Ma Tivadar névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha ez így folytatódik, hétfőre minden el lesz intézve…?
Mindenki attól tartott, hogy lassan haladnak majd a dolgok, de senki sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan történik minden. A kifosztott állam feletti ellenőrzés átvételének folyamata, amelyet eddig ők irányítottak, és amelyet formálisan még mindig ők irányítanak. Mindenki reménykedett a diákok győzelmében, de ilyen fölényes győzelemre, hatszázezer szavazatnyi különbségre senki sem számított. Mindenki azt hitte, hogy Vučić vért fog ontani az utcákon a szabadságért és a választási eredmények megvédéséért folytatott küzdelemben, de végül mégis visszavonult. Egyelőre... Ez a győzelem méltóságteljes. Igazságos. Nem szít gyűlöletet. Csak megkönnyebbülést hoz. Legalábbis én így értelmezem. És a nagynéném is, akit imádok. Ellentétben vele. Ő ugyanis kijelentette, hogy ellenzéki politikusként a küzdelmét „Szerbia a terror ellen” névre kereszteli. És ezt mindaddig így fogja nevezni, amíg – szavai szerint – véget nem ér a választásokon győztesek terrorja. Snežana Čongradin (Danas):
Az elmúlt néhány tíz órában, amióta véget értek a választások, a híreket olvasva, nézve és hallgatva a nagynéném hangosan elgondolkodott, majd megjegyezte: „Szorgalmas gyerekek!”
Arra gondolt, hogy még három-négy nap sem telt el a maffia- és korrupcióvezérelt rendszer bukása óta, de máris megbuktak a közszolgálati médiumok vezetői, záporoznak a lemondások, sikerült megakadályozni, hogy pénzt vigyenek ki a Postatakarékpénztárból, napvilágra kerültek számos lopás méretei, és megkezdődött a fellépés a biztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és Aleksandar Vučić rezsimjének egyéb bűnözői támaszainál. Mindezt azért, hogy megakadályozzák a bizonyítékok megsemmisítését, valamint azokat az esetleges katasztrófákat, amelyeket a hatalomból pánikszerűen távozó kiszolgálói okozhatnának.
Mindenki attól tartott, hogy lassan haladnak majd a dolgok, de senki sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan történik minden. A kifosztott állam feletti ellenőrzés átvételének folyamata, amelyet eddig ők irányítottak, és amelyet formálisan még mindig ők irányítanak. Mindenki reménykedett a diákok győzelmében, de ilyen fölényes győzelemre, hatszázezer szavazatnyi különbségre senki sem számított. Mindenki azt hitte, hogy Vučić vért fog ontani az utcákon a szabadságért és a választási eredmények megvédéséért folytatott küzdelemben, de végül mégis visszavonult. Egyelőre.
A nagynéném számára fontos a biztonság, és az is, hogy az ember szorgalmas legyen, sokat dolgozzon, és legyenek lehetőségei. Úgy látom, az első dolog miatt most megkönnyebbült. Ami engem illet: én is. Személy szerint így érzem. Biztonságban vagyok. Miközben emberekkel beszélgetek, nekem is valahogy meg kellene fogalmaznom, hogyan érzem magam ezekben a napokban, Vučić hatalomból való bukása óta. Nagyobb biztonságban érzem magam. Szabadabbnak érzem magam. Még örülni sincs időm annyira, amennyire kellene.
A Diáklista néhány óránként újabb okot ad az örömre, újabb reményt ébreszt. Az egész még mindig olyan, mintha álmodnánk. Főleg, ha arra gondolunk, milyen következményekkel jár a győzelmük.
Ugyanennek a problémának a másik oldala a Diáklista és képviselőinek nacionalizmusa. Mintha olyan őrültek lennének, akik megszakítják Szerbia európai integrációját, mindannyiunkra egyenruhát adnak, és elküldenek bennünket Koszovóba, hogy „megvédjük”, háborúba küldenek a NATO ellen, vagy Ratko Mladić és Slobodan Milošević képeit akasztják ki a közintézmények folyosóin…
Erre különösen Aleksandar Vučić szemszögéből lehet következtetni. Arról az emberről van szó, akitől félünk, mert nem tudjuk elképzelni, milyen ötletek és rémes forgatókönyvek járnak a fejében, amelyekkel megpróbálhatja menteni magát.
Tudja, hogy mindannyian, kivétel nélkül, azért szavaztunk a Diáklistára, hogy ő börtönbe kerüljön. Mert ha ez nem történik meg, akkor az egész hiábavaló volt. Akkor akár vissza is térhetne a hatalomba. De értik, ugye: az soha nem történhet meg, hogy Aleksandar Vučić szabadlábon maradjon, miután megbukott, és a Diáklista buktatta meg.
A nagynéném megkönnyebbült, mert úgy érzi, hogy néhány nappal ezelőtthöz képest nagyobb biztonságban vagyok. Végső soron csak az számít, hogy a hozzánk közel állók hogyan éreznek irántunk. Hogy ne aggasszuk őket, hogy jól érezzék magukat a társaságunkban. Ne játsszuk a hős szerepét, és ne is váljunk valódi hőssé, mert senki sem szereti, ha bárki szenved. Ahogyan én sem örülök most annak, ha a megbuktatott rezsim egyes tagjai szenvednek. Az agyam egyetlen sejtje sem termel boldogságérzetet, amikor azt látom, hogy az Informer valamelyik idiótája szenved. Tényleg nem. Csak akkor érzek örömöt, amikor méltóságteljes győzelmet látok, bosszú és erőszak nélkül.
Ezért arra kérek mindenkit: jelentkezzetek, emberek, keressétek meg a Diáklistát, és mondjátok el nekik mindazt, aminek tanúi voltatok, mindazt, amire kényszerítettek benneteket.
Ez a győzelem méltóságteljes. Igazságos. Nem szít gyűlöletet. Csak megkönnyebbülést hoz. Legalábbis én így értelmezem. És a nagynéném is, akit imádok.
Ellentétben vele. Ő ugyanis kijelentette, hogy ellenzéki politikusként a küzdelmét „Szerbia a terror ellen” névre kereszteli. És ezt mindaddig így fogja nevezni, amíg – szavai szerint – véget nem ér a választásokon győztesek terrorja.
„Amikor véget ér a terror, egy hónap múlva megváltoztatjuk a parlamenti képviselőcsoportunk nevét. Ezzel semmi problémánk nincs, és örömmel megtesszük. Amíg azonban tart a terror, a képviselőcsoportunk neve »Szerbia a terror ellen« lesz” – mondta Vučić.
Képzeljék csak el.
Következő cikk: Nem képzelt riport – egy szerbiai választásról
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Szerbia szabad!” - Vajon a nemzeti tanácsok továbbra is foglyok maradnak?
A nemzeti tanácsok nem lehetnek sem az előző hatalom politikai zsákmányai, sem az új hatalom befolyásmegosztásának >
Diákgalaxis
Ezzel kapcsolatban az 1996–1997-es diáktüntetések egyik legfontosabb jelszava így hangzott: „Belgrád a világ.” A szankciók, az >
Bíróság elé kerül-e Vučić?
„Úgy látom, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre legalább az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása ügyében. Vučić ugyanis sürgette >
Szerbia elűzte Belgrádból a szörnyeket – ez valóban csodálatos forradalom volt, és ma is az
Ez a lendület azonban néhány olyan kérdés háttérbe szorulásával járt, amelyek korábban különösen fontosak voltak számunkra. >
Vučićeva imperiumának széthullása
A dokumentumok és a nyomok megsemmisítése a korrupcióba és bűnözésbe süllyedt valamennyi autoriter hatalom bevett gyakorlata. >
Boszniából két név, Vajdaságból több mint 250 adat, Belgrádból hét
A szerdán megnyitott magyar kommunista titkosrendőrségi adatbázisban a szarajevói N1 szerkesztősége Bosznia-Hercegovina és az egykori Jugoszlávia >
Politikai halandóság
Ma este Trump kénytelen volt szembenézni saját politikai halandóságával. Arra kérte a választókat, hogy a félidős >
Mennyire lehet újrakezdés az Újrakezdés?
Rengetegen kérdezitek tőlem. A válaszom egyszerű: ha valami hosszú ideje nem működik, akkor változtatni kell. A >
„Árulók minden családban”
1945 és 1989 között az állambiztonság több tízezer besúgóra támaszkodott, hogy elfojtsa az ellenállást. A társadalmi >
Mi vár a győztesre?
Több nemzetközi kutatószervezet is foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyekkel az új magyar kormány az Orbán-rendszer örökségének >
Egyedül lenni
„Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán rémisztő”. (Arthur C. Clarke) >
Hogyan tükrözte Vučić bukása Orbán Viktor hatalomból való távozását?
A 63 éves Orbánnak és az 56 éves Vučićnak most egyaránt szembe kell néznie a korrupcióval >

