Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, a rendszeres választások, valamint a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság. Az amerikai forradalom valódi társadalmi és szellemi forradalom volt. A 250 évvel ezelőtti Nyilatkozat világosan kimondta, hogy a polgároknak természetes joguk politikai függetlenségük kivívása, és hogy ezt ésszerű érvekkel kell alátámasztani. Alapelvei az élethez, a szabadsághoz és a „boldogság kereséséhez” való jog, valamint az elnyomó hatalom elleni felkelés vagy forradalom joga. Az emberek rendelkeznek elidegeníthetetlen jogokkal, és ha a hatalom ezeket megsérti, joguk van megdönteni azt. És hová tűnt nálunk a Harcosok Napja, amelyet szintén július 4-én ünnepeltek? A felkelés napja? A mi „boldogságkeresésünk”? Ezért nincs szükségünk semmiféle „színes forradalomra” mintaként. Elég nekünk az – amerikai. Aleksej Kišjuhas (Danas):
Július 4-én ünnepelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) elfogadásának 250. évfordulóját. Miért olyan fontos ez? Nem csupán azért, mert a tizenhárom amerikai gyarmat kinyilvánította elszakadását Nagy-Britanniától és létrejöttek az Amerikai Egyesült Államok, hanem azért is, mert ez jelentette annak a folyamatnak a csúcspontját, amelyet amerikai forradalomnak nevezünk.
250 évvel ezelőtt azon a nyáron 56 tartományi ügyvéd, orvos, kereskedő és ültetvényes írt alá egy olyan dokumentumot, amely a történelem azon ritka szövegei közé tartozik, amelyek valóban megváltoztatták a világot. A Függetlenségi Nyilatkozat volt ugyanis az első komoly kísérlet arra, hogy egy politikai közösség többé ne öröklésen, isteni kegyelmen vagy puszta erőn alapuljon, hanem azon a felvilágosodásból eredő elven, hogy „minden ember egyenlőnek születik”, és hogy a hatalom azok beleegyezéséből ered, akiket kormányoznak. Más szóval: lázadás volt a sors ellen mint a társadalom megszervezésének alapelve ellen. Ezért az amerikai forradalom talán még inkább adóssá tette magának az emberiséget, mint Amerika más nagy találmányai – az izzólámpa vagy az internet. E forradalom eredményei közé tartozott a polgárok akaratának felelős, köztársasági és demokratikusan megválasztott kormányzat létrejötte – elsőként a történelemben –, valamint egy gyarmati birodalom elleni első sikeres felszabadító forradalom.
Mindenekelőtt tehát az amerikai forradalom politikai, kulturális és társadalmi felkelés volt a tizenhárom brit gyarmat képviselőinek részéről a brit uralom ellen. A gyarmatok először a brit parlament fennhatóságát utasították el, mivel abban nem rendelkeztek saját képviselettel. Mai szóhasználattal: „nincs illetékessége”. Az amerikai forradalomnak ugyan nem volt Bastille ostroma vagy guillotine-ja, viszont volt nyolc éven át tartó nyílt függetlenségi háborúja (1775–1783). Nem egyszerű közigazgatási elszakadás volt, amelyből megszületett az Egyesült Államok, hanem valódi népfelkelés és társadalmi forradalom.
Ez az ember szabadságáról és függetlenségéről szóló nyilatkozat volt, nem csupán egy állam létrejöttéről. A korai amerikai társadalom szellemi átalakulásának eredménye is volt, amely a felvilágosodás eszményei felé fordult, nem pedig pusztán tiltakozás a teaadók emelése ellen. Thomas Paine Common Sense (Józan ész) című bestsellere és általában a gyarmatosok növekvő hite a polgári szabadságjogokban, a köztársaságban és a demokráciában olyan szellemi környezetet teremtett, amely elvezetett az amerikaiak új politikai identitásának kialakulásához. Margaret Thatcher ezért fogalmazott találóan: „Az európai nemzeteket a történelem alkotta meg. Amerikát a filozófia.”
Ebben az értelemben az amerikai forradalmat döntően fiatal emberek (valaki azt mondaná: „diákok”?) vitték sikerre, akiket a felvilágosodás, a köztársaság és a demokrácia eszméi lelkesítettek. Alexander Hamilton 21 éves volt, James Madison 25, Thomas Jefferson 33, Thomas Paine 39, John Adams 40, George Washington tiszt 44, mellettük pedig az egyetlen idősebb „ideológus”, Benjamin Franklin nyomdász és filozófus 70 éves. Hasonló volt a helyzet Franciaországban is 1789-ben: Danton 30, Robespierre és Lafayette 31, Marat pedig 46 éves volt.
Az 1776. július 4-i Függetlenségi Nyilatkozatot a 33 éves Jefferson írta. Bevezető mondata így szól:
„Amikor az emberi események során szükségessé válik, hogy egy nép felbontsa azokat a politikai kötelékeket, amelyek egy másik néppel összekapcsolták, és a természet törvényei és a természet Istene által megillető különálló és egyenrangú helyet foglalja el a föld hatalmai között, az emberiség véleménye iránti kellő tisztelet megköveteli, hogy megindokolja e különválás okait.”
A következő mondat pedig a modern politikai történelem egyik legismertebb és legerőteljesebb mondata:
„Magától értetődő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, Teremtője bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog.”
A dokumentumot ima után, szinte teljes csendben írták alá, mert a küldöttek tudták: ha a forradalom elbukik, tettüket hazaárulásnak minősítik, és életükkel fizetnek érte.
Az amerikai forradalom azért jelentett egyedülálló és radikális fordulópontot, mert bebizonyította, hogy a köztársaság és a demokrácia nem csupán az ókori városállamok vagy a svájci kantonok történelmi különlegességei. 1776 után a monarchia többé nem számított magától értetődő, „természetes” államformának. A következő két és fél évszázadban a köztársaságok száma néhányról (Svájc, San Marino, Velence, Dubrovnik) több mint 150-re nőtt.
Az amerikai forradalom minden önrendelkezési mozgalom anyjává vált: Latin-Amerikától az 1848-as európai „népek tavaszán” át egészen a 20. századi dekolonizációig. Valamennyi ugyanarra az elvre hivatkozott, amelyet elsőként az amerikaiak valósítottak meg sikeresen állami formában: az a hatalom, amely nem tartozik elszámolással a népnek vagy a polgároknak, elveszíti létjogosultságát.
Hatása abban is megmutatkozott, hogy megerősítette a felvilágosodásba vetett hitet: azt a meggyőződést, hogy létrehozható olyan államhatalom, amely a természetes jogok védelmén és a nép által választott törvényhozáson alapul. A Függetlenségi Nyilatkozat közvetlenül hatott az 1789-es francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatára, amelynek megszületésekor Jefferson Párizsban tartózkodott, és részt vett annak előkészítésében.
A szerb forradalom, vagyis az első szerb felkelés mindössze 28 évvel követte az amerikait. Az első sikeres forradalom egy európai birodalom ellen, valamint az első sikeres demokratikus köztársaság példája számtalan társadalom számára szolgált mintául. Az amerikai forradalom után a valóban demokratikus politika lehetősége többé nem puszta elmélet volt.
A forradalom közvetlenül vezetett az Egyesült Államok 1787-es alkotmányához, amely ma is a világ legrégebben hatályban lévő alkotmánya. Első tíz kiegészítése – a Bill of Rights – az egyén jogainak bátor védelmét fogalmazza meg az állammal szemben. Ezek között szerepel a hatalmi ágak szigorú szétválasztása (Montesquieu és Locke nyomán), a vallásszabadság, az állam és az egyház szétválasztása, a szólás-, sajtó- és véleményszabadság, valamint az egyesülési szabadság. Ide tartozik a fegyvertartáshoz való jog is, amely sajátos módon annak az amerikai elvnek a kifejeződése, hogy a polgároknak joguk van fegyveresen fellépni egy zsarnoki hatalommal szemben.
Az új köztársaság alapítói tudták, hogy az emberek hajlamosak visszaélni a hatalommal. Ezért olyan rendszert alkottak, amely nem az uralkodók erényére, hanem minden hatalommal – még a sajátjukkal – szembeni bizalmatlanságra épült. Ez a kettősség, az a képesség, hogy ugyanabban a lélegzetvételben lehet ünnepelni és bírálni saját politikai alkotásukat, az amerikai kísérlet maradandó hozzájárulása a modern politikai kultúrához. A köztársaság ugyanis nem befejezett állapot, hanem állandóan újraértelmezendő projekt.
Napjainkban, amikor az autoritarizmus ismét politikai és szellemi reneszánszát éli, miközben a demokratikus intézmények hosszú ideje erodálódnak, az amerikai forradalom jubileuma nem a kritikátlan ünneplés alkalma. Maga az Egyesült Államok is komoly próbának van kitéve: intézményeinek, értékeinek és alapelveinek ellenálló képessége ma is vizsgázik.
Éppen ezért marad 1776 ma is időszerű. Arra emlékeztet bennünket, hogy a köztársasági kormányzás sohasem volt a dolgok természetes rendje, hanem törékeny és tudatosan felépített politikai konstrukció, amely az emberi történelem valószínűbb kimenetelei – a birodalom, az oligarchia, a despotizmus vagy általában a korrupt hatalom – ellen jött létre.
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, a rendszeres választások, valamint a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság. Az amerikai forradalom valódi társadalmi és szellemi forradalom volt.
A 250 évvel ezelőtti Nyilatkozat világosan kimondta, hogy a polgároknak természetes joguk politikai függetlenségük kivívása, és hogy ezt ésszerű érvekkel kell alátámasztani. Alapelvei az élethez, a szabadsághoz és a „boldogság kereséséhez” való jog, valamint az elnyomó hatalom elleni felkelés vagy forradalom joga. Az emberek rendelkeznek elidegeníthetetlen jogokkal, és ha a hatalom ezeket megsérti, joguk van megdönteni azt.
És hová tűnt nálunk a Harcosok Napja, amelyet szintén július 4-én ünnepeltek? A felkelés napja? A mi „boldogságkeresésünk”?
Ezért nincs szükségünk semmiféle „színes forradalomra” mintaként. Elég nekünk az – amerikai.
Következő cikk: Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újságírás keserves nyüszítése
Mostantól a rezsimnek – hacsak nem történik valami csoda – négy országos frekvenciával rendelkező televíziója lesz, >
Amerika szocialistái előretörnek
A politikai környezet mindenesetre kedvez a progresszív baloldal további erősödésének: Trump elnök népszerűsége tartósan mélyponton van, >
A plénumtól a választásokig
Ha a mozgalom nem épít hidat a politikai cselekvés e két formája között, fájdalmas felnőtté válást >
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >