Ma Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Aco, a szerb” nehéz helyzetben
A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt az időszakot. Ez is magyarázza a választások kiírásával kapcsolatos habozást. Úgy tűnik azonban, hogy még a választásoknál is nagyobb nyugtalanságot okoz a választások utáni politikai válságtól való félelem. Ezért követeli Vučić olyan kitartóan a diákoktól, hogy már előre kötelezzék el magukat: ha veszítenek, gratulálni fognak a győztesnek. Vesna Mališić (Radar):
A még nyilvánosságra sem hozott diáklista miatti félelem arra késztette a hatalmat, hogy már előre megpróbálja hitelteleníteni a lehetséges jelölteket. A politikai vezetés – különösen az államfő – idegessége pedig odáig vezetett, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) a hőségriadó határát súroló kánikulában nap mint nap falunapokat és vásárokat szervez Szerbia-szerte. Ezeken vezetőjük énekel, üstben keveri a hagyományos ételt, pálinkát kóstol, népművészeti szuveníreket vásárol, utakat ígér…
A civilizált világ politikai gyakorlatában példátlan, hogy a választási kampány teljes erővel dübörögjön, az állam minden erőforrását és intézményét felhasználva, miközben a választások kiírásának időpontja hónapok óta csak politikai délibáb, amellyel egyszerre szórakoztatják a közvéleményt és mozgósítják a kormány támogatását. Ráadásul mindeközben bizalmat szavaznak egy olyan kormánynak, amely valójában már távozóban van.
Az SNS hatalmi gépezete uralmának tizenötödik évébe lépett azzal az ambícióval, hogy továbbra is azt tehessen, amit akar. Mindent megsemmisített, ami útjában állt: az intézményeket, a politikai életet, a közéleti vitát, ellenfeleit, az ellenzéket pedig a túlélés határára szorította. És amikor már úgy tűnt, hogy teljes politikai pusztaság veszi körül, a diákok a tiltakozó polgárokkal együtt egy komoly politikai kihívót építettek fel, amely a következő választásokon összeméri erejét a haladókkal.
A folklórgiccs, a falusi összejövetelek hangulata, a zene, az alkohol és a nyárson sült hús csupán díszlet egyetlen politikai üzenethez: Vučić nélkül nincs Szerbia. Az azonban nem világos, hogy a hatalom jobban fél-e maguktól a választásoktól, vagy attól, ami utánuk következhet.
A még be sem jelentett diáklista miatti aggodalom arra ösztönözte a hatalmat, hogy idő előtt megpróbálja lejáratni a lehetséges jelölteket. A politikai csúcsvezetés, különösen az államfő idegessége pedig arra késztette a haladókat, hogy a szinte elviselhetetlen hőségben naponta vásárokat rendezzenek az ország minden részén, ahol vezetőjük énekel, bográcsban főz, pálinkát kóstol, népi kézműves termékeket vásárol és újabb utakat ígér.
Nagyvonalúan szórja a közpénzt, miközben olyan problémákat „old meg”, amelyeket éppen az ő korrupcióra épülő politikája taszított szociális kilátástalanságba. Különös paradoxon, hogy Vučić egykor, amikor Szerbia politikai meghódítására készült, lenyűgözve beszélt Max Weber protestáns felelősségetikájáról. Éppen az ő rendszere azonban a bűnözés, a korrupció és a felelőtlenség mocsarába süllyedt.
Ezért most rendkívül nehéz feladata van: mindezt elrejteni egy demagóg kampány mögé, amely ismét a valóság helyére annak virtuális képét állítja. Mert a következő választások valóban „Szerbia jövője szempontjából döntő jelentőségűek lesznek”, ahogy az államfő fogalmazott – ő, a „nép embere”, aki „éjjel-nappal dolgozik, miközben az elit nyaral”.
Ezért előkampánya népies és folklorisztikus, visszatérés a saját bázisához, élesen fekete-fehér üzenetekkel, amelyek nem hagynak teret a kételynek, és a „erős és egységes Szerbia” maximális mozgósítását követelik. Ő „törődik” a gazdákkal és a falusi háztartásokkal, a helyi problémákat kamerák előtt oldja meg, miközben a diáklista jelöltjeit teljesen alkalmatlan, „az állam emlőjén élő élősködőkként” mutatják be. Ő a folytonosságot és a stabilitást testesíti meg, ellenfelei pedig állítólag a „visszatérést a bizonytalansághoz”.
A nyilvános médiateret politikai látszatok, illúziók és ígéretek árasztják el, amelyeknek az a céljuk, hogy teljesen foglyul ejtsék az emberek reményeit, még mielőtt elérkezne a régóta ígért választások ideje.
Vučić néppel való találkozásainak gondosan megrendezett színjátékát rendszeresen kíséri a politikai drukkerkórus skandálása: „Aco, Srbine!” („Aco, te igazi szerb!”). Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a támogatottsága folyamatosan nőne, miközben felhevítik a tömeget, és nyomatékosítják beszédeinek kulcsmondatait.
Az államilag finanszírozott, megszervezett és megrendezett falusi mulatságokat a hatalom ellenőrzése alatt álló médiumok valós időben közvetítik. A helyszínen a kormánypárti tisztségviselők dicsőítik az államfőt, aki az egész előkampány központi figurája. A folklórgiccs, a falusi vigasságok hangulata, a zene, az alkohol és a nyárson sült hús csupán díszlete annak az üzenetnek, hogy Vučić nélkül nincs Szerbia.
A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt az időszakot. Ez is magyarázza a választások kiírásával kapcsolatos habozást. Úgy tűnik azonban, hogy még a választásoknál is nagyobb nyugtalanságot okoz a választások utáni politikai válságtól való félelem. Ezért követeli Vučić olyan kitartóan a diákoktól, hogy már előre kötelezzék el magukat: ha veszítenek, gratulálni fognak a győztesnek.
Következő cikk: Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >
„Aco, a szerb” nehéz helyzetben
A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt >
Az amerikai hadsereg putyinizálása
Röviden: saját magunkat győztük le.nIgaz, ezt a háborút soha nem lehetett volna megnyerni, és talán hálásak >
Don Corleone Trump
Valamennyi vállalkozás Trump kielégíthetetlen kapzsisága és rossz vezetése miatt bukott el. Trump most ugyanezt teszi az >