és ígéretek korántsem szavatolják azt, hogy Ivica Dačič szilárdan tarja a kormánykereket. Mert a szerbiai kocsi irányításáról természetesen nem mondtak le azok, akik a legtöbb képviselőt juttatták a parlamentbe. És itt nem csak az első alelnök ambícióira kell gondolni, hanem nemrégi főnökére, az államfői tisztet betöltő Tomislav Nikolićra is. Aki a kampányban tett ígéretéhez híven lemondott a pártvezetői posztról, de a mostani hatalmi koalícióról folyó előbb titkolt, majd nyílt megbeszélések során hosszas és gyakori konzultációkat folytatott Vučićtyal, akire ideiglenesen rátestálta az általa alakított Szerb Haladás Pártot.

Azt mondják a kabinet vezetői, hogy az eddigi gyakorlattal szemben rendet teremtenek a kormányzásban. Első döntésük az volt, hogy telefonos ülést csak kivételesen, nagyon sürgős esetekben tarthatnak. Mondják, hogy nem fogják feudokra osztani a hatalmat. Hogy a döntéseket konszenzussal hozzák meg. Hogy egy húron pendülnek – mondaná a szemlélő, ha hinné, hogy ez Szerbiában lehetséges. Ha hinné, hogy nem a párt és a személyes érdekek kerekednek felül az országosokon. Ha nem volna meggyőződve arról, hogy a politikai haszonlesésből kötött szövetség első pillanatától azon is fortélykodnak, hogyan lehetne kitörni a másik nyakát úgy, hogy abból sértetlenül, sőt megerősödve kerüljenek ki. Mert hogy egyvalamire nem számíthat senki ebben a kormányban. Az egymás iránti bizalomra. Nagyon régi játékosok már mindannyian. Túl jól ismerik egymást. Na, meg a szerbiai választók ízlését, politikai kultúráját, elvárásait, igényeit is. Ezek ismeretében cselekszenek.

2012. július 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább

A nemzet golyóstolla második fordulóra kényszerül

Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó >

Tovább

A rajongók köztársasága

Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a >

Tovább

A SZER irányvonala még nem dőlt el

Pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független >

Tovább

Az agytalanság országa

Legyen meg az ő akaratuk, csakis az övék, és bocsássa meg mindenki az ő vétkeiket, miképpen >

Tovább

A szovjet kultúra

Úgy érti, David Boriszovics, hogy nincs igazi, szovjet kultúránk? – érdeklődött hűvös hangon Sztálin elvtárs, és >

Tovább

Veszélyben a magyar független sajtó zászlóshajója?

A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja >

Tovább

Index jobbra

Versenytársainknak szerencsés túlélést kívánunk. De maradunk még mindig elegen. Nem lesz időtök mindannyiunkat kiirtani. Eljön a >

Tovább

A szerb demokrácia mint egy Potemkin-falu

Brüsszelnek nem kellene támogatnia az államfő pártját. A német liberálisok egyik parlamenti képviselője pedig az üzente >

Tovább

Búcsú az EU-tól?

Fukuyama szerint Szerbia sajnálatos módon az Orbán-féle tekintélyelvűség irányába halad. A világhírű politológus hozzátette, hogy Vučić >

Tovább