Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Új CRTA-kutatás: a hallgatói lista 44,9, az SNS 35,7 százalékon áll
A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien azt is gondolják, hogy Szerbiában a demokrácia nem működik. Vagyis az emberek nem a demokráciába vetett hitüket veszítették el, hanem abban rendült meg a bizalmuk, hogy az állam demokratikus módon működik. Ez derül ki a CRTA és a Stanford Egyetem Democracy Action Lab (DAL) által 2026 júniusában végzett legfrissebb közvélemény-kutatásból. Jelena Jelovac (Nova):
A CRTA által közzétett eredmények rendkívül éles különbségeket mutatnak a polgárok véleményében politikai preferenciáik, valamint tájékozódási forrásaik szerint. Azok, akik elsősorban kormánypárti médiából – beleértve a közszolgálati médiát is – tájékozódnak, gyökeresen másképp vélekednek a demokráciáról, a korrupcióról és az intézményekről, mint azok, akik kritikus hangvételű médiumokat követnek, vagy közösségi médiából szerzik információikat. A szerb társadalom mintha két párhuzamos valóságban élne: a demokráciát mint a legjobb államformát a Hallgatói Lista támogatóinak 85 százaléka tartja a legjobbnak, míg az SNS szavazóinak csupán 38 százaléka.
A már döntést hozott választók körében (akik az összes megkérdezett 70 százalékát teszik ki) jelenleg a Hallgatói Listára a polgárok 44,9 százaléka szavazna, míg a Szerb Haladó Pártra (SNS) 35,7 százalék, a Szerbiai Szocialista Pártra (SPS) pedig 3,8 százalék. A többi politikai szereplő önállóan nem érné el a parlamenti bejutási küszöböt.
A polgárok kétharmada úgy véli, hogy az államfőnek és a kormánynak az élvezett támogatottságtól függetlenül tiszteletben kell tartania az alkotmányos korlátokat, és elfogadhatatlannak tartja a parlamenti ellenőrzés nélküli elnöki hatalomgyakorlást. A politikai preferenciák szerinti bontás azonban azt mutatja, hogy a kormánypárt híveinek mintegy 80 százaléka elfogadhatónak tartja az ellenőrzés nélküli hatalomgyakorlást, míg a Hallgatói Listához közel állók körében ez az arány mindössze két százalék.
A polgárok alig egyharmada bízik a politikai intézményekben: a kormányban 34, a parlamentben 31 százalék bízik. A szerbiai polgárok bizalma folyamatosan csökken az állami intézmények iránt. Az államfő intézményébe vetett bizalom három év alatt csaknem a felére esett vissza: míg 2023 februárjában a megkérdezettek 60 százaléka bízott az elnökben, ma már csak 35 százalékuk. A politikai intézményekkel szemben az állami egyetemek és az egyház továbbra is élvezik a többség bizalmát: az állami egyetemekben a polgárok 71, a Szerb Ortodox Egyházban pedig 64 százaléka bízik.
A szerbiai polgárok több mint fele úgy ítéli meg, hogy a korrupció rendkívül súlyos probléma. A korrupció elterjedtségéért 38 százalék a teljes politikai rendszert tartja felelősnek, további 16 százalék pedig kifejezetten a jelenlegi hatalmat nevezi meg felelősként. Az SNS szavazói ezzel szemben a korábbi kormányokat és a „szerb mentalitást” teszik felelőssé.
A vasútállomási előtető összeomlását követően indult tiltakozások másfél év elteltével sem veszítettek támogatottságukból. A demonstrációk támogatottsága továbbra is stabilan 60 százalék körül mozog, ami 2025 áprilisa óta változatlan trend. A polgárok csaknem kétharmada (62 százalék) aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendőrség erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben.
A várható előrehozott parlamenti választások összefüggésében a tiltakozások támogatottsága potenciális szavazatok formájában a Hallgatói Listánál csapódik le. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak az aránya sem, akik a tüntetések széles körű támogatása, az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanság és az ország helyzetével kapcsolatos elégedetlenség ellenére politikailag továbbra is bizonytalanok maradnak (12 százalék), illetve azt mondják, hogy nem fognak szavazni (9 százalék).
A közvélemény-kutatást 2026. június 10. és 24. között végezték személyes megkérdezéssel, Szerbia 2324 felnőtt lakosát reprezentáló mintán.
Következő cikk: A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újságírás keserves nyüszítése
Mostantól a rezsimnek – hacsak nem történik valami csoda – négy országos frekvenciával rendelkező televíziója lesz, >
Amerika szocialistái előretörnek
A politikai környezet mindenesetre kedvez a progresszív baloldal további erősödésének: Trump elnök népszerűsége tartósan mélyponton van, >
A plénumtól a választásokig
Ha a mozgalom nem épít hidat a politikai cselekvés e két formája között, fájdalmas felnőtté válást >
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >