2026. szeptember 14. hétfő
Ma Szeréna, Roxána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy genocídium elkövetőjének halála

Egy genocídium elkövetőjének halála

Ami ma fontos, az az, hogy Ratko Mladić, a genocídium elkövetőjének halála alkalmat adjon arra, hogy emlékeztessen bennünket arra, kik vannak hatalmon Szerbiában. Ha egyáltalán van, aki meghallja és tudja, miért és hogyan lehetséges, hogy egy ilyen páros, Vučić–Dačić, minden gaztettük ellenére, politikai pályafutásuk során szó szerint semmi, de semmi jót nem téve, irányíthatja az életünket. Mert nézzük csak: maradjunk ennél. Hogyan lehetséges, hogy azok, akik egy genocídiumot – GENOCÍDIUMOT – ösztönöztek és támogattak, bármi jót tegyenek életükben? Bárkivel. Különösen ilyen sok emberrel, amennyi egy egész népet jelent. Snežana Čongradin (Danas):

Nehéz összeszedni a gondolatokat, az egymásból következő érzéseket, amikor meghal egy gazember. Különösen akkor, ha a saját népedhez, ahhoz az államhoz tartozik, ahol megszülettél, ahol felnőttél, vagy ahol még ma is élsz és dolgozol. Gyerekeket nevelsz…

 

Egy olyan országban, ahol a polgárok többsége erről a bűnözőről, erről a mocsokról, a legrosszabb emberről, aki ezeken a vidékeken született, és lehetőséget kapott arra, hogy minden gonoszságát teljes erővel kiélje, azt gondolja, hogy hős volt, hogy a szerb népet védte, és hozzájárult a méltóságához.

 

Az iszonyúan nehéz egy olyan országban élni, ahol – ismételjük meg, mert itt az alkalom, és bocsássanak meg ezért – azok vannak hatalmon, akik Ratko Mladić által a terepen végrehajtott genocídium szóvivői. Mladić három nap alatt több mint nyolcezer bosnyákot ölt meg. Csak azért, mert bosnyákok voltak. Így születtek, és ezen a szerencsétlen helyen, Srebrenicában találták magukat 1995. július 11-én.

 

Akkori fiatalos energiájukkal, politikai retardáltakként, önzőkként, ostobákként, érzéketlen emberekként Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Ivica Dačić belügyminiszter arra buzdítottak és ösztönöztek, hogy a genocídium megtörténjen, hogy az ő népük, a szerb nép örökre úgy legyen megbélyegezve, mint amelynek képviselői genocídiumot hajtottak végre.

 

Hogyan sikerült nekik ennyi év, több mint három évtized elteltével újra és újra megnyerniük a választásokat, és Szerbia polgárai körében népszerűnek lenniük, azt nem nehéz feltételezni. Ha olyan erős vagy, hogy megvéded a genocídiumot, kiállsz mellette, igazolod, tagadod, nem ismered el, nem határolódsz el ettől a legrosszabb, legrondább múlttól, akkor nyilván „képességeid” vannak arra is, hogy erővel és az eljárások brutalitásával, hazugságokkal, lopással, súlyos megtévesztésekkel ellenőrzésed alatt tartsd a népet. Fellázíthatod mindazok ellen, akik úgy látják a valóságot, ahogyan az valóban létezik, ahogyan azt bizonyították. Nemcsak több ezer és ezer tanúvallomással és bizonyítékkal, hanem egy ilyen gazembert közvetlenül védő nyilatkozatokkal is – egy olyan gazemberével, aki tegnap halt meg a hágai törvényszék börtönében.

 

Ratko Mladić meghalt. Mindössze 15 évet töltött börtönben, és 85 éves korában halt meg.

 

Az úgynevezett demokratikus hatalomnak mégis 11 évébe telt, mire letartóztatta. Szerbia területén.

 

Emlékszem a letartóztatás napjára. Boldog voltam. Az országot az október 5-i fordulat győztesei vezették.

 

Csakhogy ez a hatalom is kerülte, hogy a dolgokat a nevükön nevezze. Hogy kimondja, mi történt Srebrenicában. Micsoda bestialitás, milyen bűntett, milyen undorító dolog történt a mi népünk, az én, a te, a mi nevünkben. Ez a hatalom elkerülte, hogy a szerb parlament 2010-ben elfogadott nyilatkozatában genocídiumnak nevezze a genocídiumot.

 

Hogy ezzel egyszer s mindenkorra levegye ezt a bélyeget a vállunkról, hogy elmagyarázza a népnek: Ratko Mladić, Slobodan Milošević, Vojislav Šešelj… olyan emberek, illetve embertelen emberek, akiknek soha többé nem szabad olyan pozícióba kerülniük, ahonnan a sorsunkról dönthetnek. Annak a lehető legrosszabb dolognak a relativizálása, amelyet a nevünkben el lehetett követni, azok részéről, akik az október 5-i forradalom után hatalomra kerültek, oda vezetett, hogy ma ismét az ő szóvivőik, kiszolgálóik és végrehajtóik vannak hatalmon.

 

Nem volt nekik elég, hogy azok, akiket leváltottak a hatalomból, segédkeztek a genocídium végrehajtásában, hogy háborús bűncselekmények egész sorát szervezték meg, hogy a közvetlen elkövetőket több száz év börtönre ítélték… Ez nem volt elég ahhoz, hogy átvilágítsák őket, hogy örökre eltávolítsák őket a politikai színtérről. Hogy befejezzék ezt a munkát, még akkor is, ha ezt követően nekik maguknak is távozniuk kellett volna, amennyiben úgy ítélték volna meg, hogy az említett szükséges lépések miatt ez elkerülhetetlen.

 

Ezért is veszítették el a választásokat: mert nem voltak egyértelműek, mert meg akartak felelni annak a társadalmi rétegnek is, amelyet Milošević, Šešelj és mai örököseik, Szerbia jelenlegi vezetői – Vučić és Dačić – brutális háborús propagandája megnyomorított.

 

Ami ma fontos, az az, hogy Ratko Mladić, a genocídium elkövetőjének halála alkalmat adjon arra, hogy emlékeztessen bennünket arra, kik vannak hatalmon Szerbiában. Ha egyáltalán van, aki meghallja és tudja, miért és hogyan lehetséges, hogy egy ilyen páros, Vučić–Dačić, minden gaztettük ellenére, politikai pályafutásuk során szó szerint semmi, de semmi jót nem téve, irányíthatja az életünket.

 

Mert nézzük csak: maradjunk ennél. Hogyan lehetséges, hogy azok, akik egy genocídiumot – GENOCÍDIUMOT – ösztönöztek és támogattak, bármi jót tegyenek életükben? Bárkivel. Különösen ilyen sok emberrel, amennyi egy egész népet jelent.

 

2026. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A kezdet vége

Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >

Tovább

„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban

Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >

Tovább

Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget

Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >

Tovább

Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert

Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >

Tovább

Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez

Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >

Tovább

A (nem) kihirdetett gyász napjai

Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >

Tovább

Alagút

Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >

Tovább

Választási manipuláció vagy a demokrácia ünnepe?

A voksolás igazi tétje ezért nem feltétlenül a választás éjszakáján dől el. Ha a kormányoldal győz, >

Tovább

Guardian: Ratko Mladić, a „boszniai mészáros” hősnek kijáró temetést kapott Szerbiában

Az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn megismételte a figyelmeztetést. „A háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása >

Tovább

Orbán-féle médiabefolyásolási recept Magyarország után a választások előtt Szerbiában is megjelenik

Orbán receptje immár leválasztható magáról Orbánról. Közvetítők révén exportálható, és hozzáférhetővé válik azoknak a kormányoknak, amelyeknek >

Tovább

A világot gengszterek és diktátorok sodorják a szakadék szélére, de van út egy jobb jövő felé

Először is: a második világháború utáni világrend legfontosabb pillérei, bár súlyosan meggyengültek, egyelőre még nagyjából a >

Tovább

„Bilincset az Orbán-rendszer haszonélvezőire”: Magyar Péter megkezdi az oligarchák kezébe került vagyon és pénz felkutatását

Magyar Péter azt ígérte a magyaroknak, hogy visszaszerzi a jogellenesen megszerzett vagyont az Orbán Viktor-korszakból. Most >

Tovább